Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-09-10 / 37. szám
37. szám. 1910. szeptember 10. ^„Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 3. oldal. A hatvágás. — Irta: Kecskeméty István. — VII. Máczi lelkem, a szivünk úgy is egy a hitben, szere- tetben, legyünk hát egygvé ez életben . . . — Mihály lelkem, a szivünk egy a hitben és a Krisztus szere tétében, nagy öröm is ez nékem; de nem egy a szerelemben, tehát mi nem lehetünk egygyé ez életben. — Pedig édes anyám is úgy szeretné, szólt Mihály busám — Tudom, felelt Mári szelíden, mondja meg édes anyjának, ne haragudjon, de nem lehetek a kend felesége. — Miért ? Miért? Azt . . . azt én nem mondhatom meg. Kérdezze meg kend magától. Hiába tagadnám, Bakóné asszonyomnak még a köny is kicsordult a szeméből, mikor ezt a hirt meghallotta. Mihály is nagyon elszomorodott. De azért több szó nem esett köztük róla. Tudták, hogy a mit Mári egyszer megmondott, az úgy van. Mihály most nem adta magát olyan nagyon a busu- lásnak, mint mikor Lula kikosarazta. Kezdett szemlélődni a faluban, hogy ki volna olyan hozzávaló tisztes hajadon. Mert már itt az idő a házasságra. Bakóné asszonyom is siettette a dolgot. Nagy szüksége lett volna már menyemasszony segítségére. Ajánlott is ő tizet is; de Mihálynak egy sem tetszett. Egyikhez sem húzta a szive. Álmatlan éjszakákon úgy el-elgondolkozott az elmúlt időkön. Mikor még ő Máczit úgy szerette. Oh, bár soha el ne hagyta volna ! Szerette volna azt a néhány évet életéből kitörülni. De nem lehetett. S tulajképen hát szerette-e ő Lulát ? Jaj, nem szerelem volt az, hanem vad indulat. És kivetette-e szivéből Márit? Most úgy érezte, hogy az a régi, régi édes szerelem még mindig ott élt szivében. Most erősebben, mint régen. És érezte, hogy szerelme minden nap erősödik. Utóbb anyja is észre vette, hogy Mihály szivén rágódik valami. Nem is hozakodott neki többet elő a házasság dolgával, mert attól csak még kedvetlenebbé lett mindig. Egyszer aztán magától szólalt meg Mihály: — Édes anyám, én nem lennék senkivel sem boldog, csak Bándi Márival. — Azzal ám, fiam, de ha nem megy hozzád. — Én nem bánom, még egyszer megkérem. El is ment. Félve kopogtatott be. — Máczi lelkem én megpróbáltam magamat, érzem, hogy csak téged szeretlek most is, mint régen. Ne vess meg elmúlt bűnömért. Légy a feleségem. Egyszer már voltam itt, de akkor jobban édes anyám volt a kérő, s te ezt észrevetted, tudom. De most én vagyok a kérő. Szivem kér. Légy a feleségem. — Ha édes apám nem bánja . . . — Gyere, kézdezzük meg ! Persze hogy nem bánta. Az igaz, hogy baj volt, hogy Bándi uramnak a vejére, Bakóéknak meg a menyükre lett volna szükségük, s ezen sokszor volt is szóváltás a nászok közt, mindenik magának reklamálván a fiatalokat; de hát ez nem nagy baj. Jobb ez igy, mint mikor egymást kergetik ki a házból a fiatalok, meg az öregek. Pedig manapság olyan a divat. A tiszteletes ur néha évődik Mihálylyal. — No, káplár Bakó, hát tudod-e még a hatvágást ? — Bár soha se tudtam volna! Szól Mihály szomorúan. Azaz hogy ... a nélkül a Máczi talán soha sem lett volna a feleségem. Hej, jó az Isten, mert a rosszból is jót hoz elő ! (Vége.) Különfélék. A uapsugár ereje. A napsugár erejéről azt állítják, hogy harminc négyszög láb területre eső sugár ereje egy lóerővel egyenlő. Egy lóerővel tudvalévőén minden másodpercben képesek vagyunk egy kilogramot egy méternyire fölemelni. Az összes napfény ehhez képest óriás, csaknem megmérhetetlen erőt képviselhet. Ha lehetséges volna a földtől a napig, tehát mintegy húsz millió mértföld magasságban egy háromezerhatszász méter átmérőjű jégoszlopot létesíteni és a nap egész melegét arra irányozni, az óriási oszlop egy másodperc alatt vízzé válna és csak hét másodperc volna szükséges, hogy a vízből meg gőzzé alakuljon át. Ehhez képest legnagyobb kánikulai melegünk valósággal sarki hideg. Hány évig élhet az ember. Ez a kérdés, a melyre sem a statisztika, sem a tudomány nem igen tud ma még fontos felelet adni. Ez a határozatlanság pedig annál különösebb, mert akárhány állatfaj lehetséges életkorára nézve igen pontos megállapítással rendelkezik a tudomány. Igaz ugyan, hogy a maximális emberi életkor meghatározása sok» mindenféle nehézségbe ütközött a múltban, de ma már, a mai pontos anyakönyvi följegyzések alapján nem lenne olyan nehéz megállapítani az átlagos maximális emberi kor határát. Rendkívüli életkorról elszórtan jön ugyan jelentés időnként, de e jelentéseket hiteles statisztikai eseteknek tekinteni alig lehet, mert minden nagyon öreg embert megtesz a fáma 105—110 esztendősnek. A statisztikusok eddigi megfigyeléseik alapján egyáltalán kétségbe is vonják, hogy 110 éves emberi kor lehetséges, azt mondják, hogy a maximális emberi kor 105 esztendő. Ez azonban szintén csak föltevés, a melynek tudományos megerősítése még nincs. A világ legnagyobb újságja. Az ákheni múzeumban őrzik a világ legnagyobb újságát, a New Yorkban 1859- ben megjelent Illuminated Quadruple Constellation-t, mely nyolc és fél láb magas, hat láb széles. Az északamerikai szabadságharc ünnepén jelent meg ez az óriás lepedő, mely a billiárdasztalra fektetve, tökéletesen beboritja. Az újság nyolcoldalas; egy oldalon tizenhárom hasáb sorakozik egymás mellett. Az újság papirosa nagyon tartós és vastag. Rizsmája három métermázsa súlyú. Az első számon negyven ember nyolc héten keresztül dolgozott. A lapot huszonnyolcezer példányban nyomták és számát ötven centért árusították. Csinos fametszetek tarkítják a szöveget.
