Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-08-27 / 35. szám
8. oldal. 3Í3. szám 19Í0. augusztus 27. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” ÖRÖMHÍR. — 1910. augusztus 28. — JÉZUS ÜNNEPÉLYES BEMENETELE JERUZSÁLEMBE. (Máté XXL i—17.) Aranyige: Légy segítségül Isten a Dávid fíjának ! Áldott legyen, aki jött az Urnák nevében! Légy segítségül Isten! ki vagy a magasságban. (Máté: 21:9). Idő: Kr. u. 30. Április 2-án és 3-án. Hely: Olajfák hegye; Jeruzsálem; a templomban. Bibliai szótár. „Betfáge“ — (fügék helysége), mezőváros, Jeruzsálemtől mintegy háromnegyed órányira. Üdvözítőnk kedves tartózkodási helye. „Felső ruháikat“ — lepedőalaku, gyapjú kelme, mintegy 6 négyszöglábnyi nagyságú. „Bethánia“ — város, közel Betfágéhez. A mai lecke. Az Üdvözítő tanítványaival együtt felindul Jeruzsálembe. Halálra menetele volt ez a Jézusnak. Jézusnak áldozatul kellett esnie, hogy vérével pecsételje meg az evangyélium igazságát és szentségét. S mindezt tudta előre Jézus. A husvét ünnepe közel volt. Tenger nép tódult Jeruzsálembe, a templomba. Jézus is oda törekedett, hogy magát áldozatul vigye e világ megváltására. Mikor megtudták, hogy a nagy csodatevő is — hiszen csak kevéssel azelőtt is Bethániában feltá- masztá a halott Lázárt — Jeruzsálembe készül, csopor- tonkint tódultak ki a kapukon, fogadni őt. Jézus pedig jő minden pompa nélkül, egyszerűen, a tanítványai ^kíséretében, szamár hátán ülve. S a tömeg igy fogadja: ,,Ó a Messiás! Hozsánna! Áldott legyen, aki jött az Urnák nevében!“ És sokan felsőruhákat terítik eleibe, mások zöld ágakat és virágot hintenek az útra. A nép Hozsánna kiáltásaiban csak a Jézus hallá a „feszítsd meg“ rivalgásait is. S mégis, Jézus, felejtve a jelent, a jövő keserveit, lemondva az életről is, egyedül az emberiség javát tartva szem előtt — önként megy a halálra! Kiáltsunk mi is — de igaz szívvel: „Áldott legyen, ki jött az Urnák nevében!“ s gyülekezzünk össze mindnyájan a Jézus köré, hogy ő legyen Vezérünk. Hogy aztán azon az utón, amelyen Ő járt mi is bemehessünk az örök dicsőség hazájába! S mikor Jézus bement volna a városba, igy kérdezték egymást az emberek Jézusra mutatva: Kicsoda ez? Feleljünk meg mi a mi hitünk szerint. Jézus, a Krisztus, az Élő Istennek Fia! Ereznünk kell ezt, nemcsaktudnunk. Jézus az emberszeretet megszemely esi tője. Az ő élete Istenben való élet volt az emberek szolgálatában; beszédei, cselekedetei bizonyítják ezt. Halálra adta magát értünk. Megváltónk Ő. Gaz, kinek közbenjáró kegyelme nélkül nem üdvözülhetünk. Tudjátok-e mit akar tőlünk a Jézus? Azt akarja, hogy necsak itt-ott néhanapján imádkozzunk, hanem legyen a mi egész életünk imádságos. Azt akarja, hogy necsak azokat szeressük, kik minket szeretnek, hanem szeressük a mi ellenségeinket is. Azt akarja Jézus, hogy necsak a látszat kedvéért legyünk alázatosak, mint azok, akik a felebarátjaikkal szemben alattomosan viselkednek, hanem igaz szivbéli kívánsággal legyünk azok. Azt akarja Jézus, hogy necsak vasárnapokon vagy ünnepnapokon, hanem életünknek minden idejében Reá gondoljunk s hogy ez igy van, mutatódjék meg a mi cselekedeteinkben! Az én házam imádkozás háza. Mikor Jézus a körülötte tolongó sokaság között Jeruzsálembe ért legelsőbben is a templomba ment S midőn ott meglátta az adókat és vevőket, pénzváltókat és galambárusitókat, kik ott a templomban bonyolították le üzleteiket, szót emelt az Ur házának megszent- ségtelenitése ellen, a próféta szavaival igy: „Az én házam imádkozás házának mondatik, ti pedig azt latroknak (tolvajoknak) barlangiává tettétek“. * Ha az Ur Jézus ma bejönne templomainkba s látná ott azt a sok cifraruhás álszenteskedőt, képmutatót, bizony azt mondaná, hogy mindazok, kik nem azért járnak a templomba, hogy az Urat lélekben is igazságban imádják és hogy a tudományban öregbülést a vallásos életben növekedést vegyenek, mindazok meg- szentségtelenitik Istennek Házát s bizony korbácscsal verné ki az ilyeneket! Jól vigyázzunk azért, nehogy ilyeneknek találtassunk! Tanulságok. Szeretettel s örömmel fogadjuk szivünkbe Jézust. Jézus Krisztus az Élő Istennek fia. Istent lélekben és igazságban kell imádnunk.
