Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-07-30 / 31. szám
31. szám. 1910 julius 30. „Amerikai Magyar A keresztyén egyház története. Irta: Farkas József. V. időszak. I. A vallásjavitástól a legújabb időkig. (1517—1896.) X. A z u j idő. LXIII. Ezen nagy változás nem csekély előnyére vált az olasz nép műveltségének; az összes iwkolábajárók száma 1861-ben 37 ezerre rúgott s ma már megközelíti a két milliót. Pius, hogy Rómába visszatérhetett, főként Szűz Máriának köszönte; iránta háláját 1854-ben azzal fejezte ki, hogy figyelmen kivül hagyva a korábbi kath. hittudosók századokon át nyilvánított nézeteit, Mária szeplőtelen fogantatását s az eredendő bűntől ment voltát az egyház hitcikkei közé emelte, dec. 8-dikát, mint Mária fogantatásának napját ünnepnapnak nyilvánította s Máriának, mint az ég királynőjének képére egy brilliant ékszert függesztett. Nagy megbotránkozással fogadta a világ Piusnak 1864-ben kibocsátott „ Syllabus“ - át, melyben kijelentette, hogy a pápaságnak a modern műveltséggel való kibékülése lehetetlen és kárhozatos volna. Egy más.k iratában pedig (1866) a többek közt igy nyilatkozik: ,,Én vagyok az ut, az igazság és az élet. “ Az agg pápa ekkor már egészen a jezsuiták befolyása alatt állott, kik őt a régi sötét időkre emlékeztető örvényen mindig to- fább vivék. Az 1870-dik évben egyetemes zsinatot hivattak vele össze Rómába, a melyen megjelent a világ öt részéből 767 főpap. Ezen u. n. vatikáni zsinat elé a jezsuiták főcélul azt tűztek ki, hogy a csalódhatatlanságot, melyet eddigelé a kath. hittudósok nagy része csak az egyetemes zsinatoknak tulajdonított, a pápára ruházzák át s ezzel megszerezzék számára a hatalom azon teljességét, melyet egykor Vlll-dik Bonifácius a maga részére követelt, de sikertelenül. Hiába figyelmeztette a bajor miniszterelnök a katholikus fejedelmeket, hogy állják útját ezen törekvésnek. Hiába igyekeztek a magyar, német, francia és északamerikai püspökök a pápát ezen szándékáról lebeszélni. Hiába osztottak ki a bécsi és prágai érsekek és más két német püspök alapos egyháztörténelmi dolgozatokat, melyekben kimutatták, hogy a római püspök csalód- hatatlansága az ősi egyházban teljesen ismeretlen volt. A jezsuiták nem nyugodtak s 1870. julius 18-dikán a csalódhatlan és teljhatalmú pápa villámlás és mennydörgés között kihirdette: „hogy a római püspöknek teljhatalma van az egész egyház felett, nemcsak a hitre és erkölcsökre tartozó dolgokban, hanem azokban is, melyek az egyházfegyelemre és kormányzatra vonatkoznak; s továbbá, hogy ha a pápa valamit az egyetemes egyház hitére és erkölcsére nézve határoz, azt ő a sz. Péternek megígért isteni segélyre támaszkodva, csalódhatatlansággal parancsolja, ezért az ő határozatai magukban véve javítás alá nem esnek. “ Ezen határozathoz 533 püspök járult szavazatával, a többiek, pápai átokkal fenyegettetvén, lassanként beadták derekukat; de kivételével mégis nehánynak, a kik a tudós Döllinger püspök vezetése alatt Németországon és Svájcban a pápától különszakadt, s attól kiátkozott u. n. ó-katliolikus egyházat alapították. A minden eddigi pápánál hosszabb ideig — 32 évig — pápáskodott IX-dik Pius után XIII-dik Leo került az egyház kormányára (1878), ki elődjénél békésebb s engedékenyebb szellemben kormányozza Péter hajóját; habár ő is epésen fakadt ki már többször „azon szemtelenség ellen, melylyel a protestáns iskolák az ő szemei előtt métely ezik meg utálatos eretnek tanokkal a gyenge gyermekei sziveket; és ő is úgy találja, hogy a protestáns hittérítők csak az ördög ; 1 ; * Reformátusok Lapja” 9. oldal birodalmát népesítik; 1884-ben pedig kiközösített az egyházból minden szabadkőművest. A katholicizmus főereje Franciaországban van, erős támaszait képezvén a néhol rajongásig buzgó papok, nemesek és a fogyatékos műveltségű falusi nép. Számos vallási társulat keletkezett itt, melyneknek tagjai szerzetesi fogadalom nélkül közös együttélésre kötelezik magukat; vannak legényegyletek, vannak különféle férfi- és nőegyesületek, a jótékonyság gyakorlása és az oktatásügy előmozdítása céljából. Különösen nagy kiterjedést nyert az újabb időben az 1805-ben Párisban alapított Picpus-egyesület, mely egész sereg hittérítőt küldöz tengeren túlra; továbbá a lioni egylet, mely 1822 óta hitterjesztési célokra jelentékeny összegeket gyűjt és áldoz. A babonás hit és kegyesség fokozására sok furcsa dolog előfordul a franciák közt. A hatvanas években Lourdesben egy pásztorleány előtt egy szép nő jelent meg, ki meg is nevezte magát a leány előtt, mondván: „Én vagyok a szeplőtlen fogantatás. “ Messze hire futott e csodadolognak, sok ezerek zarándokoltak e csodás helyre. — hazánkból is 1896-ban egy népes társaság -—•; a barlang fölé, hol ezen jelenet volt, fényes templomot építettek, s az itteni forrás vizét, mint mindenféle nyavalya gyógyítására hasznos szert, mindenfelé árulták. A papi párt uralma megmaradt Franciaországnak köztársasággá alakulása után is (1870); csak 1880-ban állt be uj fordulat, a mikor a jezsuiták az országból kiüzettek, s minden államilag el nem ismert vallási társulatnak fel kellett oszlani. Az 1882-ben hozott iskolatörvény a vallásoktatást mellőzendőnek parancsolja az iskolában. — A reformátusok ellen a nagy forradalom bevégződése után felzudultak a dél-franciaországi bigott katholikusok s több helyütt kegyetlenkedtek minden ok nélkül (1815), mígnem az angol kormány a trónjába visszahelyezett királynál előbb figyelmeztetéssel, majd fenyegetéssel kieszközölte a véres zaklatások megszüntetését. Azóta, de kivált az 1830-iki júliusi forradalom óta békés napokat élnek a manapság mintegy 600 gyülekezetei képező reformátusok. Inkább maguk között fordulnak elő súrlódások; a nagy többség hódol az újkor szellemének, mig némelyek hiven ragaszkodnak ma is az ősök által készített hitvalláshoz, hitcikkekhez, és ezek 1849-ben a tudós Monod Fér. lelkész és G. Gasparin vezérlete alatt a szabadabb irányt követőktől elszakadtak s külön egyházzá alakultak. Ezenkívül Franciaországban egy uj, az „innenső világ“ vallása is kifejlődött, mely a túlvilágról semmit sem akar tudni, hanem az innensőt akarja boldogabbá tenni a vagyon uj felosztása, vagy ennek közös birtokul nyilvánítása által (sociaíis- mus, communismus); 1871 óta azonban, vagyis a communistikus felkelésnek, a petrolőzöknek Párisban leveretése óta az efféle törekvések főhelyévé Németország lett; innen intézi manapság mindenfelé, többek között hazánkba is hódító hadjáratait. Spanyolország népe a bigott katholicismus és a felvilágosult hitetlenség között van megoszolva; az evangélium befogadóit itt is, mint Portugáliában törvényesen üldözték, mígnem az 1868-iki forradalom a lelkiismeret szabadságát kimondotta. Hogy ezt megelőzőleg mily állapotok voltak, mutatja Matamoros spanyol tiszt esete, a kit, mivel házánál többek társaságában bibliai felolvasásokat tartott, hét évi gályarabságra Ítélt az országos főtörvényszék, és esak az európai keresztyének közül százezrek aláírásával ellátott kérvények benyújtásával lehetett annyit kieszközölni, hogy a büntetés hét évi száműzetésre változtassák által. Az utóbbi évtizedekben mintegy 150 helyen alakultak apró protestáns gyülekezetek, melyek leginkább az angolok és amerikaiak anyagi támogatásának köszönhetik fenmaradásukat. Belgiumban, melyet a szabadelvű 'és a papi párt együttes küzdelme fo[ytán a református holland ki rály hatalma alól felszabadítottak 1830-ban teljes vallásszabadság uralkodik: de az egymással egyenlő erejű két ellentétes párt erős küzdelmet viv egymás ellen. (Folyt, köv.)
