Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-01-01 / 1. szám
i szám. 1910. január x. ,,Amerikai Magyar Refoxmátusok Lapja“ 9. oldal. Kedves ifjak! Közel hét esztendeje működöm közöttetek is, amerikai magyar református ifjak ! Arról, a mit közöttetek tapasztaltam, Írni óhajtok egyet s mást. Első sorban azt említem meg, hogy aránylag kevesen jártok templomba és a vasárnapi iskolai előadást gyéren hallgatjátok. „Protestánsok vagyunk. .. .mi otthon is imádkozhatunk.. .. vehetünk bibliát. . . .olvasgathatjuk. . . .hiszen otthon is ájtatos- kodhatunk“... .felelitek. Megállj csak, — kedves barátom i Vájjon valóban van-é bibliád? De tegyük fel, hogy olvasgatod. Van é elég hited azt meg is érteni ? Mert különben kénytelen lész igy szólam a szerecseny király komornyikjával „Mi módon értsem meg a bibliát, hanem ha azt valaki nekem megmagyarázza .... ,,De ilyen magyarázót nem lehet ám találni utón útfélén, mint talált ama szerecseny komornyik Filep apostolban. . . .! Azután meg ne mondja nekem közületek senki, hogy ő otthon is tud imádkozni. Hiszen jó, ha azt cselekszi, de azért a templomot meg ne vessétek, mert ugye, tudjátok ti is, hogy Dávid is tudott imádkozni, sőt sokszor egész éjjeleken át énekelt otthon, mégis senkisem volt nálánál szorgalmatosabb Isten háza járásában. Aki tehát épülni akar a lelkiekben, aki azt akarja közületek, hogy a vallásról az Istenről, a leiekről, a halhatatlanságról, az erkölcsről, az erényről, az igazságról, a kötelességről magának bővebb-bővebb és minkinkább helyes és tiszta fogalmakat szerezzen a hallás által, az a templomot el ne kerülje. Az az istentiszteleteket, irásmagyarázatokat nem nélkülözheti. „Dicsérjétekhát az erős Istent. .. az O szentséges lakóhelyében dicsérjétek'1. Viszont másoktól ilyeneket hallok: „Nem mehetek a templomba, mert nem érek rá. . . . rósz idő van .... korán kezdődik az istentisztelet. Nincs uj ruhám. . . messze van a templom. ...“ És igy tovább.. . a kibúvók egész özönét sorolják fel. Kedves ifjak : Enni ráérünk 5-szür is naponként. Mikor bálról van szó, akkor van idő. A bálterem akkor nincs messze, ha zivatar vagyon is. Ha bálról váll szó, akkor ugy-e van uj ruha. Aztán, ugy-e, úgy jó a mulatság, ha minél korábban kezdődik s minél későbben végződik. . .. Csak a templom van messze. No kedves ifjak, ne igy legyen ezután ! Hanem kiki közületek szorgalmatosán dicsérje a kegyelmes Istent az O szentséges lakóhelyében. A vasárnapi iskola — gyermekeknek való, — mondjátok ti. Mit tanítunk, mit tanulnak a vasárnapi iskolában ? A bibliát. — Kedves ifjak ! Bölcsesség van a bibliában, az pedig rátok fér. Oh jöjjetek hát a templomba, járjatok a vasárnapi iskolába ! Látjátok, az élet terhei reánk nehezednek. Olyan me e édes szülőhazánktól. Sokszor nincs egy parányi pont e világon, hol lelked pihenést találna. Nines senkid. Elhagynak. Elhalnak kedveseid. A temetőkert, mint egy néma intőjel hiv téged is. Oh, mily jól esik ily esetben az Ur házában a vigasztaló igét hallgatva, a Jézus Krisztus szavát követve, Istennél tudni magatokat, ott, hol a hívek összesereglenek s velük együtt fohászkodva úgy tetszik, mintha vigadva ott volnánk, hol a menny lakói. . .. Az, a ki közülünk az Űré akar lenni, annak számot kell vetni azzal, hogy kész-e megadni a nagy költséget, melybe az Ur követése kerül. Kész vagy-e követni a Jézust ? Ebbe az egész világba kerül, de kapsz helyette más világot. Sokan kerülik a megtérést, azt hiszik, más utón is be lehet jutni a keresztyénségbe. Egy ideig a keresztyénekkel együtt járnak, talán mások is keresztyéneknek gondolják őket, sokakat megtévesztenek, de egyszer csak egy borzasztó kiábrándulás és örökkévaló kárhozat következik. A bűnt gyűlölni, a bűnöst szeretni — erre tanít bennünket Mesterünk; Oh t Ha mindén háznál, szép családi körbon, Olvassák együtt majd a bibliát, Ha fölruházva lelki fegyverekkel Bocsátja ki minden anya fiát, Ha minden ifjú küzd a bűnök ellen, S szüztiszta lesz a leány, mint liliom, Ha templommá lesz a családi tűzhely, Akkor győzött az evangéliom ! Lelki megújulásra, szivbeh újjászületésre van szükségünk, ha a Krisztusban élni akarunk. Arra van szükségünk, hogy egy olyan amerikai magyar ifjúságunk legyen, melyről el lehessen mondani, hogy az minnen izében jó magyar, öntudatos, erős, egyetértő, hatalmas, boldog és békességes. Igaz. — Dehát, hogy lehessen ezt elérni? Mert, tudom, közületek mindenki azt mondja, hogy jó volna, ha igy volna, de hát mit tehetek én magam! ? Hisszen igaz, hogy te magad nem teheted ilyenné az egész amerikai magyar ifjúságot. De annak egy tagját igenis teheted. Az az egy tagja pedig te magad vagy kedves barátom ! Először is add át magad a Krisztusnak, hogy újítsa meg életedet. És, ha csak egv pár száz ifjú lesz közületek olyan, a ki öntudatos szívvel, komolyan a Jézus Krisztusnak szenteli magát, és O benne megújított igazi békességes s boldog életet él: oh, már ennek is óriási hatása leend az amerikai magyar ifjúság életére. Járj szorgalmasan a templomba te magad, s késztess másokat is arra. Ne felejtsd el isteni eredetedet és rendeltetésedet. Ne felejtsd el, bogy csak az az ember lehet igazán vallásos, a ki gondolkozik. Ne álmodozzál, hanem gondolkozzál. Honnét vagy? Ki vagy? Hová mégy ?.... Oh, e kérdések s az ezekből eredő gondolatok föltétlenől oda vezérlenek téged, hogy szeresd és keresd Isten országát, hogy vigyázz és imádkozz. A ki tud gondolkodni, az aztán meg is érti a Jézus Krisztus e kijelentését: ,,Én azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról; valaki az igazságtól vagyon, hallgatja az én beszédemet.“ Mai vallásos életünk legnagyobb hibája az, hogy nem érdeklődünk az igazság iránt. S mert nem keressük a vallásban az igazságot, hát azért aztán őszinték sem vagyunk vallásosságunkban. Bizony kedves barátaim, közületek igen sokan nem hisznek, csak azt hiszik, hogy hisznek ! Vessetek véget ennek. Az igazi jézusi vallásosság nem abban rejlik, hogy a templomot másoknak ajánlgatjuk. magunk pedig elkerüljük. Őszinteség nélküli hazug, hamis, semmirekellő vallásosság ez. Értsük meg végre mindnyájan, hogy az igazi keresztyén vallásos igazság nem egy múló felbuzdulásban áll, hanem jellememben, erkölcsi fönségben, mely mindig a nemes életben és becsületességben nyilvánul. Törekedjetek kedves ifjak azokra, a mik a békességre és az épülésre valók ! A vitás kérdéseiteket Isten vezetése alatt intézzétek el ! Mondhatod-e, hogy a te szivedet öröm és békesség hatja át? Ha közületek valaki akkor is tud örülni, a mikor bajban, betegségben, nyomorban van, akkor azt az örömet valami magasabb erőnek lehet tulajdonítani és ez a Szt. Lélek Isten benned élő ereje. Tudsz-e te a Szt. Lélek által való örömről? Ha bőséget adott valakinek közületek — kedves barátaim — az Ur, okosan használtad-e azt fel ? Ha sokat adott, mit csináltál a sokkal és ha keveset adott, nem volt mégis annyid, hogy az Isten országára is juttathattál volna valamit? Vagy-e tagja egyháznak? Tudsz-e imádkozni? Tudod-e mi a szeretet? Tudod-e, hogy a szeretet alapja minden földi boldogulásnak és boldogságnak? Tudod-e, hogy a Jézusnál senki sem szeretett jobban? Oh, jöjj hát a Jézushoz. Imáimba zárlak, amerikai magyar ifjúság! Isten áldását kérem reátok az uj évben! Youngstown, O. Schodle Gyula Ádám. ref. lelkész.
