Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)

1910-07-23 / 30. szám

8. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 30. szám 1910. julius 23 ÖRÖMHÍR. — 1910. julius 24. — KRISZTUS DICSŐSÉGES ELVÁLTOZÁSA. (Máté XVII : 1—8. és 14—20.) Aranyige : ,.Ez az én szerelmes fiam, kiben én meg­nyugodtam, őtet hallgassátok. (Máté 17., 5.) Idő: 29. év őszén, körülbelül egy héttel a Péter Jézusról való vallástétele után. Hely: Valószínűleg a Hermon heg}', Caesarea Phi­lippi közelében. A mai lecke. 1. Krisztus fényes dicsősége. Az Idvezitő pró­fétai működésének harmadik évében történt ez a mai leckénkben leirt nagyszerű jelenet. Máté és Márk evan­gélisták szerint hatod nappal, Lukács evangélista sze­rint pedig nyolcad nappal azután, hogy Péter azon val­lástételt tette Jézusról, miszerint ő a Messiás, az Isten fia. Ezután az Idvezitő kiválasztván a tanítványok kö­zül Pétert, Jakabot és Jánost, a három oszlop apostolt s felment velők egy magas hegyre, hogy ott imádkoz­zanak. A tanítványok itt az imádkozás közben egy di­csőségesjelenetnek voltak szemtanúi. A hegyen, vakító fénytől körülvéve, ragyogó arccal, mint a nap, fényesen, fehér ruhában áll a Mester magasztos alakja s körülte a mennyei fénytől elvaki to tt tanítványok. Ezenközben megjelenik Mózesnek és Evésnek alakja s beszélgetni kezdenek Jézussal. Mindhárom tanítvány megijedt a szokatlan látványtól s Péter meglepetésében azt. sem tudta, mit beszél, csak azt érezte, hogy szeretne állan­dóan ott maradni a megdicsőülés hegyén. Evégből há­rom hajlékot akar ott építeni. De e szarai közben kö­rülfogja őket a felhő, melyből eme szózat hallatszik : ,,Ez az én szerelmes fiam, kiben én megnyugodtam, őtet hallgassátok.“ Á tanítvá­nyok e szózat hallatára megré­mülve arcra borúiénak, de Jézus gyöngéden megérintvén őket felkelének és csudálkozva lát­ták, hogy Jézus egyedül van. Az imádkozó ember lelke ma is minden nap ott lehet azon a magaslaton, együtt a Jézussal lélekben és láthatja az ő dicsősé­gét, arca fényességét s hófehér ru­házatát. A Jézus színe átváltazá- sának az volt a legfőbb ismertető jele, hogy nem tanítványaival, hanem a régen meghalt Mózessel v és Ilyéssel be­szélgetett. Re­ánk, mai ke­resztyénekre is azért oly felemelő ez a jelenet, bogy nekünk is tár­salognunk kell az Isten embereivel az imádkozás, az írás olvasása és hallgatása által. A tanítványokat körülvevő sötét felhő azt jelké­pezi, hogy az Ur teljes dicsőségét gyarló ember nem lát­hatja meg. A kegyes hajdan korban az Atya dicsősége ködoszlopban vagy fényes felhőben jelent meg s ez utóbbiból eme szózat is hallatszott: „Ez az én szerelmes fiam . . .“ Mikor a tanítványok teljes tudatára ébredtek a nagyszerű jelenetnek, huzamosabb ideig óhajtottak időzni ott s Péter kérte is a Mestert, hogy ott marad­hassanak a hegyen. A süni felhőben, elfogódva a féle­lemtől, arcra borulva várták a történendőket. 2. Semmi lehetetlen ne legyen neked. Mikor Jézus és a három tanítvány lejövének a hegyről, nagy sokaság tódula hozzá, kik közül egy apa leborulván előtte, kérte őt, hogy szenvedő fiát gyógyítsa meg, mert a tanítványok nem tudták meggyógyítani. Az apa ké­rése (Márk IX. 22.) az volt Jézushoz : „Ha valamit te­hetsz, légy segítségül nekünk, könyörülvén rajtunk“. Jézus pedig monda neki: „Ha hiheted azt, mindenek lehetségesek a hívőnek“. A beteg fiú édes apja könyez- ve felelte: „Hiszek, Uram, légy segítségül az én hitet­lenségemnek“. Jézus nem mondta az apának, hogy menjen el, mig hite nagyobb lesz, de az visszafelelte, hogy az a hit, amelyik olyan, mint egy mustármag, az gyógyította meg az ő fiát. Az apostol szerint: „a hit azon dolgoknak valósá­ga, amelyeket reményiünk“. Igen, valóság; tehát nem hiú képzelgés, üres beszéd, ábránd, amit a hitről mon­dunk, hanem élő valóság, munkás erő, csodatevő hata­lom, mit az Idvezitő eme szavaiban fejez ki: „Bizony mondom nektek, ha annyi hitetek volna, mint egy mustármag, azt mondanátok a hegynek menj oda és oda menne és semmi lehetetlen nem volna tinéktek.“ A hit renkiviili hatalmának sok elragadó példáit látjuk a keresztyénség történetében is mind e mai napig. Mert a hit ma is támaszt világosságot és ma is gyújt éltető meleget a kegyesek lelkében és szivében. Az élet ezer meg ezer viszonyai között, kinek erős hit van keblében az nem csügged el és kész bárminő veszélylyel szembe­szállni, az előtt nincs semmi lehetetlen! Tápláljuk azért mi is szivünkben a hitet, bizzunk az isteni bölcs gondviselésben, akkor ő megsegít minket, benne bízó­kat, hozzá hittel közeledőket és soha semmi sem leend nekünk lehetetlen, mert „mindenek lehetségesek a hivőnek.“ Tanulságok: 1. Ha az Ur velünk, a magános hely is dicsőség hegyévé változik. 2. Az Ur nem hagy el bennünket, de mi pártolunk el ő tőle. > 3. Minden lehetségesek a hivőnek. Kovács Endre ref. lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom