Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-07-23 / 30. szám
4. oldal. 30. szám. 1910. Julius 2 3. ,,Amerikai Magyar Reformátusok Lapja*‘ A vasárnap megünnepléséről. VIII. Több német uralkodó, köztük a német császár, képviselőket küldtek a gyűlésre; részt vettek vasúttársaságok, s a legkülönbözőbb országokból a vasárnapi egyesületek küldöttei; képviselve voltak még az északamerikai Egyesült-Államok, Norvégia és Románia is. A kongresszus második gyűlése 1879-ben szintén Svájcban, Bernben; a harmadik 1881-ben Franciaországban, Parisban; a negyedik 1885-ben Belgiumban, Brüsselben; az ötödik 1889 ben szintén Párisban; a hatodik 1892-ben már német földön, Württemberg fővárosában, Stuttgartban, végre a hetedik a múlt év őszén Északamerikában a chicagói villágkiállitással kapcsolatban tartatott meg. E kongresszusnak mindenféle foglalkozású munkásokra kiterjed figyelme s elmondhatjuk, hogy a mit az újabb időben akár az államok, akár a nagyobb ipari vállalatok a munkás nép vasárnapi nyugalma érdekében tettek, azt mind annak a mozgalomnak hatása alatt tették, a mit ez a nemes célú Társaság keltett életre s tart ébren folyton. Legyen áldás buzgólkodásán! E társaság buzgólkodása folytán újabb időkben rendkívül fontos lépések tétettek az egyes államok, vagy üzleti társaságok részéről, hogy a vasárnapot, legalább a munkás osztályokra, nézve a nyugalom napjává tegyék. Európa s Amerika több államaiban sok ezrekre megy azoknak száma, kik ezelőtt nem örvendhettek a vasárnapi nyugalomnak, s ma már a törvények oltalma alatt családjuknak, önmaguknak, és leiköknek élhetnek e napon. A rendelkezésünkre álló, újabb adatokból soroljunk itt föl némelyeket. Leginkább a vasutakra, postákra és gyárakra vonatkoznak ezek. Angolországban vasárnapokon harminc százaléka közlekedik a köznapokon járó személyvonatoknak. Skóciában pedig csak öt százaléka. A tehervonatok közül pedig ugyanezen két országban e napon átlag csak tizenkét, illetőleg hat százalékát szokták a köznapi vonatoknak útnak indítani. Északamerikában hasonlókép. Ausztriában az u. n. ,,munkás-törvény“ oltalmazza a nőket és a kiskorú gyermekeket a vasárnapi munkától és miniszteri ren deletek parancsolják a kézművesekre nézve is a nyugalom napjának megtartását. A posták e napon csak egyszer kézbesítik a leveleket. A vasárnap estveli és hétfő reggeli lapok kiadása el van tiltva, mert ezeket vasárnap kellene előállítani. Az utóbbi időben sok bolt is be van zárva e napon. Belgiumban szokásba hozták, hogy a feladó olyan vasárnapi levélbélyeget használhat, melylyel a leadó postahivatal az illető levelet e napon nem tartozik kivitetni. A „munkás-törvény“ pedig a vasárnapi gyári munkák kevesbitéséről gondoskodik. Az államvasutak üzemét e napon a lehető legalacsonyabb fokra szállították le. Egyes protestáns gyülekezetek befolyására az illető tulajdonosok meglehetősen biztosították a vasárnapi nyugalmat a vas- és kőszénbányák és az üveggyárak munkásai számára. Dániában is van „vasárnapi munkaszüneti törvény“. A boltokat reggeli kilenc órakor bezárják. A gyárakban és műhelyekben vasárnap reggeli kilenc órától éjfélig nem szabad dolgozni. Másnemű munkásoknak és alkalmazottaknak is, legalább minden második vasárnapon, joguk van a teljes nyugalomra. A leveleket e napon csak egyszer hordják ki. A közúti vasutak forgalmát is jelentékeny mértékben leszállítják e napon. Franciaországban a boltoknak vasárnapokon való bezárása mind közönségesebb dologgá válik. A vasutaknál az áru- és csomagfelvevő és leadó hivatalok délelőtt 10 órakor, vagy legkésőbben délben bezáratnak. Hat yasut-társaság közgyűlésén emelkedtek hangok a vasárnapi nyugalom szélesebb körű kiterjesztése érdekében, s egyiknél-másiknál eredménnyel is. A nem rég hozott „munkás-törvény“ mindennemű alkalmazottnak, munkásnak a hétből egy munkamentes napot biztosit, de a törvény szerint nem szükséges, hogy az Ur napja legyen okvetlenül a nyugalomnak napja. (Mert hogy Franciaország igazhitű róm. kath. ország. Szerk.) Hollandiában tehervonatok ekkor nem közlekednek s a vasutak által szállított árukat, csak a kora reggeli órákban szolgáltatják ki. Törvény hozatott a gyárakban és műhelyekben dolgozó nők és gyermekek vasárnapi nyugalmának biztosítására. Németországban ,,munkás-törvény“ oltalmazza az Ur napját. Az egész birodalomban el van tiltva vasárnapokon a leveleknek is kiadása. A terhek vasúti szállítása nagy mértékben meg van szorítva. Berlinben és más nagy városokban sok bolt csaknem egész nap be van zárva, s öt óránál több időre egy sem nyitható ki. — Korlátozva van a munka a bányákban, öntödékben, téglavetőkben s mindennemű műhelyekben és gyárakban. A korábban oly nagy mértékben divó vasárnapi lófuttatások, II-dik Yilmos cszászár határozottan kijelentett kívánságára, a nagy német birodalomban megszűntek. Norvégiában a közúti vaspályák addigi szakadatlan közlekedését vasárnapokon nagy mértékben leszállították, és e napon ott ma az embereknek az eddiginél sokkal nagyobb száma pihen. — A gyári és mühelyi munka is kevesbedett újabban e napon, s a nőket és gyermekeket külön törvény oltalmazza a vasárnapi munkától. Oroszországban még nem észlelhető e tekintetben haladás; de a birodalom minden részéből özönlenek a kérvények a Szent zsinathoz, hogy zárasson be vasárnapokon mindenféle gyárat és boltot. "Svédországból ugyanolyan mozgalmakat jegyezhetünk föl a vasárnapi munkaszünetre nézve, a minőket Dániáról és Norvégiáról mondottunk. Biztató jelek merülnek föl a három ország min- denik részében, melyről arra lehet következtetni, hogy ott a munka emberei mindannyian csakhamar teljpsen megszabadulnak a vasárnapi munka lelket és testet ölő küzdelmeitől. Svájc áll az európai szárazföld összes országai között e téren legelői, a mi természetes is, mert itt van a „Vasárnap-szentelő nemzetközi Szövetség“, székhelye Genfben és Svájc élvezhette legközvetlenebbül Lombard Sándor tevékenységének áldásait, s ma itt működnek a vasárnap megszentelése ügyének leglelkesebb bajnokai. Egy 1890. junius 27-én szentesített s ugyanazon év december 1-én életbe lépett törvény szerint,, A vasút-, gőzhajó-, lóvonatu vasút- és más mozdony-társaságok minden szolgája, és a postahivatalok alkalmazottjai évenként ötvenkét nyugalmi napot kapnak, melyből tizenhétnek vasárnapokra kell esnie. A köznapi munkaidő nem hosszabbitható meg pusztán magának a munkaadónak akaratából, és semmi esetre sem terjedhet tizenkét órán túl, és á munkában legalább egy órai szünetnek kell lennie. A munkabér nyugalom napjára is kiadandó. E törvények megszegése 500 franktól 100'» frankig mehető büntetéssel sújtandó. “ Itt is szokásban van olyan levélboritékok használata, melyeknek feladói a vasárnapi nyugalomra vonatkozó felirásu levelükkel azt az óhajtásukat fejezik ki, hogy ezzel a küldeményükkel vasárnapon semmi munka ne történjék, ne továbbittassanak, illetőleg vasárnapra érkezvén rendeltetési helyökre, ne kézbesittessenek De legyen elég ennyi. Ebből is láthatjuk, hogy az állam is tehet ugyan sokat a vasárnap megszentelése ügyében, de legtöbbet tehet maga a társadalom: mi mindnyájan. Ne csak magunk ne dolgozzunk tehát vasárnap, hanem másnak se adjunk dolgot. És ha vasárnap egy levelet sem adnának fel, se nem várnának, se nem utaznának, se nem vásárolnának, se korcsmába nem járnának a keresztyének, akkor minden törvény nélkül is bezárnák vasárnap mind a korcsmákat, mind a boltokat, mind a hivatalokat. Bár igy lenne minél előbb ! (Folyt, köv.)
