Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)

1910-01-08 / 2. szám

4. oldal „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 2. szám. 1910. január 8. I ( Kedves Ifjak. Ezúttal szeretnék pár szót szólni a keresztyén ifjak tömörüléséről, jobban mondva az amerikai magyar ke­resztyén ifjúsági egyletek megalakításáról. Jól tudjátok, hogy az ifjú kor átmenetet képez a gyermektől a férfiúhoz. Az ifjúkor ideje alatt alakul­tok át férfiakká. Szivetek, lelketek forr, mint must. Jól, tisztán kezelve bor, — rósz kezeléssel ecet lesz be­lőle. Tudom, hogy lelkesedsz mindenért, a mi szépnek látszik, de rendszerint nem kutatod a tartalmat. A jó is, a rósz is, ezernyi nyomot hagy lelkeden. Haza, szabadság, dicsőség stb. — mindig ott vannak ajkadon a nélkül, hogy bővebben megvizsgálnád azo­kat, anélkül, hogy tudnád; miről is van hát szó. Szép dolog a lelkesedés s csak lelkesüljetek tovább­ra is, mert lelkesedés nélkül mit sem ér az ifjúság. Ha ifjú korodban sem tudsz lelkesedni, ha ifjúkorodban öreg vagy — milyen léssz vén korodban? De vannak az ifjúkornak bűnei is, melyek, oh mily hamar foglyul ejthetik lelkedet! Hamarabb, mint a jó, mint a nemes. Ilyenek az élvezetvágy, a hamis, a túlbecsült önérzet, a nagyzási hóbort és a többi. Elhagytad szüléidét, el szeretteidet. Kiléptél az jó­létbe. Kijöttél Amerikába és itt nyitva van előtted a világ minden bűnével, minden szennyével s, mert a rósz példa ragadós, téged is a rósz befolyások csak­hamar bűnre visznek. A sok közül, példának okáért csak egyet említek. Ismertem egy magyar fiatal embert. Lehetett vagy 18 esztendős. Tagbaszakadt, erős, egészséges. Otthon levő szüleinek egyetlen reménysége, szemefénye. Templomba alig járt, hanem annál többet ivott, kártyázott s egy burdos házban addig helvtelenkedett — mig végre is szöknie kellett. Most hallom, hogy va­lami bányaplézen egy rendőr jogos önvédelmében a- gyonlötte. Oh! És hány ehhez hasonló esetet tudnék én tinéktek, kedves ifjak, felsorolni, különben ti is tudtok ehhez hasonlót bizonyára nem egyet. Én Istenem, — milyen jó volna, ha volna valaki, a ki az ilyeneket visszatartaná a bűn útjáról ! Sokat vándoroltok ti itt Amerikában, kedves ifjak. Itt ott halljátok az Istennel s emberekkel meghasonlott népbolonditók jelszavát: kevés munkát — több fizetést. • Mindegy, hogy mennyi a munka, a fődolog, hogy kevesebb legyen! Mindegy, hogy mekkora a fizetés, a fődolog, hogy több legyen ! Tavaly télen, csikorgó hidegben beállít hozzám egy ifjú. Rongyosan. Fázott s éhes volt. Megszántuk. A feleségem adott neki vacsorát, aztán ruhát, cipőt. Pár nap elmúltával szereztem neki munkát is. De, alig dolgozott ott egy-két napig, abba hagyta, mert, mint mondá, kevés volt neki a fizetés s ment újra csavarog­ni, éhezni, koldulni. Pedig a becsületes munkán, ha keveset hoz is néha, Isten áldása van. Többet ér ma a biztos veréb, mint holnap a bizonytalan túzok ! Némelyek, mikor látják duhajkodni a mi inain­kat, azt mondják, hogy úgy jó, ha kitombolják magu­kat az ifjak ! Helytelen észjárásra vall ez az ok odás. Ki tudja, eléri-e az ifjú az öreg kort?Ha az ifjú minden bolondságot végig próbál, akkor a jóra bizony alig ma­rad ideje! Bizony, jaj annak a szerencsétlen leánynak, ilyen kiélt, magát kitombolt ifjú leend az ura ! * Mindezekből kitűnik, hogy az ifjúságot jól gon­dozni végtelen fontos dolog. Átlátták ezt azok,kiknek helyén van szivük,eszük. Derék lelkészeink is sokat fáradoznak e téren. De, ha azt akarjuk, hogy az ifjúság a veszedelmektől igazán meg legyen védve, ha azt akarjuk, hogy az amerikai magyar ifjak az Űréi legyenek, úgy első sorban az if­jaknak maguknak kell a cselekvés terére lépni. Hogyan? Miként ? Alapítsatok, kedves ifjak keresztyén ifjúsági egyleteket. Tinektek — ifjak — társaság kell! Jó társaság. A kerestyén ifjúsági egyletben jó társaságra fogsz találni, mely lelkedet nem veszélyezteti. Mulatság kell? Azt is megtalálod ott, mert a keresztyén ifjúsági egylet­nek épen az a célja, hogy az ifjúknak mindenféle nemes, tiszta, erkölcsös szórakozást nyújtson. Persze, könnyelmű beszédeket, trágárságokat ott nem hallasz, mint pld. a szalonokban, hanem annál többször hallod Isten igéjének minden szépre és nemesre buzdító szó­zatát. No de ismerkedjünk meg az ifjúsági egyletek szer­vezetével. Az egylet élén leginkább egy idősebb ember áll, a ki lehet egyházi vagy világi férfiú.Hogy az ilyen­nek igaz keresztyénnek kell lennie,az magától értetődik Mellette vannak más tisztviselők, a kik az ő felügye­lete alatt működnek: pld. az elnök, titkár, pénztáros, könyvtáros. Tagok azok lehetnek, a kik megígérik, hogy az egylet alapszabályaihoz képest keresztyéni val­lásos és erkölcsös életet élnek. A tagok bizonyos cse­kély évi vagy havi dijat fizetnek. A tagok mindenféle foglalkozású egyénekből kerülnek ki, mert a kér. if j. egylet egyik főcélja épen az, hogy mindenféle foglal­kozású ifjakat egyesítsen a Krisztus zászlaja alatt. A rendes tagok lő—17 évestől kezdve fölfelé vehetők fel; annál fiatalabbat ritkán. Mindenesetre megkivántassék, hogy minden ilyen ifj. egyletnek legyen egy valóságos magja, élőhitü keresztyén ifjakból, akik éberen őrköd­jenek a felett, hogy az egyesület olyan irányba ne tér­jen, a mely a keresztyénséggel ellenkezik. Például, igen furcsa volna, ha egy ilyen keresztyén ifjúsági egylet, mondjuk egy felolvasással s szavalatok­kal egybekötött tea-estélyt rendezne, — aztán az ifjak zsebeikbe hoznák oda a rumot. Vagy ugyancsak furcsa volna, ha az ilyen kér. ifj. egylet pikniket rendezne valahol künn a zöldben, s valamenyien alaposan be­rúgnának. * Igen fontos az egyleti helyiség kérdése is. Természetesen legjobb, ha az egylet saját otthoná­ban van, de egyelőre be kell érnünk a bérelt helyiség­gel is. Eleinte még erre sem kell mindenütt pénzt ki­adni, mert biztosan merem állítani, hogy a magyar egyázak szívesen felajánlják templomuk mellék helyi­ségeit az ilyen szép célokra. E lap szerkesztősége a legnagyobb szívességgel ad útbaigazítást mindazoknak, kiket érdekel e kérdés. Forduljatok azért bizalommal hozzánk kedves ifjak ! Youngstown, O. Schódle Q. Ádám, ref. lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom