Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-25 / 52. szám
oldal. „Amérikai Magyar Reformátusok Lapja“ 52. szám. 1909 dec- 25. Karácsonyra. Adatok a karácsonfa történetéből. Jézus, ki a jászolban született, Ma is szereti a szegényeket. S jó angyalait majd ama nagy éjjel*- Azt tudakolni küldözgeti széjjel: Hogy van-e még szeretet ldelent a világba’ ? Vigasztalan könyeket Hullat-e még az árva ? . • . Oh, mert szereti a szegényeket! Ti gazdagok, s ti boldog emberek 1 Az angyaloknak ti feleljetek- Ti mondjátok meg, hogy ha visszaszállnak : Mit szóljanak fönt, az Istenfiának. Hogy van-e még szeretet ldelent a világba’ ? Vigasztalan könyeket Hullat-e még az árva ? . . . — Az angyaloknak ti feleljetek 1 í SzabolcSka Mihály. Karácson este. Nem tehetek róla, ha ez öröm este . Akaratlanul is könny szökik szemembe S bánat a szivembe. Elgondolom újra, százszor s számtalanszor: Óh mily kedves, mily szép otthon karácsonkor, Hónak hullásakor. Karácson itt is szép, óh de nem mi nekünk; Mi nekünk csak ott szép, ott a hol születtünk, A hol nevekedtünk. Ott látom jó apám szelid komoly arczát, Boldog nyugalommal nyitja fel a zsoltárt S Istent magasztalják. Együtt van a család, gyermekek s unokák, Kedves anyám köztük . . . Óh milyen boldogság Az ilyen imádságl S mennyi apró öröm; rokon és jó barát Jönek leróni a szeretet adóját, A sok szives áldást.. Gondoljatok ránk is, kik itt idegenbe Elszakadva élünk, könnyek közt remélve S bízva a jövőbe, Hogy még vissza térünk Isten segítségén, Krisztus Urunknak az áldott születésén Együtt ünnepelvén. Kónyáné Tankó Lidia. A karácsonyfa, mely ma már az egész világon disze és hírnöke a karácsony ünnepélyének, Franciaországban csak 1810-ben jött divatba. Angolországban ugyanezen időben hozták divatba. Hollandiába, Oroszországba s különösen Szenípétervárott s Moszkvába, hol a karácsonyfát a mai napig is csak a legelőkelőbb családoknál állítják föl, állítólag Németországból került. Amerikában is leginkább a német gyarmatokban volt divatos régebben; ide egy Dégenhardt Károly nevű ember hozta be, ki 1849-ben a badeni fölkelésben vett részt s aztán kivándorolván, a Michigan tó környékén telepedett le. 1871-ben, midőn Chicago teljesén leégett, 8 hétre rá, midőn a németek hajléktalanokká lettek, a fabarakokban is gyújtottak karácsonyfát. Hogy Magyarországon mikor jött divatba, azt nem tudni biztosan. Állítólag a 19. század elején hozta volna divatba József nádor harmadik felesége, Dorottya würtenbergi hercegnő, ki hazájából hozta ezt a bájos szokást. Némelyek azt állítják, hogy a karácsonyfát már jóval előbb ismerték hazánkban. Erről bizonyságot tesz Nagybánya városának egy 1633-ból keltezett följegyzése, mely eltiltja a titalmas erdő vágását még a bírónak is s e város jobbágyainak tette feladatává, hogy a karácsonyfát a „Tarmezeiből“ hordhassák. Hamburgban 1796-ban tesznek róla említést. Drezdában 1807-ben jelent meg először a piacon. A karácsonyfa története tehát a 16-ik századdal kezdődik; az egyik Luther képen is látható. Geőthe 1773-ban tesz róla említést; Schiller 1793-ban. Berlinben 1816-ban honOsult meg. Svédországba egy szép történeti tény vezeti be a karácsonyfát. 1632-ben, egy, a lützeni csatában megsebesült svéd katona Lindau- ban a protestáns lakosoktól szeretetteljesen fogadott és igen jó, keresztyéni bánásmódban részesült. Karácsony napjáig meggyógyulván, haza akart indulni. De mielőtt e helységét elhagyta volna, előbb köszönetét akarta nyilvánítani. E célból az ottani lelkésztől engedelmet kért, hogy a hazájában szokásos módon fenyőfát állíthasson fel a község templomában, ami meg lő.i neki engedve. É R T E S I T É S. Szeretettel értesítem az Amerikai Magyar Ref. Egyesület összes osztályait, hogy az osztályokhoz szétküldött körlevélre az osztályok a következőként válaszoltak: Kívánja a rendkivüli gyűlés összehívását a 2. és 25. számú osztály; összesen 314 tag, két osztálynálNem kívánja a rendkivüli közgyűlés összehívását a 1. 3. 6- 7. 10. 12. 17. 18. 20. 21. 22- 23. 26. 32. 35. 37. 39. 43. 47. 48. 52. 56- 57- 6o- 63. 69. 70. 73. 74- 76- 80. 82. 84. 91- 92- 95- számit osztály; összesen 36 osztálynál, 1192 tag. Nem szavazott a 4. 5. 8. 9. 13- 14. 15. x6- 19- 24. 25- 27- 28- 29. 30- 3i- 33- 36- 38- 40. 4i- 42- 44- 45- 4ő- 49- 5<>- 54- 55- 58- 59. 61. 62. 64. 66- 67. 68. 71. 72. 75. 77. 78. 79. 8i- 85. 88. 90. számú osztálj’J összesen 47 osztálynál, 944 tag. A beadott szavazatok szerint tehát kivánja a rendkivüli gyűlés összehívását két osztály és nem kivánja a rendkivüli köz- gjmlés összehívását harminchat osztály. A 35 számú osztály kívánsága az, hogy bizalmat szavaz az elnök urnák, de kivánja, hogy vagy a Ref. Egyesület vagy a Verhovay egjdet elnökségéről mondjon le, mert a két hivatalt összeférhetetlennek tartja. Toledo, O. 1909. dec. 16. MOLNÁR ISTVÁN, V; t- jegyző. -
