Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-27 / 48. szám
'2. oldal. 48. szám. 1909 nov. 27. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” Az alázatosság iskolája. Alapige: II. Kor. XI : 18—XII : 10. (Vége.) Olyan ember, olyan keresztyén, mint Pál! Vajha megfontolnák ezt azok, a kik tulvilági jelenségek s a lelki világgal való érint- kezéí? után vágyakoznak. Ez irtozatos kíváncsiság! Mily igazán mondja Luther: Kérem Istent, őrizzen meg attól, hogy életemben valaha angyalokat vagy szellemeket, vagy ilyenféléket lássak vagy elragadtatásba essem. És milyen jól tudta Pál, hogy az Urnák kemény eszközöket kell alkalmaznia, hogy megóvja őt attól, hogy elragadtatásai tévelygésekké ne váljanak ! „És hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bizakodjam, tövis adatott nékem a testembe, a-Sátán angyala, bogy gyötörjön engem, hogy felettébb el nebiza' kódjain.“ Ki tudja, milyen volt az apostol kínos, gyötrelmes test1 fájdalma? Sátáninak neveziő ezt, mert úgy tetszett neki, mintha a sátán az ő hivatalos működését lehetetlenné akarná tenni, részint, mivel a fájdalom vette erejét, részint, mivel az a botor nép meg- gvalázottnak nézte őt. Áhitatos imájával nem érte el, hogy e gyötrelem levétetett volna róla; jól jegyezzék meg ezt azok, a kik úgy vélekednek, hogy akinek csak igaz hite van, puszta imával leimád. kozhatják saját és más idegenek betegségeit ! Életfogytiglan kellett Pálnak a tövist viselnie! Nem kérdezte: mivel érdemeltem ezt meg? Tudta, hogy az neki szükséges a végre, hogy az alázatosság iskolájában megmaradhasson —, „hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bizakodjam“. Az a férfiú, a ki midőn a hitben megtért; minden világi tisztességnek hátat fordított, a ki már régen kész volt arra. hogy az emberiség söpredékének tekintsék: az az ő szemeiben csak az alázatosság legkezdetén állott; tudta, hogy még sok tanulni való van előtte e tárgyból. A legerősebb aczélrugók elvesztik ruganyosságukat, ha azokra állandóan erős tehernyoma- kodik. Az emberi szív gőgje elpusztithatatlan, ha az Ur különös terheket, hosszantartó szorongást nem ró arra. Ha ez igy van, csudálkozhatunk-e azon, hogy Isten őszinte, komoly keresztyéneket, kiknek élete épülésre szolgál, mintegy sajtóba gyömöszöl, bosszú időre, gyakran életfogytiglan; ha a csavarok gyakran még halálos ágyukon is a legkeményebben és legfájdalmasabban szorulnak? Ha ez történik velünk, nézzünk Pálra, Krisztus országában ama nagy apostolra, bizonyára azt fogjuk mondani: ha ez a zöl- (1 elő fa sorsa, mit érdemelnek a targyalvak? Pál apostolnak tapasztalatából — tövissel testében — világosság árad, mely a leg. komorabb napokban és éjeken is világítani képes. Ha a test és lélek halálra van csigázva, azt kell feltennem az t riói, hogy azért kínozza s götri azokat, hogy a bűn gyökerei a lélek elevenjébe bocsátkozzanak, s igy a gyönyörnek útját vágják. A szenvedés iskolája az alázatosság iskolája; és épen az Isten azon szeretteinek, kiknek sok ismeret, hit és erény adatott, a legnehezebb iskola a leghasznosabb lehet. Különben az Ur nem magáért a megaláztatásért aláz meg; nem is azért, hogy a keresztyének alázatosságukban csudálkozza- nak — sokkul inkább azért, hogy kegyelmet osztogasson. Az apostolnak, aki—-tövissel testében —olyan volt, mint egy felnyársalt féreg, igy szólt az Ur: „elég néked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el*'. A kegyelem az Urnák nyájassága azok iránt, a kik, mint Pál, megtört szívvel keresnek békét .Jézus sebeiben. E nyájasságnak bírása a legjobb, a mit csak az ember e földön bírhat. I)e a kegyelem több ama mennyei világosságnál, mely megnyugtatóan sugárzik s melynek fényében sütkérezni lehet. A kegyelem buzgó forrás, honnan az Isten erői lefolynak. És épen azért akarja Isten a szenvedések iskolájában kiirtani a szívből az elbizakodottságot, saját becsünknek és erőnknek érzetét, hogy az olyan edény legyen, melybe az Urnák kegyelme becsepeghessen. Az Ur akarata volt az, hogy Pált — gyötörve, gyengén — előkészítette arra, hogy gyengesége daczára nagy apostoli munkáját teljesíthesse; épen úgy látjuk, hogy a szertelen erő, mely azt eszközölte, Istené, egyedül övé a dicsőség. így, gyarló szerszámok utján, ha azoknak minden dicsek- vésök elmúlik, könnyű az Urnák nagy dolgot végrehajtani. És ha többé nem tudnánk mások mellett s másokért dolgozni, mert saját szükségünkben segély nélkül görnyedünk, s csak az Ur szándékát értjük meg és alázatosan megadjuk magunkat: akkor a kegyelem hatalmas lesz, azt fogja eszközölni, hogy a lesújtott egyén nem marad sóhajtó teremtmény, hanem előmozdítja benne az állhatatosságot, bátorságot, örömöt, azt fogja munkálni, hogy a gyenge győzedelmes lesz. Ámen. H. Hoffmann után: Székely Sándor. ref. lelkész. A hosszú élet titka. Évszázadok óta kutatja az emberiség a hosszú élet titkát, de majdnem teljesen eredménytelenül. Sűrűén olvashatunk nagyon komoly szakemberek kezéből kikerült munkákban az emberi élet meghosszabbítására, vonatkozó tételeket, azonban mindez csak elmélet, föltevés. Éppen ezért nagy föltünést keltett Amerikában egy most megjelent könyv, a mely ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozik és igen egyszerű tanácsokat ad abban az irányban, hogy életünket helyes életmóddal meghosszabbítsuk. A munka szerzője Kintzing Pearce marylandi orvosegyetemi professzor, ki különleges tanulmány tárgyává tette az emberi életet és ennek az alapján könyvében a következőket tanácsolja embertársainak: Első követelmény, hogy kerüljük mindazokat a cselekedeteket, a melyek korai halált idézhetnek elő, nevezetesen, a melyek a szervezetnek annyira ártalmára lehetnek, hogy az igy szerzett betegségek gyógyíthatatlanok lesznek. A modern orvosi tudomány egészségügyi szabályait föltétlenül követni kell. A ki sokáig akar élni, — Írja a szerző — annak meg kell szereznie bizonyos tulajdonságokat, a melyekkel a természettől fogva esetleg nem rendelkezhetik. Mértékletesen kell ennie és jó emésztésről gondoskodnia. A statisztika szerint az antialkoholizmus nemcsak hogy nem mozdítja elő az egészséget, de sőt a hosszú élethez sem sok reményt nyújt. Bebizonyított valóság ugyanis, hogy a hosszú életet élt embereknek legalább is a fele életfogytáig élt alkohollal, de persze mértékletesen. A ki biztosítani akarja magát a korai halál ellen, legyen derűs kedvű, békés természetű és elnéző mások megítélésében. A folytonos ülést kerüljük és a napszakok szerint való egyenletes foglalkozásnak kell szokásunkká válni. A lakás tekintetében a falun lakó ember természetesen jobb helyzetben van a városinál, mert a város sokkal nehezebben tudja az egészség két főkövetelményét szolgáltatni lakosainak: a tiszta levegőt és a tiszta vizet. Ebből az következik, hogy minden városi ember, ha csak módjában van, lehetőleg a város középpontján kivid lakjék, mert ezzel meghosszabbítja úgy a maga, mint családja életét. A ki lakást bérel, inkább azt vegye tekintetbe, hogy egészséges-e, mint azt, hogy elegáns helyütt fekszik-e. A friss levegő különben az egészség főfeltétele; dolgozni, pihenni friss levegőn kell, alvás közben meg különösen tiszta levegőt kíván a tüdő. A sok evéstől is óvakodni kell, úgyszintén attól, hogy táplálékunkat gyorsan fogyasszuk el A gyors evés egyik legnagyobb ellensége a hosszú életnek. Az ételeket jól meg kell rágni és mindenkor csak a korhoz alkalmazkodó fogásokat fogyasszunk. Az főkövetelmény azonban, hogy az étel jól legyen megfőzve. Egészségünkről különben nem jó sokat gondolkozni. A képzelt betegség ugyanis éppen olyan ártalmára van a szervezetnek, mint a valóságos kór. A ki ismeri a szabályokat, az, ha önként, fontolgatás nélkül követi, sokkal több reménnyel lehet egészsége, de hosszú élete iránt is. A helyes életmód mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az elmét sem. A munkát bizonyos rendszer szerint kell végezni, a szellemi munkát a fizikaival változatossá tenni és kellőképen pihenni. A folytonos töprengés, szorongatás több emberéletet tett már tönkre, mint a sok munka, fájdalom vagy nyomor. Az életmeghosszabbitáshoz különben, különösen idősebb korban, hozzátartozik valamely, az élethivatáson kívülálló kedvtelés is, például kertészkedés, állatnevelés stb. Az egészséges humor is sok bajtól óvta meg már az embereket. Egyébként azoknak a titkos szereknek, melyek az emberi életet meghosszabbítlak, a receptje röviden ez : Friss levegő és egyszerű, mértékletes életmód.
