Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-13 / 46. szám
4. oldal. 46. szám. 1909 nov. 13. ,,Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ %?-== : =*& Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL i Ütii Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁNYI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesités és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Rév. Julius M. Mankó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEPH. P. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE : Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. *■ Á Levél az olvasóhoz. Üdv az olvasónak! Ha mind ez ideig szorgalmatosán olvasgatták e mi lapunkat, meggyőződhettek immár, hogy nem hirdetünk ebben uj tudományt, hanem, mint azt lapunk cime is mutatja, az amerikai magyar reformátusok javát szolgáljuk ezzel is. Ezt a mi munkánkat pedig, bár terhes, önzetlen szeretettel végezzük, mert tudjuk, hogy kötelességünk az amerikai magyar reformátusok javát szolgálni ezen az utón is. Mi tehát a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy szolgálatunk hasznos legyen az olvasóra s hiszük is, hogy nem végezünk haszontalan munkát, mert gyümölcse leszen ennek mindenütt, hova szavunk utat talált. De utat talált-e szavunk mindenhova, a hol magyar reformátusok élnek e hazában'.'’ Nem panaszkodunk, hiszen az olvasók nagy tömege tesz bizonyságot mellettünk; mégis szomorúsággal említjük meg, hogy még mindig sokan vannak, kiknek nem kell ez a mi szép lapunk. És ugyan miért nem kell? Némelyek azt mondják, hogy járatnak ők elég lapot, nem kell nekik a miénk is. lói van, mi nem erőszakoskodunk; csak azt jegyezzük meg, hogy a mig a többi lapok csupán világi dolgokkal foglalkoznak, addig a mi lapunk vallásos lap, a melyből lelki táplálék bősége fakad. A világi lapok szórakoztatásra valók, a mi lapunk pedig a lélek nemesítésére; a világi lapok csak a jó hírszolgálatra fektetnek súlyt, a mi lapunk főcélja pedig az, hogy amaz örvendetes üzenetet, az evangéliumot vigye közelebb az olvasóhoz. A világi lapokat üzleti érdekek tartják fen, a mi lapunk az önzetlen sze- reteten épült és áll fen. Némelyek azt mondják, hogy lapunk igen szentes, bibliás, ők pedig, ha szent dolgokról akarnak olvasni, a bibliát veszik elő. Az ilyen beszédek lapunkat akaratlanul is dicsérik, mert hiszen czélunk épen az, hogy a bibliát magyarázzuk s annak igazságairól beszéljünk, hogy mindenek megtanulják azt, a mi üdvösségükre való. Nincs e pedig valakinek szüksége az üdvösségre, a földi élet tiszta örömeire, a lélek nyugalmára és az örök élet boldogságára? Ne mondja azért senki, hogy lapunk igen szentes és azért nem kell neki, sőt inhább azért kelljen, mert szent dolgokról beszél, mert szent életre s igy üdvösségre is vezérel. Lapunk a bibliát akarja az életbe vinni. Akadnak olyanok is, a kik úgy vélekednek, hogy ez a lap a mi jövedelmünk szaporítására való s hogy mi e lappal csak üzleti érdekeinket szolgáljuk. Ha igy volna is ez, hát nem tisztességes üzlet volna-e, vagy nem volna-e legalább olyan tisztességes, mint a többi lap-vállalat üzlete ? De nincs is igy, mert a lap nem a miénk s nekünk nemhogy hasznunk volna ebből, sőt a nagy munka mellett, mellyel csináljuk ezt, még anyagi, pénzben való áldozatot is követel ez tőlünk. Ez a lap az amerikai presbvteriánus és református egyházak tulajdona s mi csak magyar testvéreink szolgálatáért Írjuk ezt. Azt pedig senki sem mondhatja, hogy a lap-rulajdonos egyházak anyagi haszonért tartják fen a lapot, hiszen tudhatja mindenki, mit annyiszor megirtunk már, hogy a két egyháznak eddig mintegy' 8 ezer dollárját ette meg e vállalat. Miért nem sajnálják ezek ezt a nagy summa pénzt, miért áldoznak ezután is erre szívesen? El akarnának amerikaiasitani, vagy hitünkből ki akarnának forgatni? Balga beszéd! Miért áldoznak ezreket a föld minden részén egyházakra, kórházakra, iskolákra és lapokra más egyébért, mint azért, mert tudják, hogy nekik, kiket az Isten megáldott, kötelességük, hogy áldás legyenek minden népekre nézve, azért tehát terjeszék minden alkalmas eszköz segítségével a Krisztus evangéliumát, mindeneknek üdvösségét. Ezért áldoznak e mi lapunkra is, ezért támogatnak minket egyházi munkánkban is. Ez az önzetlen szeretet szép munkája. Világosan állhat hát előttünk e lap célja, mely a mi javunkat szolgálja; miért ne akarnók szolgálni mi is a mi javunkat? Az az összeg, melyet e lapért kell adnunk, hogy valamivel fentartásá- hoz járuljunk, olyan csekély, hogy szóba sem jöhet akkor, a mikor Isten bőségesen megáldotta a mi testi munkánkat: miért sajnálnék hát azt, ha ez által is a mi magunk javát szolgálhatjuk? Hogy pedig még a legszegényebb is olvasója lehessen e lapnak, örömmel teszünk szívességet ingyen küldésével annak, a ki szegény sorsa miatt az előfizetést nem adhatja meg, vagy ama másiknak, a kinek előfizetésére akár egy félévig is szívesen várakozunk. Úgy tervezzük, hogy ha az előfizetők száma annyira emelkedik ez évben, akkor a jövő januártól kezdve 20 oldalon jelentetjük meg a lapot, hogy még többet adhassunk az olvasónak. A 20 oldatos lapban több képet is hozzunk és uj rovatokat is bevezetünk; reméljük, hogy mindenki meg lesz velünk elégedve. A fogyatkozásokért, melyek elkerülhetetlenek, a szives olvasó bocsánatát kérjük; hisszük, hogy a fogyatkozások az olvasók számának szaporodásával fogyni fognak. Kérünk tehát minden olvasót, ne sajnálja filléreit lapunktól; ne sajnálja fáradságát egy uj előfizető szerzésében: nem nekünk ad hasznot, hanem a maga és az amerikai magyar reforrmátusok javát szolgálja. A ki azért hátralékban van az előfizetéssel,tegyen eleget kötelességének, vagy legalább jelentse be, hogy a lapot járatni akarja s azért később fizet meg. Senkire se erőszakoljuk a lapot; de tudnunk kell, kire számíthatunk, mert a postai törvények is köteleznek erre. Kérjük ezért az olvasókat, szíveskedjenek hozzájuk küldött felhívásunkra mielőbb felelni; a ki még arra sem érdemesít, hogy pár sorban értesítene szándékáról, sajnálattal bár, kénytelenek leszünk részére a lap küldését beszüntetni. A kik szeretettel hallgattak meg, azok jóakaratát pedig köszönjük. Üdv az olvasónak! Youngstown, O. Hankó M. Gyula, ref. lelkész.
