Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-23 / 4. szám

4. szám. 1909 január 23. 3. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ A no a családban. — Felolvastatott a bridgeporti M. K. I. K. 1909 január 10-iki teaestélyen. — Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy nehéz, de mégis ragyogó feladat áll előttem e pillanat­ban, midőn a nőnek a családhoz való viszonyát óhajtom röviden megvilágositani. Örök és változhatatlan igazsága e földi életnek, hogy a nő­nek legtermészetesebb köre a családban van s igazi hivatását egy nő csak akkor töltötte be, ha e rendeltetésnek hivségesen meg­felel. Mégis nehéz e törvényt megtanítani a mai kor gyermekeinek. Az úgynevezett emanczipált hölgyeknek természetességből kivet­kezett tábora valóságos diadal ünnepet ül, ha sikerül megnyitni valami uj munkatért s onnan a férfiakat kiszorítani. Ez pedig szomorú diadal, mely a családi élet rovására megy, melynek kárát első sorban a női nem vallja. A család, az édes otthon, egy erős vára fejlődő fiatal leányra nézve, hol a szülői szeretet őrangyal gyanánt őrködik gyermeke felett. Milyen balgaság tehát ezt a védő oltalmazó kezet eltaszi- tani magunktól. Hiszen úgyis előbb-utóbb kisodor belőle az élet vihara s a mikor ott állunk egyedül tanácstalanul a nagy világba, akkor érezzük igazán, hogy mit veszítettünk az édes otthonban. A férfiúi lelket talán még megerősítheti az élet vihara, ha egyedül áll is, de a női szivet kérlelhetetlenül összetöri. A leánynak igazi helye a családban vagyis a szülei háznál van s éppen ezért, ha van közöttünk olyan, ki érzi még a szülei szeretetnek ezt az óvó és féltő melegét: adjon érte hálát Isten­nek, igyekezzen ott maradni e családi körben addig a mig lehet, daczos fővel kicsinyes okokból ott ne hagyja soha a családi haj­lékot, mert eljön az idő, mikor sírva borulna az édes anya kebe­lére, de nem lesz ki panaszát meghallgassa . . . eljön az idő, mikor kétségbe esve igy kiált fel: Nincsen senki a ki az én éle­temre gondot viselne (Zsolt. 142 : 5)­Egy hires tudor állítása szerint az ősrégi népek történetében minden jel odamutat, hogy eredetileg a családnak feje nem a férfi, hanem a nő, az édes anya volt. Erre az állapotra vonatkozna állítólag a bibliában ez a hely is: Elhagyja a férfiú az ő atyját, és az ő anyját és ragaszkodik feleségéhez és lésznek egy testté (I Mózes II : 24). Ha nem is fogadjuk el teljes egészségben ezt az állítást, annyi bizonyos, hogy a hivatása magaslatán álló nő, minden esetre díszes helyet foglal el a családi életben, mert mig a férfi kinnt nehéz munkával, véres verejtékkel megszerzi a mindennapi kenyeret, addig a családban élő nő gondosságával, jóságával, szeretetéyel Ízletessé, teheti, megédesítheti e kenyeret. Ifjú leánjmknak és ifjú embereknek szól e felolvasás, kik bizonyára elébb vagy utóbb rátérnek a házas élet ösvényére. Apáczákat és szerzeteseket nem nevelünk, mert ellenkezik a ter­mészet törvényével s azzal az életfolyamattal, melyet Isten az emberek számára kiszabott. Tiszteletes mindenek között a házasság mondja Pál apostol, (Zsid. 13:4) de boldogságot nem terem mindenki számára, —. kesergi a csalódott szív. Mi az oka annak, hogy a mai korban oly sok a szerencsétlen házasság és hogy a válóperek száma ijjesztő módon megnövekedett? Egyik fő oka minden esetre abban rejlik, hogy a mai nő, ki hivatásánál fogva a családi körre van utalva, nincs tisztában azokkal a kötelességekkel, melyek reá a családi életben várakoznak, vagy sokszor a legjobb akarat mellett is kellő nevelés hiányában azoknak megfelelni képtelen. A gyors és serény nő koronája az ő férjének, mondja a bölcs Salamon király, kinek ezer felesége lévén, elég alkalma nyílt a női erények és fogyatkozások tanulmányozására. Ma azonban sok amerikai nő jobban szeret naphosszant a racking char-ben üldögélni, mint a gyorsaság és serénység pél­dája képen tündökölni. Pedig ezek a házias erények teszik igazán tündöklővé a nőt a férfi előtt. Mit ér a szende pillantás, az angyali mosoly, ha ezzel szem­ben az étel kozmás. Megjelenik mindjárt a férfi homlokán a gcnd sötét felhője, mely aztán a puha kacsók csak nehezen tudnak elsi­mítani. Az a férfi, ki nehéz munkával küzd az élet szinterén, annyit méltán elvárhat a családban nyugodtan és békességben élő nőtől, hogy Ízletes ételekkel várja annak idején. A leányoknak tehát minden árán el kell sajátítani a rendes háztartás dolgait, a főzés titkait, mert e nélkül később a házas élet rózsalánczai súlyos igává változnak. A másik nagy kötelessége a nőknek, mely reá áz életben várakozik, hogy családi otthonát tisztán tartsa. Az angol köz­mondás szerint: Cleanlines next to godliness. — A tisztaság leg­közelebb emel bennünket Istenhez. A magyar asszonynak ősi erénye a tisztaság igyekezzünk fejleszteni, növelni ez erényt nem­csak otthonunk külső kinézésében, hanem annak erkölcsi életé­ben is. Legyen a családi élet egv szentétv, melynek aj tajáhan a nő féltékenyen őrködjék. Mint a régi zsidóknál a Szent Sátornak volt egy elrekesztett része a Szentek-Szente, melybe a főpap is csak évenként egyszer mehetett be, ilyen tiszteletbe tartsuk a mi családi szentélyünket s annak dolgait ne vigyük á vásári élet piaczára. Ha sérelmet is szenved olykor a nő, ne igyekezzen azt erőszakkal megtorolni. A nőnek igazi fegyvere a szeretet, a mely előtt elébb-utóbb min­den akadály a föld porába omlik­Ez legyen hát a mi nőink egyetlen fegyvere, melylyel neki indulnak annak a dicsőséges pályának, mely számukra a család­ban kezdődik és a családban végződik. Harsányi István. Különféle. Az egykerekű óra. Az English Mechanik czimü angol szaklap érdekes találmányról tesz jelentést: egy kaliforniai órás föltalálta az egykerekű órát. Mig eddig az órások azon fáradoz­tak, hogy az órát mennél kisebbre csinálhassák (a legkisebb óra nem nagyobb egy babszemnél), addig a kaliforniai mester az óra szerkezetének egyszerüsitésén törte a fejét. Ez sikerült is neki, mert oEan órát tud csinálni, a melyet egj'etlen-egy kerék moz­gat és irányit. A kereket harmincegy acélgömböcske mozgatja a fogaskerékszerüen berendezett pályán. Acélrugó egy sincs az óra szerkezetében és ez az egykerekű óra legnagyobb kiválósága, mert jobbá és megbizhatóbbá teszi a régi szerkezetű óránál. Eddig az volt mindig a panasz, hogy az óra azért romlik el olyan hamar, mert az acélrugócskák igen törékenyek. Ha a kaliforniai órás találmánya a gyakorlatban is beválik, elpusztíthatatlan órára tehetünk szert. Hajó vasbetonból. Az olasz Gabellini 1897-ben vas­betoncsónakot épitett s miután a kísérlet jól bevált, ajánlatott tett az olasz tartományi igazgatásnak, hogy a Pó folyón lévő ha- jóhidnál a kicserélésre szoruló hadihajók vasbetonból készülje­nek. Az ajánlatot elfogadták s a tizennégy méter hosszú, négy méter széles és 1.3 méter magas hajók azóta vasbetonból készül­nek. Már ez idő szerint kétszáznál több van alkalmazásban. Gabellini 1902 óta szállítóhajókat is épit vasbetonból. Az első, az ötven tonnás „Ettore“ a Tiberisz folyón segít a kotró­gépeknek. Nyolc ilyen hajó Szardínia szigetén a terranovai ki­kötőben foglalkozik. A százötven tonnás Liguria mint szénhajó szerepel a civita-vecchiai kikötőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom