Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-24 / 30. szám

30. szám 1909. július 24. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 5. oldal Tudakozzátok az írásokat. Vasárnap, julius 25. ,,Az Isten lélek és akik Ót imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imidják“ (János ev. IV. rész, 25. vers.) Az Isten lélek, egv láthatatlan, de mindenütt jelen va­ló hatalom, Istcn- tennek lelke lako­zik bennünk is, () általa vagyunk, é- lünk és mozgunk mindnyájan. Méltó azért, hogy Ot, te­remtő és gondviselő Istenünket, szeres­sük és im aljuk. De, szükség, hogy lé­lekben és igazság­ban imádjuk, azaz ne csak szóval és üres beszédekkel, hanem szivünk tel­jességéből és úgy, amint az Ur Jézus arra minket is megtanított, igazságban, vagyis életünk igaz cselekedeteivel. Az emberek tudatlanságból sokszor emberi alakban abrazol- ják'az Istent és az O igy megalkotott képét tisztelik. Sokan szá­jukkal dicsérik, cselekedeikkel pedig mindennapon megesufoljak az Istent. Nem is igy kell Ot imádnunk, hanem lélekben és igaz­ságban, szivünk igaz szeretedével és életünk igaz cselekedeteivel. Héttő, julius 20. ,,Kiáltanak az Úrhoz az ő nyomorúságaik­ban és O megszabadító őket azö nyavalyájukból“ (Zsoltárok C\ II. rész, 13. vers.) A zsidók története sok jó tanulsággal szolgál nekünk; megta­nít minket arra, hogy csak az a nép boldog, amely egyedül Ot imádja, amely egyedül az O atyai kegyelme és segedelme által erős. Sokszor elfordultak a zsidók Istentől, sokszor tértek a bűn út­jára és lettek nyomorúságos és nyavalyás nép. Akkor szólott ne­kik az Ur az O prófétái által, hogy megszabadítsa őket. És a zsi­dók, hallván Istennek beszédét, megtértek ismét O hozzá s akkor Isten megsz.abaditá őket az ő nyavalyájuktól. Értsük meg, hogy mi is azért vagyunk nyomorúságban, a nyavalyák is azért vannak rajtunk, mert eltávoztunk Istentől és a bűn útjára tértünk. Térjünk meg azért, hogy O megszabadítson minket is a mi nyavalyáinkból! Kedd, julius 27. ,,Ne félj és meg ne rettenj!“ (Mózes 5. könyve, I. rész, 21. vers.) Pélj és rettegj az élet szenvedéseitől, ki sohasem gondoltál életed igaz javával s lelked idvességével és térj meg az Istenhez! Ne félj és ne rettegj sohasem, ki Isten utaira léptél és Istenbe vetett bizalommal indultál el életed utaira; ne félj és ne rettegj, mert akármi szenvedés sújtson is, veled van a te jó Atyád, Istened, aki hatalmas, hogy megtartson minden háborúságaidban .Senki sem tudja életének elkövetkező dolgait, senkinek sincs ereje, hogy magát megoltalmazza a szenvedések és a halál ellen: minden embernek érdeke hát, hogy az elkövetkezőkre hitte], re­ménységgel és bizalommal vértezze fel magát, Térjünk hát Isten­hez és semmitől se féljünk és ne rettegjünk; mert Isten lesz akkor velünk, ha pedig Isten velünk, akkor kicsoda lehet ellenünk? Szerda, julius 28. ,,Magasztaltassál fel, Uram, a te erősséged­ben; énekeljük és dicsérjük a te hatalmadat“ (Zsoltárok XXI. rész, 7. vers.) Bármilyen erősek vagyunk, bármekkora hatalmunk van: el kell ismernünk, hogy csak porszem vagyunk; a mi erősségünk és hatalmunk pedig az Istentől vagyon. Istennek ereje és hatalma tartja fenn nemcsak e világot, hanem minket is abban, Istentől nyerjük a mi erősségünket, hogy megálljunk az élet harczában és ugyancsak () adja a hatalmat, hogy boldogságunkért küzdjünk s azt ki is vívjuk. Hálátlanok volnánk hát, ha ezekről elfeledkezve, erősségünkben bizakodnánk és hatalmunkkal k rkednénk. Alázzuk meg inkább magunkat Isten előtt és magasztaljuk az O erősségét, dicsérjük azt) hatalmát; kérjük pedig, hogy erősítsen meg és adja hatalmát nekünk, hogy ezek által kivívhassuk életünk bollli igságát. Csütörtök, julius 2!). ,,En megtanultam, hogy a melyekben vagyok, azokkal megkell elégednem “ (Pál levele a Philippibelick- bez, IV. rész, 11. vers.) Az emberek jó része elégedetlen az ő sorsával és folytonosan zúgolódik; pedig az elégedetlenség és zúgolódás semmit sem hasz­nainak, de ami d többet ártanak mindeneknek. Tanuljuk meg, hogy amelyekben vagyunk, azokkal meg kell elégednünk;elégedjünk meg az élet javaival, melyeket aoott az Isten és ha keveset adott, azzal okosan éljünk, ha sokkal áldott meg, azt ne csak magunk javára fordítsuk Értsük meg, hogy Isten tudja, hogy mi szolgál a mi javunkra, nyugodjunk meg, ha szegénységgel próbál; értsük meg. hogy az () bőséges áldásaiból nekünk a szegényeket is táplálnunk kell! Péntek, julius 30. „Légy hiv mindhalálig és néked adom az életnek koronáját“ (Jelenések könyve, II. rész, 10. vers. ) Légy hiv, azaz hűséges az Istenhez,’ állhatatos azokban, ame­lyeket () a te javadra adott, az O parancsolatainak követésében — és bizonyos reménységgel várhatod, hogy Isten megáld a földi élet koronájával, lelked nyugalmával és az örök élet koronájával, lel­ked idvességével. Törüdői-e valamit földi életed igaz javával, gondolsz-e vala­mikor testednek halálára és a halál után való Ítéletre? Ha igen, belátod, hogy neked hívnek kell lenned mindhalálig, hogy olve- hesd az élet koronáját. Ha eddig sem tested, sem lelked javával nem gondoltál, ha­nem csak éltél oktalanul, csak múló örömöket kerestél: jusson eszedbe, hogy meg kell halnod és Ítéletre is kell mennek. Eé térj Istenhez! Szombat, julius 31. ,,Az irgalmas szivii ember, aki adakozik az ő kenyeréből a szegénynek, megáldatik“ (Példabeszédek, XXI1. rész, 9. vers.) Nincs szeretet annak szivében, aki nem tud könyörülni azon a szegényen, aki a könyörületes szivekre van utalva Akiben pedig nincsen szeretet, az nem igaz gyermeke Istennek, az nem szereti Istenét sem igazán. Mert azt tanítja Isten beszéde, hogy O a mi Atyánk, mi az O gyermekei vagyunk, tehát egymásnak testvérei, kiknek egymást szeretnünk kell. Akiben szeretet van, az Istenben van s az Isten is abban és az Isten áldása azon. Akiben szeretet van, az irgalmas és könyörületes a szegényhez és szívesen adako zik annak a maga kenyéréből, mert tudja, hogy Isten az éhező számára ő nála tette le a kenyeret. Legyetek mindenkin könyörületes szivüek és irgalmasok Youngstown, O. Mankó M. Gyula. ref. lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom