Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-24 / 30. szám

30. szám. 1909 julius 24. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 3. oldal. < ( Léghajón az északi sarkra. — Parsevid őrnagy cikkelye. — Azt a kérdést intézték hozzám, lehetséges-e léghajón elérni az északi sarkot. Meg kell vallanom, hogy kezdetben nagyon szkepti­kusan fogtam föl a dolgot, mert Közép-Európa időjárás-viszonyait tartottam szem előtt, ennélfogva a kérdésre nem-mel feleltem. De azután kifejtették előttem, hogy a sarkvidéken a nyári időjárás sokkal kedvezőbb, mint Közép Európában, és csakugyan meg kell hajolnom az előttem fölhozott okok előtt. Mert a sarkon nem­csak a nappal és éjjel váltakozása hiányzik, hanem a tenger és és szárazföld messze téren egybefüggő jégtakaró alatt fekszik, a minek következménye a viszonyoknak nálunk nem is sejtett egy­formasága. Igv hát el lehet gondolni, hogy e vidéken a nyár sza­bály szerint a szélcsend hosszú szakait hozza magával és a szél erőssége általában csekély. Természetes, hogy a felelősséget ez a- datok helyességéért azokra kell hárítanom, a kik a viszonyokat a helyszínén tanulmányoztak. De ha a dolog csakugyan igy van, akkor meg kell változtatnom nézetemet, mert akkor a gondolat nem utópia és csakugyan lehetséges az éjszaki sarkot léghajón elérni. Az útra a sarkhoz lehetőleg közel eső kiinduló pontot kell ke­resni és e részben nem vagyunk pusztán a Spitzbergákra utalva. Sőt a hajó a jégben eljuthat a 82-ik szélességi fokig; itt aztán a léghajót a hatalmas jégmezők egyikén meg kell tölteni. Innen már csak kilenezszaz kilométer utat kell megtenni a sarkig. A sarkon lehetővé' kell tenni a léghajóval való leszállást. Eire a eélre csak a nem merev szerkezetű, Parscval-féle lég­hajó lehet alkalmas, t’sak ezt lehet kényelmesen szállítani, a jégen néhány óra alatt megtölteni és fölszerelni. Legyen szabad tehát egészen röviden vázolnom, milyen volna a hajó szerkezete és ke­zelése. A legfontosabb kérdés a motor megválasztása. Bebizonyult, hogy száz lóerejü motorral nagy hajót függőleges irányban nem lehet eléggé irányozni. Ennélfogva kétszáz lóerejü motort kell venni. Minthogy azonban a gyöngébb napkisugárzás és az éjjel és nappal váltakozásának elmaradása a hajónak egyenletesebb hor­dóképességet ad, ennélfogva egy motorral is hosszabb ideig egyen­letes magasságot lehet tartani, úgy hogy a másik azalatt szünetel­het. A léghajó kétszáz lóerejével órán kint ötven kilométer utat tehet meg, ennélfogva az expedíciót két nap alatt oda és vissza el lehet intézni. Wellmann eszméje, hogy kisebb motort alkalmazzunk cseké­lyebb benzinfogyasztással, nem czélszerü, minthogy a kedvező idő­járás kihasználásának lehetősége annál nagyobb, minél rövidebb idő alatt lie lehet fejezni az expedicziót. A főtörekvés az, hogy ön­nél jobban megrövidítsük az időt, a mely alatt a hajó ki van téve az ut eshetőségeinek. Be kell érnünk tehát olyan sebességgel, a minővel a Zeppelin­féle léghajó jár. Ezt biztosan el lehet érni és kedvező idő mellett ez elegendő is. A hajó uj építés módja szép eredményt adott. A gondolában kétszáz lóerejü motor és két légcsavar van és vagy mind a két motor és mind a két csavar, vagy egy motor és e.y csavar, vagy egy csavar és két motor működik. Minthogy azon­ban az eleség, a fölszerelés stb. jelentős megterheléssel jár, elke­rülhetetlen, hogy a terhet két gondola között osszuk el, a melyek egymással egy átjáró utján kapcsolatban vannak a motorok és a csavarok, az elülsőben a tudományos eszközök és az útközben nem használt fegyver és élelmis er. Benzintartónak mind a két gondo­lában kell lennie. Azonkívül a hajónak magával kell vinnie egy ventilátort, a mely a légzsákokat táplálja és egy tartalék ventilátort, a melyet külön motor hajt. Ez az utóbbi egyúttal egy drótnélküli táviró- állomást is működésben tart. Ha nem is válik lehetségessé a gőz­hajóval táviró-üsszeköttetésben maradni, a korlátozott összekötés még igy is nagy szolgálatot tehet. Hat ember elegendő a hajó el­látására: az expedíció ezellemi vezetője, egy léghajós, egv asszisz­tens és három gépész. A hajó terhe a következő: Hat ember....................................... 0.5 tonna Fegyver, fölszerelés..,.................... 1.5 ,, Hátsó gondola........................... 3.7 ,, Benzin és olaj....................................4.0 ,, Elülső gondola és átjáró.......................0.6 ,, Kötél és vasmacska................................0.5 ,, Teher a leszállásra ............................1.1 ,, A léggömb és tartozékai......................3.5 ,, Összesen: 15.4 tonna Ehhez egy tizennégyezer köbméter térfogatú gömbre van szük­ség, a melynek hossza százöt méter, átmetszete 14.5 rnéier. A ben­zin és olaj fogyasztása következtében (óránkint 50—60 kilogram) a hajó mindig könnyebbé lesz. Hogv a súly veszteséget kiegyen­lítsük, jókora jókora mennyiségű gázt kell kibocsátanunk, a me­lyet a gömb belsejében levegő pótol. Erre a eélre a ballonban több nagy légzsák van, a melyek eleinte, inig a gömb gázzal van meg­töltve, csaknem üresek, de a mily arányban a gáz fogy, úgy meg­telnek. Ezekbe a zsákokba körülbelül ötezer köbméter levegőnek kell elférnie. Hogy a léghajót elindíthassuk, a gőzösnek a kiválasztott jég­mező mellett meg kell állania. A léggömböt a mezőre viszik, a szükséges teher-zsákokat körös-körül felállítják és kikészítik a két gondolat is. Most már a jó időt kell megvárni. A mint a kellő időpont elérkezett, a ballont hosszú tömlő segítségével a gőzhajó­ból megtöltik és fölszerelik, a mi pár óra alatt megtörténhetik. A szabadban való töltés legfontosabb föltétele a teljes szélcsend. Ké­nyelmetlen a kiszolgáló legénység nagy száma, a melyre ok vetet - leniil szükség van. Útközben az első feladat az, hogy a léghajót állandóan mérsé­kelt magasságban tartsuk. Ha a fölsz dlásta magasabb régiókba el akarjuk kerülni, akkor előre ki ke 1 boc-átani a gázt. A legna­gyobb magasság alatt függőleges irányban könnyen mozog a hajó és maga választja meg színvonalát. A vezető teli d a kedvező lég­áramlatot felhasználhatja arra, hogy jobban felemelkedjék és egy­úttal gyorsakban jusson előre. Csakhogy itt a tájékozás szempont­jából jut összeütközésbe. Ez pedig komoly nehézség, inéit a jára­tos csillagászati eszközök és a mágnestű a saik közelében nem al­kalmazhatók. Ennélfogva szükséges lesz a sebességet es az irányt állandóan megfigyelni és ehhez szabni a hajó helyzetét. A tájékozódásnak nagy ellensége a köd is, a mely kényszerít­heti az utasokat a közben való kiszállásra is, ha ugyan ez idegen segítség nélkül lehetséges De már a gyönge szél is nagyon meg­nehezíti a leszállást. Mert ereje a nagy léggömbre sokkal súlyo­sabban hat, mint a gondolában ülő néhány emberé. -Még a leg­könnyebb a leszállás nyílt tengeren, mert itt a hajót a vasmacs­kához lehet kö ni Kedvező körülmények között aztán egyes sze­mélyek csónakon elhagyhatják a hajót. \ jégen csak teljes szél- csöndben lehetséges a leszállás. De a hajó kelő megerősítésre sok gázt kellene kibocsátani, a mi megint a továbbutazást kockáztatja. A legtöbb bajt az időjárás okozhatja. Kö l és szél a mi legnagyobb ellenségeink. Hogy velük sikeresen vívhassunk harcot, ahhoz nemcsak szerencse kell, hanem elsősorban 1 itünő hajó és gyakor­lott legénység. Ezt pedig csak rendszeres és alapos készület szerez­heti meg. Egy á’ló éven át ke’ e íe a hajót és a legénységet z mos út­ban és változó időjárási viszonyok között kiképezni, míg minden technikai hibát kiküszöböltünk és a szükséges tapasztalatot meg­szereztük. A programmba 1 ele kell vonni egy huszonnégy órás utat, a közben való leszállást, a szabadban való töltést. Csak ilyen készülettel lehet megszerezni az elengedhetetlen biztosságot és a ve­téléshez szükséges tapasztalatot. A vezetőnek pontosan ismernie kell léghajója sebességét, mindenekelőtt a magasban való kor­mányzás tempóját és hajója hordóképességét. Egy szóval a tapasz­talatok hosszú sorában mintegy össze kell nőnie hajójával. .Jó ve­zető nélkül az ut csak kudarccal végződhetik. Itt tehát voltaképpen nem is tudományos problémáról van szó, hiszen a geográfia a vállalkozásnak egyelőre nem sok hasznát fogja látni, hanem egy minden nép által hőn óhajtott rekordról, a melyhez ügyességnek, bátorságnak és szerencsének kell egyesül­nie; mert ha ez a vállalat nem sikerül, hatása óriási lesz a föld­kerekség minden nemzetére. (B. H.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom