Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-26 / 26. szám
26. szám. 1909 jvmius 26. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 7. oldal. Az első szocziálista állam. Ausztrália az első államalakulat a földkeregségén, amelyben a szócziálisták alkotmányos utón politikai túlsúlyra jutottak. A szövetségi parlament szocziáldemokrata többsége igen jelentékeny, úgy hogy az uj minisztérium tisztán szocziálista politikusokból alakult meg. A kormányra most az a nevezetes föladat hárul, hogy megkísérelje gyakorlati végrehajtását annak a programnak, amelyet az ausztráliai szocziáldemokraták a saját viszonyaik között felállítottak. Ezt a programot, a nagy győzelmet megelőzően, a a Brisbane-ban, tavaly nyáron tartott kongresszusukon formuláz- ták. Alább ismertetjük ezt a programot, amely egyben-másban csattanóé feleletet ád arra a kérdésre, hogyan képesek a szocziáldemokraták megvalósítani sarkalatos elveiket, ha egyszer egyes országokban kormányra jutnak ? A brisbanei szocziáldemokrata program első és legfőbb pontja hihetetlen és szenzácziós. így hangzik: Ausztrália számára meg kell őrizni az olyan ország karakterét, amelyet fehér emberek létesítenek. A nemzetközi szocziáldemokráczia tehát, első győzelmekor, főkövetelésül olyan elvet állít föl, amely minden lehet, csak internaczionális nem. Ez a pont a fajgyűlölet jegyében született meg. Ne gondoljuk, hogy Ausztráliát a feketék beözönlése fenyegeti. Ezekkel szemben talán még valamennyire megokolható volna az ausztráliai szocziáldemokraták ellenőrzésére, mert vitathatnák, hogy a fekete alsóbbrendű faj. Egy velünk szellemi és erkölcsi kvalitásokban versenyző faj, a japáni az, amely ellen az ausztráliai szocziáldemokraták akarnak védekezni. A fürge és serény japániak mind sűrűbben telepednek meg Ausztráliában; dolgoznak a gyárakban, művelik a földet, állatot tenyésztenek és élénk kereskedelmet űznek hazájukkal. Ennek a munkabíró, szerény igényű, ám annál nagyobb ambiczióju fajnak a megjelenése és télfoglalása nincsen Ínyére az ausztráliai szocziáldemokra- táknak s inkább elejtik a nemzetköziség dicsőített elvét, semhogy faji uralmukat koczkáztassák. íme, a világmegváltó eszmék, amelyek az emberek közt való különbséget akarják eltörölni, igy festenek a valóságban! A program második pontja védővámos tarifát sürget, a harmadik a monopóliumok államosítását, a negyedik pedig a progresszív földadó behozatalát. A védővámos tarifarendszer éppenséggel nem szocziálista gondolat, annyira nem, hogy ezt a reformot már az előző liberális kormány is tervezte és tökéletesen elő is készítette. A monopóliumok államosításához sem kell szocziálista államalakulat; példát adott rá Bécs városa, amely az összes privilegizált városi üzemeket már régen községi kezelésbe vette. A mi a progresszív földadót illeti, ez világszerte szerepel nem.szocziálista pártok programmjában is. Az ötödik pont az ausztráliai állami bank fölállításáról szól. Ez tisztán pénzügyi kérdés. A hatodik pont az áltajános mun. kásbiztositást veszi tervbe, a hetedik pedig a nők általános szavazati jogát követeli. Legérdekesebb az utolsó pont, amely összefüggésben van az elsővel s ráteszi a koronát erre a gyakorlati szocziáldemokrata kormányzati programmja. így szól: Ausztráliai hajóhadnak és hadseregnek a szervezése és a kötelező katonai szolgálat behozatala. Az előző liberális kormány nem látta szükségesnek, hogy Ausztrália is a fegyverkezés terére lépjen és nyakába vegye a militárizmus- sal járó rengeteg pénz- és véradót. A szocziálistáknak, amint kormányra jutottak, első dolguk ime a militjiriamus meghonosítása. Hova foszlottak szét a hadseregellenes eszmék és törekvések ? Ott vesztek el az első pontnál, amelyben az ausztráliai internaczionális szocziáldemokraták kitűzték a kíméletlen faji háború lobogóját. Alkalmasint igy okoskodnak magukban: ,,Mi közünk nekünk ahhoz, hogy mit hirdettünk kisebbség-korukban, hogy mit hirdetnek az európai kontinensen elvbarátaink? Egy az igazság: mióta a világ áll, nemzetek és fajok küzdelme teszi az emberiség történetét. Nem tartjuk mi a sárgát a fehérnél alsóbb rendű fajnak, éppenséggel nem, hiszen akkor nem félnénk tőle. Nem azért a kis szinárnyalatbeli különbségért gyűlölj ük a japánit, hanem energiájáért, eszességeért, szellemi, fizikai és erkölcsi kiválóságáért. Csak együgyü nemzet szabadíthatja magára egy erősebb faj korlátlan versenyét s az ilyen faj nem is érdemel mást, mint hogy elvérezzen az elveiért. Mi inkább szögre akasztjuk legsarkalatosabb elveinket; fő az, hogy kormányon vagyunk s mégis megvalósíthatunk eszménkből annyit, amennyit éppen lehet. Ausztrália a miénk és meg is fogjuk tartani a mi számunkra.“ Az ausztráliai szövetséges államokat, mikor ilyen elveket vallanak kormányzati programul, méltán fenyegetheti az a lehetőség, hogy Japánország nem fog csak úgy egykedvűen belényugodni érdekeinek megsértésébe. A szocziálista uralom megjötte tehát a háború veszedelmét idézte fel a békés Ausztráliára. Valóban, nincs más mód, mint megtenni a kellő intézkedéseket egy esetleges japáni megrohanás visszaverésére. Óriási költséggel Dreadnough- tokat kell építeni, torpedókat és torpedózuzókat, meg aztán tengeralatti aknákat és kikötő-erősségeket S ami cddigelé hallatlan volt Ausztráliában; minden épkézláb ifjúnak katonai szolgálatot kell teljesíteni, hogy megtanulja azt a mesterséget, hogyan kell majd alkalomadtán lemészárolni embertársait a csatatéren. Az ausztráliai szocziálista munkásságban, amely kivételesen kedvező helyzetben van, ime ugyanaz a naczionálista és imperia- lisztikus érzület fejlődik ki, amelyet az európai nemzetekben észlelhetünk. Bp. Hírlap. Különféle. Miért korog a gyomor. Sok embernek annyira korog a gyomra, hogy tőle két-három méternyire is meghallják. Különösen a jól befűzött hölgy ekie nézve kellemetlen, ha társaságban lévén, egyszerre csak az egész társaság füle-hallatára elkezd gyomruk koncertezni, ami nem is szűnik meg mindaddig, mig a testüket kínzó pánczéltól, a fűzőtől meg nem szabadulnak. Általában az a balhiedelem uralkodik, hogy az üres gyomor korog. Szokásmondás: Éhes vagyok, mert korog a gyomrom. Bedig éppen az ellenkezője igaz, mert egészen üres gyomor sohasem korog. A gyomor korgásának oka a gyomor alak- és helyzetváltozásában rejlik, az úgynevezett gyomorsülyedésben. Ez pedig akkor áll elő, ha a gyomrot a szoros ruházat, különösen a fűző homokóraszerüen lefüzeti, továbbá, ha mély belélegzésnél a gyomorban fejlődő gázok, meg a gyomorban lévő folyadék a felső részből egy szűk nyíláson át az alsó részbe préselődik; kiléleg- zésnél e folyamatnak épen ellenkezője történtik. A gyomornak szoros befűzése a gyomorbetegségekre is vezethet. Maga a korgás csak kellemetlen érzés, de betegségnek nem mondható. Sok embernek különben is eltolódott a gyomra anélkül, hogy csak sejtené is, mivel kellemetlen tüneteket sohasem érez miatta. Erre nézve Denig stuttgarti tanár érdekes megfigyeléseket ir le. Vizsgálatai szerint ötszázhetvennyolcz férfi közül húszonkilencz százalék, ezerszázhetvenhárom nő közül hetvenöt százalék szenvedett gyomorsülyedésben. Denig tanár kizáróan a helytelen ruházkodásban találja ennek okát. Nők a fűzővel szorítják le a mellkas alsó és a has felső részét, férfiak pedig rendszerint a nadrágszijukkal. Különösen támogatja ezt a föltevést az a körülmény, melyet vizsgál Másainál tapasztalt, hogy tudniillik nőknél a bérmálási utáni korszakban kezd a gyomornak ez a hely zetváltozása kifejlődni, vagyis abban a korban, mikor a leány leveti és eldobja princess-szerü, egy darabból készült ruházatát, hogy bepánczélozva magát, beálljon a divat buzgó, de nem mindig okos közvetítőinek seregébe.
