Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-12 / 24. szám
24. szám 1909. junius 12. „Amerikai Magyar Reformátusok T.apja“ 5. oldal. Tudakozzátok az írásokat. Vasárnap,.junius 13- ,,A hit az oly dolgoknak valóságok, a melyeket remélünk“ (Zsidókhoz irt levél XI- rész, 1. vers.) ENGRAVING COPYRlGHTfP 1908 BY PROVIDENCE LITHOGRAPH CO ,,A hit az oly dolgoknak valósága, a mezeket remélünk.“ Mindnyájunknak van valamilyen reménye : a szegény jobb sorsot, a beteg gyógyulást vár, a szántóvető fáradsága jutalmát, az ifjú ember tanulmányainak eredményét reméli, az utas czél- jának elérését, Isten szolgája az őprédiká- lásának hatását várja- Várjuk és reméljük pedig mindezeket a hit által 5 mert hisszük, sőt valóságnak látjuk azo]<at, melyeket reme! in.k. Ily'en a vallásos hit is- Reméljük, hogy nem hiában vagyunk az erény követői és várjuk a mindenható Isten áldását, mert meg vagyunk győződve, hogy O ami Atyánk, ki nem hiába oltotta szivünkbe a^ ő szeretetét, nem hiába adta érettünk az Ur Jézust, nem hiába tagadjuk meg a bűnt s követjük Öt, hanem hitünk jutalmát meg is adja mind a földön, mind pedig az örök életben. Hétfő, junius 14. „Amely dolgok nem láttatnak, azoknak bizonyos mutatója hit“ (Zsid. XI. rész, 1 vers-) A hit teszi előttünk bizonyossá a jövendőt; a hit mutatja meg nekünk a jó és rossz között a különbséget ; a hit erősít meg, hogy legyünk hívek mindhalálig, hogy elvehessük az élet koronáját. A hit által értjük meg, hogy Isten teremtményei, tehát az Ő gyermekei vagyunk, kikről az Ó atyai jósága gondot visel; a hit által látjuk, hogy még a gonoszbői is jó, a keserűből is édes lehet, ha Ő akarja ; a hit által tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak mindenek egyaránt javokra vannak. Van-e hitünk ? Ha van hitünk, akkor boldogok is vagyunk, bármi legyen sorsunk; ha nincs hitünk, lehetünk egészségesek a testben, betegek vagyunk a lélekben, lehetünk gazdagok aranyban, de szegények vagyunk szivünkben, lehetünk boldogok ideig- óráig, de soha el nem veszthető boldogságunk nincsen. Kedd, junius 15. „Hagyjad az Urra a te utadat és bízzál Ő benne“ (Zsoltár XXXVII. rész, 5. vers-) A hitnek egyik gyümölcse az Istenben való bizodalom. Ha hiszek Istenben, mint Atyában, ki engemet, gyermekét szeret: bízom Ő benne, hogy szeretetét éreztetni fogja velem. Ha bizom az Istenben, nem félek semmi földi bajtól, mert tudom, hogy az én Atyám minden dolgaival, e szenvedések és ny'omoruság bajaival is az én javamat munkálja. A hitben erős emberek úgy mennek az élet harczába, mint a kik tudják, hogy szenvedniök kell ugyan, de végezetre biztosan győznek. És mert hitünk erőtelen, mert nem tudunk feltétlenül bízni Istenben : azért vagyunk bátortalanok, és csakis azért alkuszunk meg lelkünk kárával a bűnnel, hogy igy a szenvedésektől is megóvjuk magunkat. De előbb vágj' később be fogjuk látni, hogy éppen ezzel, a hit és bizalom nélkül való életfolytatással tettük magunkat boldogtalanokká. Szerda, junius 16. „Óh, ti siketek, halljatok és ti vakok, lássatok !“ (Ésaiás XLII. rész, 18. vers-) Kik a siketek? Azok, akik nem hallják Isten beszédét, vagy' ha hallják is, nem élnek a szerint. Kik a vakok? Akik nem látják, hogy a merre mennek, az a kárhozat útja s annak vége boldogtalanság. Ezek közé tartozunk-e rni is? Ha eddig siketek és vakok voltunk, gyógyítson meg a Jézus Krisztus evangéliuma és értesse és láttassa meg velünk, hogy csakúgy lehetünk boldogok az életben, csak úgy várhatjuk az örök élet üdvösségét, ha a mi Istenünknek engedelmes gyermekei leszünk, ha az Ö akaratán járunk, az Ő törvénymit követjükA magunk élete boldogságáért halljuk meg e beszédeket s lássunk. Csütörtök, junius 17- „Az Istennek kegyelmétől senki el ne szakadjon“ (Zsidókhoz irt levél XlI, 15. vers.) Ha az Isten a szerint Ítélne meg minket, ahogy élünk és cselekszünk : bizony el kellene, hogy vesszünk. Isten azonban kegyelmes a megtérő bűnöshöz, sőt a meg nem tértekhez is hosz- szutürő. Ne szakadjunk el Isten kegyelmétől, hanem keressük azt megtéréssel. Hogy megtérhessünk igazán, legelőször ismerjük el, hogy nem járunk az Ő törvényén és büntetésre méltókká tettük magunkat bűneink által- Hagyjuk el a bűnnek útját s tegyünk fogadást, hogy' tóbbé nem vétkezünk. így Isten kegyelme velünk lesz és megáld. Péntek, junius 18. „Vas és érez a te saruid; és erős és hatalmas leszel, mig állsz“ (5. Mózes, XXXIII. rész, 25. vers.) Ki ne szeretne erős és hatalmas lenni, hogy uralkodjék és örömet találjon az életben? Mindenki erős és hatalmas akar lenni, s mert azt látja, hogy erőt és hatalmat és ezek által örömet a világi gazdagság ad ma: az aranynak és ezüstnek gyűjtésére adja magát mindenkiPedig nem ez az a vas és érez, mely saruinkat úgy' megerősítené, hogy erősek és hatalmasok legyünk. Az arany' és ezüst midó földi jók s bár szükségesek az életre, nem ezek tesznek igazán erőssé és hatalmassá, hanem a hit, a reménység és szeretet, melyek bármely sorsban megőrzik szivünk nymgalmát. Ezeket keressük hát első sorban ! Szombat, junius 19. „Péter pedig követé Őt távolról mind a főpapnak házáig“ (Márk ev. XIV. rész, 54. vers-) Amikor Jézus ellenségeinek kezébe került s a tanítványok tudhatták, hogy a Mester élete veszedelemben van : mindnyájan megijedtek, a fegyveres erő elől gyáván elmenekültek- Csak Péter emelt fegyvert, hogy aztán ő is elhallgasson. Titkon azonban követé a Jézust egész a főpap házáig. Ilyenek vagyunk mi is- Vagy elhagyjuk az igaz ügyet az első fenyegetésre, vagy készek vagyunk meg is halni azért, de a következő pillanatban már megbánjuk hevességünket és legtovább csak titkon nézzük, mi történik. Ne féljünk az emberektől, bárhogy fenyegessenek azok; Isten velünk van és hiába áll a világ az igazság ellen, és ellenünk, kik azért küzdünk : az igazság győzni fog. Youngstown, O. Mankó M. Gyula. ref. lelkész.
