Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-20 / 12. szám
4. oldal. „Amerika Magyar Reformátusok Lapja' 12. szám. 1909 márczius 20. g- - ■ --■^■=======15 Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁNYI P- ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesités és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Rév. Julius M. IIhukó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEH. P. HARSÁNYT. PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: #3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. k . A Könnyelmű játék. Az amerikai református papság egy része évek hosszú sora óta a legádázabb személyi harcot folytatja mindazok ellen, kik velük egy táborba nem állanak. Egy Catilinához hasonlítható, romlott lelkű esperes vezérlete alatt valóságos rablóbadjáratokat tartanak s templomokat, paróchiákat igyekeznek elhódítani a magyar református néptől, melj' azoknak egyedüli jogos tulajdonosa. Evangéliumi trombitájuk a ,,Heti Szemle1’ este-reggel, későn-korán fújja a harci riadót saját hitfelei ellen, a református vallás véghetetlen dicsőségére. Ez a játék nemcsak könnyelmű, de veszedelmes és lelki" ismeretlen játék is. Megingatta népünkben a papok iránti bizalmat és szeretetet. Lehet-e rajta csudálkozni ? Hiszen egyikmásik lelkésztársunknak valóságos ,,Harakiri“"t kellett végrehajtani önmagán, hogy eddig vallott elveit szegre akasztva — csatlakozhasson. S vájjon viseltethetik-e a nép igaz, sziv- mélyén lakozó őszinte becsüléssel az olyan lelkész iránt, ki az általa hirdetett nagy elveket hitvány anyagi előnyökért eldobja magától ? Az bizonyos igaz, hogy minden elvtagadásnak, minden árulásnak megvan a maga judási bére. A gyülekezettől való teljes függetlenség, nyugdíjintézetbe való felvétel, egy-egy kecsegtető paróchia, ez az ár, a melyen ma az önálló magyar bankot megtagadó mag} ar kormány vásárolja Amerikában a református papokat s velük ráadásul egy pár száz dollár fejében a csatlakozott gyülekezeteket. Hát bizony ez nemcsak könnyelmű, de veszedelmes és lelkiismeretlen játék. A szegény magyar ember, ha kezébe veszi a vándorbotot, hog3' jobb megélhetést keressen túl a tengeren, keservesen koldulja össze azt a néhány száz forintot, mely néki az utazásra kell. Elzálogosítja házacskáját vagy parányi földecskéjét, az utolsó rögöt, mivel rendelkezik s abból a keservesen összeszedett, könnj'tőlázott pénzből a haza határán kiszakítják az utolsó déz- mát a Cunard Line-val kötött szerződés értelmében — s ebből az átkos pénzből fizetik a csatlakozott lelkészeket s ebből az átkos pénzből akarnak oltárt emelni az Ur dicsőségére Amerikában. A Krisztust megfeszítő zsidó papok elutasították maguktól a judási pénzt, mert vér tapadt ahhoz; a szegény kivándorlók pénze, azt hiszik nem ilyen, mert ahhoz csak fájdalmas sóhajtás és keserű köny tapad. Hát ez bizony nemcsak könnyelmű, de veszedelmes és lelkiismeretlen játék 1 Beregmegyében, Ungmegyében nem termett a föld. Sápadt éhező alakok bolyonganak a mostohává lett föld kebelén, a mindennapi kenyérért való fohász elhal az ajkakon, megelégszenek a kukoricaliszttel, csak az is legyen . . . Ehen hal a magyar saját hazájában . . . pénz, segítség nincsen, pedig egy korona is de sok éhező gyomrot megtöltene, de sok könnyet felszántana, talán volna is elég pénz, ha nem kellene Amerikába a csatlakozott papoknak, csatlakozott egyházaknak. Harsog a trombita recsegve-bugva : 21 magyar református egyház csatlakozott. A 21 egyház tagjai közül vájjon hány van, ki szivéből, leikéből örülne a csatlakozásnak? Nem érzi-e min- denik, hogy egyházi életük homokra van építve csupán? Gondolják-e őszintén és igazán, hogy az Amerikában született nemzedéket hazulról lehet egyházilag — kerületek és konvent által kormányozni? Nevetséges még gondolatnak is ! A második nemzedéknek egyetlen egy tagját sem lehet sem erőszakkal, sem hazafias frázisokkal olyan egyházba csalogatni, melyet az Óceánon túlról dirigálnak. Ez a biztos jövő, mely tisztán áll minden okosan és józanul gondolkozó ember előtt. A csatlakozás tehát tisztán a jelenre számíthat, s ha egyáltalában hiányt pótolna vagy érdeket szolgálna, az csupán a jelen nemzedék érdeke lehetne. A fiák és unokák azonban kétségkívül követelni fogják az óhazai egyházi kötelékből való elszakadást s az igazi bommdalom majd csak akkor kezdődik az egyházi birtokok tulajdonjoga felett, mert az bizonyos dolog, hogy a csatlakozott egyházak vagyona felett már ma sem rendelkezik teljhatalommal sem a csatlakozott gyülekezet, sem az elöljáróság, de még az egyházmegye sem. Nem lelkiismeretlen és gonosz játék-e tehát az amerikai magyar reformátusságot belevinni egy olyan változásba, mely a gyülekezetét autonómiájától, azaz önrendelkezési jogától megfosztja, alárendeli olyan testületeknek, (egc'házkerület, konvent) hol képviselve nincs; s a kormánytól nyert segítség folytán, — mely éppen kényes természeténél fogva törvényileg biztosítva nincs és nem is lehet, függési viszonyban hozza az amerikai magyar reformátusságot a magyar kormánnyal, melynek vallása nincs, vagy ha van, az nem református. A csatlakozásnak jelenlegi formája és módja ellenkezik a tiszta kálvinismus szellemével, ellenkezik Kossuth Lajos elveivel, ki több alkalommal nyíltan síkra szállott az egyház és állam teljes különválasztásáért. De ellenkezik az amerikai magyarság jél felfogott érdekével is, s azok,kik behozták a csatlakozás terrorizmusát, egy könnyelmű, veszedelmes és lelkiismeretlen játékot folytatnak, mely előbb- utóbb nemcsak őket, hanem gyülekezeteiket is romlásba kergeti. Bridgeport, Conn. Harsányi István, ref. lelkész.
