Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-13 / 11. szám
4. oldal. 11. szám. 1909 március 13. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” ...... "*S Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL .....— ~ ~ ~ Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the TJ. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁN VI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesítés és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Rév. Julius M. Hau kő P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEH. P. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: 13 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. ft ---------------------------------rffi A convent bűne. Debreczen tudós professzorának, Balogh Ferencznek meghatározása szerint az egyetemes convent nem egyéb, mint a magyar ref. egyházat egyetemesen érdeklő ügyek elintézésére szervezett testület, mely egyik zsinattól a másikig terjedő időközben az egész egyházat képviseli. Áll pedig 38 tagból. Az amerikai egyházak csatlakozási ügye éppen kényes természeténél fogva, a convent kezébe van letéve, mely ismét könnyebb kezelés végett egy öttagú bizottságra bízta ezt; majd ezt is soknak találták, vagy alkalmatlannak s igy végre a teljhatalmú intézkedés jogát az elnökségre ruházták, mivel pedig az egyházi elnök Főt. Kun Bertalan püspök ur egy 92 éves elaggott ember, az összes ügyek kezelése báró Bánffy Dezsőnek, a convent világi elnökének kezébe jutott. Az amerikai magyar reformátusság azon részének tehát, amely csatlakozott: báró Bánffy Dezső a teljhatalommal felruházott dik- tára, egyházi és iskolai ügyekben szava feltétlen döntő és kritikát nem tűrő semmiképen ő szabja meg az egyházpolitikai irányt, mit a lelkészek követni tartoznak, ő nevezi ki a lelkészeket, ő mondja meg elutazásuk alkalmával, hogy mik lesznek Amerikában politikai teendőik. Mindezeket tekintetbe véve, az amerikai csatlakozott reformátusoknak báró Bánffy Dezső valóságos pápája s igy sokkal czélszeriibb volna a,, Kálvinista“ név helyett,, Bánffynista“ nevet venni fel. A convent első bűne tehát ebben rejlik, hogy ezt a nagv- fontosságu ügyet, — mely elsősorban egyházi és vallási ügy, — a maga kezéből kibocsátván, reá bízta egy politikusra, kinél az egyház és vallás csak másodrangu érdek. Báró Bánffy Dezső határozott nemzeti jellegét mindenki ismeri és tiszteli; magyar voltában senki sem kételkedik, politikai ügyességét ellenségei is beismerik; de vájjon van-é benne a krisztusi szeretetnek és szelídségnek az a mértéke, mely ilyen általános egyházi érdekű munkánál feltétlen szükséges? Visszatekintve arra a négy évi áldatlan küzdelemre, melyet legnagyobb részben az ő rideg merev magatartása, hogy úgy mondjam: csökönyössége okozott, bátran állíthatom, hogy a keresztyéni munkához szükséges krisztusi türelem, szeretet és szelídségnek sehol sem találjuk nyomát a hazai egyház nevében folytatott csatlakozási munkában. Dr. Antal Géza volt az egyedüli, kinek ajkán a szeretet és békesség szavai fakadtak, a ki talán rendet tudott volna csinálni a zűrzavaros chaosban, de őtet aztán lehetetlenné is tették rövid idő alatt. Beható, gondos tanulmányok alapján irt reportját még csak fel sem engedték olvasni a kon vent előtt, mert már akkor is az volt ott az elv e csatlakozási mozgalomról, hogy a ki a fő-fődiktá- tornak, báró Bánffy Dezsőnek, csalhatatlanságát kétségbe vonja, az: anathema sit, azaz átkozott legyen. Ez volt a convetnek második nagy bűne, hogy Dr. Antal Gézát, ki a szeretet és békesség jegyében járt, a convent kihallgatás nélkül elutasította, fáradságos tapasztalatainak eredményét egyszerűen félredobta, a mely mindenesetre méltatlan eljárás volt azzal a derék férfiúval szemben, ki bona fide odahagyta hazáját, kathedráját, családját, hogy felvegye itt a pacifikálás nehéz munkáját. A harmadik és szerintem legnagyobb bűne a conventnek, hogy némán tűri azt az alávaló és nemtelen módon folytatott személyes harcot, melyet fizetett közegei és főleg a csatlakozott egyházmegye élén álló esperes folytat a Heti Szemlében. A convent magáról el nem háríthatja a felelősséget, ő fizeti a lapnak járó szubvenciót és tudomással kell bírnia azokról a hallatlan és undok nyelvezetű czikkekről, melyek abban megjelennek. S éppen azért, mert tudomása van róla s hallgatagon tűri azokat, igy egyenesen részes azoknak a züllött embereknek minden bűneiben. Ilyen eszközökkel nem lehet Krisztus országát megépíteni. Ha a convent csakugyan az a magas erkölcsi testület, mely az egész magyarországi egyházat képviseli s ha közegei által csakugyan olyan munkát akarna végeztetni, mely Krisztus országának határait terjeszti és az édes haza iránti szeretetet növeli: úgy első sorban is kötelessége lett volna ezt a becsületrabló, kutyakorbácsoló, erkölcstelen bandát leseperni a közélet teréről. A nép maholnap utálattal fordul el minden laptól, mert telve van az a legdurvább személyes támadásokkal. A lelkészi hivatal tekintélye sárba tiporva, mert a nép szinte megvetőleg mondja: Veszekednek a papok, gyűlölködnek a szeretet apostolai! Bátran merem állítani Isten és emberek előtt, hogy nem a papok veszekednek általában, hanem csupán a csatlakozott papok és a csatlakozott egyházak orgánuma. A mi szerepünk védekezés csupán s az csak természetes dolog, hogy olykor a mi türelmünk is kifogy, mert nem bírjuk tűrni szótlanul, hogy hitvány béren- kek sáros csizmával gázoljanak becsületünkben. Az amerikai magyarság egyházi életében az eddig hallatlan durva és piszkolódó hangot a Heti Szende és a hazai egyház fizetett közegei hozták be s igy a felelősségben vagyis a bünrészességben a conventnek is osztozkodni kell. Bridgeport, Conn. Harsányi István, ref. lelkész.
