Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-17 / 42. szám
4 oldal. •Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 42. szám 1908 október 17. Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FElELŐS SZERKESZTŐ': HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ: HARSÁNYI P. ISTVÁN, bridgeportl ref. lelkész. KIADÓHIVATAL : 52—54 Bates Street. Pittsburg, Pa. Minden kézirat, egyházi- és egyleti értesítés a szerkesztőhöz küldendő: Youngstown, 0. Box 245. — Előfizetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalba küldendők. Czim: SENTINEL 52-54 Bates Str. Pittsburg, Pa. editors: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEPH. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE : 52—54 Bates Str. Pittsburg, Pa. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year: $3.00. Half year: $1.50. Az ,,Amerikai Magyar Sajtó-Ejfyesület” tagja. ,,Member of the American Hungarian Press Association.” Uj püspök* Az amerikai kálvini egyházakban, akár a református egyháznak három árnyalatát, akár a tizenkét csoportba tartozó presby- teriánus egyházat nézzük meg, ez a szó- püspök ismeretim. Meg van az episkopalista és methodista egyházakb in, de a kálvini irányú protestánsok nem ismernek olyan, állandó egy egész életre kiható egyházfőt, a minőt mi magyar reformátusok ismerünk. Igaz, hogy aránylag kevés idő óta ismeri ezt a hivatalt ilyen minőségben a magyar református egyház is. S u p e r i n t e n dense i n k voltak, de a püspök elnevezés újabb keletű. A superintended s.'.ót itt is többen szeretik »p ü s p ö k«-nek fordítani, de ha a szuperintendenseknek nevezett m i s s i ó i fel. ügyelőknek a püspöknek megfelelő angol szót említenénk hivatalos név gyanánt; bizonyára önmaguk tiltakoznának az ellen a legjobban. Itt az egyházmegyék, egyházkerületek csak az egyik évi gyi- léstöl, a másikig terjedő időre választanak elnököt, valamint a »gpneral synod« general assembly elnöke is csak arra az idő tartamra választatik, a melyben ezekalegfelsőbb egyházi testületek gyiilésezni szoktak. Magyar református egyházunkban azonban történelmi jogok alapján fejlett kiapüspökség. Nem magáért a czimért, hanem a hivatal szempontjából nagyon szükséges dolog. Bár elég volna a tiz évre szóló választás, a mint ennek a magyar református egyház több kiváló férfia is kifejezést adott. Az 1908-ik évben már két uj püspököt választott a magyar református egyház. Az erdélyi egyházkerület ritka egyértelemmel Kenessey Bélát, a tiszántúli nagy küzdelmek után Eröss Lajost. Mind a ketten kiváló egyéniségek s méltók arra, hogy elsők legyenek az egyenlők között. Eröss Lajos, ki az 1857-ik év márczius 21-én született a bihar- megyei Darvas községben, a debreczeni papnevelő intézetnek hires dogmatikai tanára. Alsó iskoláit szülőfalujában, a gimnáziumi tanulmányait s a theologiát Debreezenben végezte kitűnő ered- ménynyel, úgy hogy előbb gimnáziumi segédtanárrá, irajd sze- nioirá választatott. Tanulmányait öregbítendő, külföldra ment s Bázelben és Berlinben hallgatott theologiai és bölcsészeti tárgyakiit. Külföldről haza kerülvén, nyolcz hónapig föl esi segédlelkész volt s három hetet pedig Dévabányán töltött, mikor Kemérbe, Szilágymegyébe választották meg rende-t lelkésznek. Két évet töltött itt, a mikor Fö'de.sre hívták meg egyhangú lelkesedéssel. Két évi lelkészkedés után Püspök Ladányba választották meg lelkésznek. Itt is csak hat és fél évet töltött, mert a debreczeni főiskolába tanárnak választották meg. A választást elfogadta, bár fizet se csak felenyi volt is, mint lelkésznek. Mint lelkész méltán vívta ki hívei szeretetét és becsülését; mint tanár tudománya, szeretetre méltósága által gyakorolt befolyást az újabb lelkészi karra. Tudományát nem rejtette véka alá, hanem a magyar református egyház közkincsévé tette. Egyike volt ama tanároknak, kik előtt ama régi világ képe lebeg, a mikor a református papság elöl járt a tudományban is. Legnagyobb, legértékesebb munkája az «apologetika«, a melyről Diniek János egyetemi tanár, a rótn. kath. iró a következőket Írja: «Üdvözlöm a debreczeni ref. akadémia tanárát, Eröss Lajost, apologetikájáért. A gyenge jellemek, a megzavart elmék, a megingott hit e korszakában, midőn a történeti Krisztus s az evangye- liumok történeti hitele, midőn egy szóval a keresztyénség isteni eleme, maga a kinyilatkoztatás is hitelét kezdi veszíteni. Ö egy teljesen positiv keresztyén alapon álló hit védelmi könyvet irt « (Egyetértés 1906 Jan. 15.) Nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy megválasztásához e munkája is hozzá járult. Adja Isten, hogy eddigi munkálkodásának élnyert koronáját sokáig hordozhassa a magyar református egyház emelésére és dicsü.-ségére. Legyen vasember és aranyszívű föpip ebben a magas állásban is. ki csakugyan »első az egyenlők között.« Édes Mikor egy-egy romlott, Semmi embert láttok; A ki magának is, Másnak is csak átok, A kinek soh’sincs epy Tiszti, indulatja: [mert — Sirassátok meg szegényt, Nem volt édes anyja! anyák* Ha a sors egy olyan Nagy úrral hoz össze, A kitöLakár egy Világ dőlhet össze. De jaj föl nem éri, De könnt7 meg nem hatja:-— Sirrasátok meg szegényt, mert, Nem volt édes anyja! S ha mikor a szivünk Megtelik jósággal, A szemünk könyüvel, Lelkünk imádsággal, Mikor egy-egy nemes Tettet viszünk végbe: Csókoljuk meg édes anyánk Lába nyomát érte, Szabolcsba Mihály.
