Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-26 / 39. szám
§Ö. szám. 1908 szeptember 20. »Amerikai Magyar Éeformátusok Lapja.« 11. oldal. XXXVIII. KE QÉNYJ3SARNOK. A sátán szomorúsága (75-dik folytatás.) — Kiről beszél ön Mavis ? kérdeztem meglepetve, mert ugy vettem észre, mintha álmodnék, szeme az ürességbe révedezne s ajkai reszketnének. — Az ön ellensége, — az ön ellensége, ismételte erőteljesen. Ugy látom, mintha ez az á r n y é k most is ön mellett állana! Figyeljen a megholtnak, Sibylnek a szavára: »Oh Istenem, légy irgalmas. Most tudom, ki kívánja, hogy imádjam... az örök tűz felé ragad... Neve........... — Nos — vágtam közbe türelmetlenül. Itt fejezi be.. neve.... — Rimanez Lucio, — kiáltotta Mavis. Nem tudom honnan jött, kicsoda ö, de az élő Isten legyen a tanúm, hogy rosztévö, szép, emberi testbe öltözött ellenség, a ki megront és elpusztít. Átka abban a pillanatban, mikor Sibyl találkozott vele, Sibylre esett — s ez az átok van önön is. Hagyja el őt, ha ön bölcs, - ragadja meg az alkalmat, mig lehet s ne találkozzék vele többet. Lélekzés nélküli gyorsasággal beszélt, mintha valami erő kényszerítené s engem egészen meglepett izgatottsága. — Ez lehetetlen, Mavis, mondottam hidegen. Rimanez herceg az én legjobb barátom, hozzám való hűsége határtalan. Még nem mondtam el mindent. — Egy pár szóval elmondtam a feleségem és Lucio között a Willosmerei zeoecsarnokban történt jelenetet. Figyelt, — de erősen dobogott a szive. — Sajnálom, de ez nem változtatja meg meggyőződésemet. Azt mondom, hogy az ön legjobb barátja, önnek a legnagyobb ellensége, Ugy érzem, hogy ön nem tudja felfogni az ön felesége halálának rettentő horderejét. Megengedi, ha most arra kérem, hogy távozzék. Sibyl levele borzasztóan hatott reáin. Ugy érzem, hogy nem tudok arról többet mondani. Oh bárcsak el ne olvastam volna. Láttam, hogy izgatott s miután elvettem tőle a kéziratot, mintegy tréfálva mondottam: — Ugy hát nem is tud egy feliratot mondani a feleségem emlékoszlopára. Felém fordult s egy megtorló kézmozdulat után igy szólt: »Tudok! írja fel ezt; „Egy kegyetlen kéztől — egy megtört szívnek!“ Ez illeni fog a meghalt leányhoz és önhöz, az élő emberhez. Ezzel elhagyott. Hirtelen haragja és eltávozása egészen meglepett. A nagy szentbernáthhegyi kutya felkelt fekvőhelyéről s ugy tekintett reám, hogy szemeiből kitetszett, hogyha hirtelen el nem távozom baj lesz, s a boldog otthonn >k minden lakója ugy tekintett reám, mint egy tolakodóra. »Hogy szereti a saját nemét« — mondottam félhangosan. Engem kegyetlenséggel vádol s feledi, hogy Sibyl a bűnös, nem én. Ugy látszik; egy nő lehet akármilytn bűnös, — rajta mégis szánakoznak, — de egy férfiú mindig magára marad. A magánosságnak borzasztó érzelme vonult át rajtam, a mint a csendes otthonban még egyszer széttekintettem. A liliom illatát ugy szívtam be, mintha maga Mavis volna. __Oh ha őt ism rtem volna meg először, — beszéltem magamhoz, a mint kifordultam és elhagytam a házat. De aztán megemlékeztem arról, hogy gyűlöltem őt, mielőtt még vele találkoztam volna. Nem csak gyűlöltem, hanem könyvét le is bíráltam a névKét héttel később Lucio kéjhajójának a »Lángnak« fedélzetén állottam. A hajót mindenki csudálta. Mozdulatai gyorsak voltak, mert a hajtó erőt a villanyosság szolgáltatta. Ennek titkát és erejét senki nem tudta megismerni. A southamptoni kikötőbe, a hol horgonyzott, nagy sokaság gyűlt össze, bogy a szép hajót lássa; némelyek még arra is vállalkoztak, hogy csolnakokban a hajóhoz közeledtek, de a hajó legénysége félreérthetlenül tudomására adta minden közeledőnek, hogy látogatókat nem fogadnak el. Fehér vitorláit kibontva, — a föárboczra a skarlát veres lobogót fölhúzva, — a vasmacskákat felszedte s útnak indult annak a napnak az estvéjén a melyen gazdája és én hajóra szállottunk. A kikötőből gyorsan kiértünk, Anglia partjait csakhamar magunk mögött hagytuk. Mielőtt elhagytam volna hazámat, nehány furcsa dolgot hajtottam végre. így Willosmeret Lord Eltonnak ajándékoztam s gyönyörködtem abban, hogy én, az egyszerű iró valamit ajándékozhatok egy ilyen urnák, a kik azt hiszik, hogy csak ők pártfogolhatják az írókat. Örültem annak is, hogy az amerikai vasut- király leánya befog vonulni ö méltósága régi otthonába s csinos kis arczát majd abban a tükörben fogja nézegetni, a hol Sibyl a halálos küzdelmet átszenvedte. Nem tudom, miért gyönyörködtem ebben, mert Chesney Dianát nem gyűlöltem. Móriezot, hü szolgámat eleresztettem s ezer fontot ajándékoztam neki, hogy megnősüljön s valami üzlethez láthasson. Szerencsétlenné lett, mert nem tudta, hogy mihez kezdjen s párt se tudott magának választani . A pénznek szeretete megkeserítette napjait s az én ajándékom elrabolta éjjeli nyugalmát és jó étvágyát. En ezzel nem sokat törődtem s nem adtam neki semmiféle tanácsot. Többi szolgáimat is gazdagon megajándékozva bocsátottam el, nem azért, hogy az ö javukat mozdítsam elő, hanem, hogy rólam megemlékezze- n e k. Mert egyik legnagyobb igazság ebben a világban az, hogyha azt akarjuk, hogy rólunk jót mondjanak az emberek, azért meg kell fizetnünk. Sibyl emlékoszlopának elkészítését egy olasz szobrászra bíztam Fehérmarványból rendeltem gazdag díszítéssel. A föalakot egy repülő angyal képezte s ennek arczán Sibyl arczát kellett megörökíteni. Mert lehet egy asszony ebben az életben akármilyen bűnös, — a társadalmi kétszínűség halála után angyallá teszi. (Folytatása következik.) Értesítés. Tisztelettel értesítem az »Amerikai Magyar Ref. Egyesület« tagjait, hogy a Konvenczió South Bend-en, Ind. október 14-én, reggel 8 órakor veszi kezdetét, előző napon: 13-ikán, a Vezértestület tartja félévi gyűlését. Ezúton felhívom mindazon osztályokat, akik 30 rendes fizető taggal bírnak, hogy képviselőiket mennél előbb válasszák meg, azok neve’it és megbízó leveleiket a jegyzői hivatalba legkésőbb szeptember hó 25-ikéig okvetlenül beküldeni sziveskedje- .nek. A kisebb osztályok összeállva (kettő-három), aszerint, a mennyi tagja van, küldhetnek egy képviselőt. Kelt Cleveland, 0. 1908 szeptember hó 1-én. Az Egyesület elnökének megbízásából. Tisztelettel: elenség homályába burkolódzva. Papp István, vezértestületi jegyző. Slf.l Gyors és megbízható bankház. Alapittatott 1885-ben. Közjegyzői iroda. Meghatalmazások s mindennemű közjegyzői okiratokat szakértelemmel kiállítunk. Konzulátusi hitelesítéseket beszerzünk. Tanácscsal ingyen szolgálunk
