Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-19 / 38. szám
4 oldal. 38 szám. 1908 szeptember 19. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja « m Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, Ü. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ: HARSANYl P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. KIADÓHIVATAL: 52—54 Bates Street. Pittsburg, Pa. Minden kézirat, egyházi- és egyleti értesítés a szerkesztőhöz küldendő: Youngstown, 0. Box 245. — Előfizetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalba küldendők. Czim: SENTINEL 52-54 Bates Str. Pittsburg, Pa. editors: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEPH. HARSANYl. PUBLICATION OFFICE : 52—54 Bates Str. Pittsburg, Pa. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year: $3.00. Half year: $1.50. Az ,,Amerikai Magyar Sajtó-Egyesület*’ tagja. „Member of the American Hungarian Press Association.” Az „Ördög.“ |(5) Jem arról az ördögről van itt szó, melylyel a tudatlan és I —# babonás ember ijeszti magát, hanem az »Ördög« czimü V -/ színdarabról, mely egy magyar ember müve s amely most az amerikaiak között is hódit. Azt hisz m, hogy a színháznak s abban a színdarabnak ma is van valami czéja és rendeltetése. Régen, mikor a színdarabok az egyház szolgálatában állottak, a biblia alakjaival ismertettek meg s az erkölcsnemesitést szolgálták; ma is, mikor a mulattatás a fö- czél, még mindig a jó és igaz diadalmas harczát mutatják be általában. De egy idő óta, a fr.mczia könnyelműség befolyása alatt a színpad erkölcstelen trágárságok helye lett, hol nem tanítani és nevelni akarnak, hanem az ember durva személyének uralmát bemutatva, érzékeinket vesztegetik meg és a bűnre csábítanak. És sajnos, a tisztességet, erkölcsöt és becsületet hirdető régi színdarabok általában kevésbé kedvesek, mint az újabb erkölcstelen irányúak. Ez pedig nagyon jellemző a korra, melyben élünk s e kor gyermekeire, kik általában véve szenvedélyeiknek élnek és erkölcstelenek. ’ A magyar irodalom, mely pedig nagy embereket és művészeti becsű alkotásokat tud felmutatni, Amerikában nem igen ismeretes s Jókai néhány regényén kívül alig van magyar iró munkája angol nyelvre átültetve. Színdarab pedig, tudtommal, egy sem volt angolra fordítva a legújabb időkig s amerikai színpadon magyar színdarabot angol nyelven még nem adtak elő az »Ördög«-ig. Tehát az »Ördög« az első magyar színdarab, mely hivatva volna az amerikaiak figyelmét a magyar irodalomra terelni; tehát az’»Ördög« nek kellene megmutatnia, hogy a magyarok egyebet is tudnak, mint a miről nevezetesek Amerikában. Olvasva a lapokat s értesülve arról, hogy két amerikai társaság adja elő New Yorkban az »Ördög«-öt és látva a kritikákat, melyek dic-ére‘et szórnak a magyar névre, hallva, hogy telt házak előtt mutatják be e színdarabot: azt gondoltam, azt kellett gondolnom, hogy az »Ördög« egy remekmű s hivatva lesz megnyitni az amerikai színpadokat a magyar remekművek előtt. És roppant nagyot csalódtam. Nagyot csalódtam, mert olvasva az »Ördög«-öt, az a meggyőződésem, hogy ez a színdarab erkölcstelen és — bár ügyesen van meg'rva — értéktelen. Az a tárgya, hogy miként bukik el egy asszony egy gonosz lelkű embernek, az »ördögnek« közbenjárásával. Azt gondolom, hogy, bár tudjuk, hogy van trágyadomb s azt is tudjuk, hogy az illatos, nem gyönyörködünk abban és nem viszünk másokat is oda, hogy élvezze annak illatát. Azt gondolom, hogy, bár tudjuk, hogy sok férfi erkölcstelen és sok asszony hüte- lea, ezzel nem lehet dicsekednünk s ennek dicséretére nem szabad szinház.it s veit a nyilvánosságot felhasználnunk. Ha mulatni is megyünk a színházba, legalább ne erkölcstelen dolgokon mulassunk, ha tanulni vagy tanítani is akarunk ott, ne erkölcstelenség legyen a színpadon, Egyszerű, nem sok iskolát járt emberek és tanult férfiak mind azt mondják, kikkel e kérdésről beszéltem, hogy nem örvendeznünk kellene az »Ördög« sikerein, hanem szomorkodnunk, mert az »Ördög« is csak a magyar név becsületét rontja. Igen, mert Amerika népe előtt — leszámítva ennek salakját, mely erkölcstelen — nem emeli az ilyen magyar irodalmi termék a mi becsületünket, sőt csak azt bizonyítja, hogy a részegeskedés, bicskázás és erkölcstelenség nemcsak az amerikai magyarok egy részének erénye, hanem az otthoniaké is. Minden ország támasza és talpköve a t:szta erkölcs; ha pedig már a nyilvánosság előtt, a színpadon is erkölcstelenséget prédikálunk: ugyan nem pusztulásunk sírját ássuk-e? S vájjon az-e az emberiség hivatása, hogy sülyedjen, állattá aljasuljon és elpusztuljon ? Vájjon az-e a mi érdekünk, hogy a magyar irodalom értéktelen, szennyes irataival dicsekedjünk Amerikában? Egy amerikai társaságban az »Ördóg«-röl volt szó s élesen bírálták annak erkölcstelen irányát, megkérdeztetvén, azt feleltem, hogy szégyenkedve mondom, hogy inkább adják itt az amerikai »Denver Express,« »Colorado Express« stb. gyilkolással teli színdarabokat, m lyekben végre mindig a jó győz, mintsem a magyar »Ördög«-öt, mely az erkölcstelenséget dicsőíti. Ezt mondom e lapok olvasóinak is s kérem, hassanak oda, hogy az »Ördüg«-öt a magyar műkedvelői színpadokon ne adják adják elő. Hanko M. Gyula Értesítés. Tisztelettel értesítem az »Amerikai Magyar Ref. Egyesület« tagjait, hogy a Konvenczió South Bend-en, Ilid. október 14-én, reggel 8 órakor veszi kezdetét, előző napon: 13-ikán, a Vezértestület tartja félévi gyűlését. Ezúton felhívom mindazon osztályokat, akik 30 rendes fizető taggal bírnak, hogy képviselőiket mennél előbb válasszák meg,, azok neveit és megbízó leveleiket a jegyzői hivatalba legkésőbb szeptember hó 25-ikéig okvetlenül beküldeni szíveskedjenek. A kisebb osztályok összeállva (keltő-három), a, zerint, a mennyi tagja van, küldhetnek egy képviselőt. Kelt'Cleveland, O. 1908 szeptember hó 1-én. Az Egyesület elnökének megbízásából. Tisztelettel: Papp István, vezértestületi jegyző. Julii Mapap M Lagja." MM AMERICAN REFORMED SENTINEL.
