Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-25 / 4. szám
»Amerikai-magyai .veformatuíok i.apja oldal 4. szám. 1908. január 25 A Homesteadi és vid. r* f, egyház 1907* évi jelentése* Ez esztendőt áldással Ez esztendőt áldással, Koronázd meg Ur Isten, Hogy víg hálaadással, Hogy vig hálaadással Dicsérje neved minden Te tőled jönek, Kedves napjai az időnek, Nyújts hát kérünk hőséget, Kezeddel, Tőlünk a békességet Ne vedd el De midőn megtartod testünket Ne hagyd el lelkünket ! A kegyes énekszerzönek e buzgóságot lehellö gyönyörű énekével, Isten szent nevének segítségül hívása mellett kezdettük el az 1907-ik esztendőt, melynek immár ravatala mellett is megáldva ttunk. Kik az év elején együtt voltunk az Ur szent hajlékában, itt vagyunk most is, hogy há1 atelt szívvel megköszönvén Istenünk velünk közlött minden jótéteményeit, újabb áldásokért esedezzünk magunkra, szeretteinkre, velünk élő, avagy tőlünk távol levő kedveseinkre s egész gyülekezetünkre. Sokan elmentek közzülünk. Sokan fölcserélték e viszontagsággal teljes földi életet ama hosz- szu örökké valósággal, hol megdicsöült testben és lélekben állanak az Ur orcája előtt. De mi, Isten hosszantürö kegyelmességéböl eljutottunk egy újabb esztendőnek határdombjára JHa egy vándor fáradságos utat tesz meg, mi sem természetesebb, minthogy magaslatra érve, pihenőt tartva, honnan szemeivel áttekintheti a megfutott utat és egyszersmind előre vetve tel in- letét, erőt gyűjthet a további zarándoklásra. Jó az ilyen megállapodás az élet útjainak egyes nevezetesebb határdombjain azért is, hogy a múltak eseményeiből a jövő tanulságait is lelevonjuk magunknak. Ősi hazai szokás szerint, részint a hálás és kegyeletes megemlékezés, részint buzdítás, anya- szentegyházunk oltárára teendő áldozatkészség serkentése céljából ó esztendő estéjén telolvasta- tott és ime most nyomtatásban is kibocsáttatik a lelkipásztornak ezen jelentése a Homestead és vid. ref. anyaszentegyház 1907-ik évi egyházi adatairól, történetéről. Általános áttekintés. Az 1907-ik esztendő homesteadi és vid. ref egyházunk életében, történetében az Ur jókedvé, nek esztendeje volt. Anyagi téren jelentékeny haladást tettünk, a mennyiben ismét szép összeget törleszthettünk az egyházi függő adósságból. Bankokkal szemben fennálló kötelezettségeinknek mindég pontosan és olyan módon tettünk eleget, hogy soha egyetlen egy váltónk sem járt le a nélkül, hogy arra legalább száz dollár tőke- törlesztést ne eszközöltünk volna. Természetesen még most is nyomasztó teher rajtunk, az évi ezer dollárt haladó kamst fizetési kötelezettség — de meggondolva azt, hogy mi egyházunk alapításához, sőt templomunk építéséhez is teljesen cen nélkül kezdtünk hozzá 4 évvel ezelőtt: egyáltal- jában nem lehet kívánni azt, hogy ilyen nagy értékű ingatlant és egyházi berendezkedettséget mint a minövel mi rendelkezünk — pár év alatt teljesen kifizessük. Tekintetbe véve azt a szinte páratlan dolgot is, hogy a mi gyülekezetünkben semminemű kivetett egyházi adó vagy járulék nem létezik, hanem minden törlesztések és egy- egyházi szükségletek a hívek önkéntes és tiszta szivböl fakadó áldozatkészségének forrásából fedeztetnek: nem kicsinylendö eredményt értünk el az 5 év leforgása alatt, midőn örömmel jelenthetjük, hogy harminckét ezret meghaladó ingatlanunk és egyházi fölszereléseink összértékének több mint egyharmadát már kifizettük, vagyis azt már tulajdonunknak mondhatjuk. Ép ily örvendetes haladás jelei tárulnak szemeink elé gyülekezetünk körében a lelki élet terén is. Buzgó, istenfélő és áldozatkészségben kimagasló nép van templomunk oltára köré csoportosulva. Az anyaszentegyház vagy bármely nemes jótékony ügy érdekében felemelt szava a lelkipásztornak üresen soha vissza nem tér, mert a szeretet munkájának gyakorlása, a hitnek jócselekedetekkel való ékesitése, örömére szolgál mindenkor a gyülekezet buzgó tagja szivének. Isten: tiszteletek látogatottsága. Ha a bu/góság fokmérőjének a templomi látogatottságot vesszük, akkor örömmel teszek bizonyságot arról, hogy ez a gyülekezet szereti az Ur házában való lakozást, és gyönyörűséggel táplálja lelkét az örökélet eledelével és italával. Szép és tágas templomunk majd minden vasárnapi istenitiszteletünk alkalmával teljesen megtelik áhitatos közönséggel, mig természetesen sátoros ünnepeken, vagy különösebb ünnepélyes alkalmakkor minden talpalatnyi tér el van foglalva a szent hajlékban. Egy -lelkipásztornak szi- vét-lelkét örömmel tölti el az a tudat, hogy Istenfélő, templomot szerető népnek prédikálhatja a Krisztus Jézus idvességre vezérlő szent evan% gyeliumát. Más oldalról azonban nem tagadjuk és szépíteni nem is akarjuk azt a szomorú tényt, hogy mint mindenütt, itt is akadnak, kik az Isten házával keveset tőrödnek, halhatatlan lelkűk id- vességeért semmit semmit sem tesznek s Isten népének a megbotránkozására élnek. Vannak, kik kiváló buzgóságu ref. családból származnak, mások, kik tehetségüknél fogva vezérszerepet vihetnének társadalmi és egyházi téren, ismét vannak mások, kik a múltban kitüntették magukat példás buzgalommal... de ingadozó nádszálokká levének a hitben, vagy meggyengültek az egyházszeretetben s el lehet mondani, hogy az egyházhoz hü tagok szánalma és imádsága kiséri őket zárkozott, rideg életutjaikon. Az ilyeneket s általában a hitben közönyöseket, a se hideg se meleg érzésüeket, lelkipásztori szeretetem egész melegségével kérem, hogy buzduljanak nemesebb érzelmekre. Kezdjenek örömteljesebb életet. Járjanak el szép templomunkban, hogy ott megtalálják az életnek azt a nagy kincsét, mit ezen a nagy világon sehol, csak az Isten házában lehet feltalálni. A mi vallásunk az elképzelhető legszebb , vallás a világon. Értelmes, gondolkozó keresztyén; ki feltudja fogni azt, hogy az Istennek tisztelete nem holt ceremóniákban, hanem lélekben és igazságban vagyon, s ki mélyére tud szállani szent vallásunk mennyei tanításainak, örök érvényű szem igazságainak: bizonyára drága kiváltságnál: s nagy kegyelemnek tekinti azt, hogy az evangc’iumi tisztaságra visszavezetett anya- egyházunknak tagja lehet. Templomunkban az egész év folyamán kivétel nélkül minden vasárnap délelőtt fél 11 és este fél 8 órakor tartattak istenitiszteletek. Bűnbánati héten a szent vendégséghez való járulásra előkészítő istenitiszteletek is tartattak. Október 6-át hazafias gyászistentisztelettel, a reformáció emléknapját, okt. 31-ét pedig négyszeres jelentőségű ünnepély keretében hálaadó istenitisztelettel ünnepeltük, a mennyiben e történelmi jelentőségű nap volt templomunk fölszentelésének évfordulója és egyszersmind a lelkes Abaujtorna- megyeiek által ajándékozott Rákóczy harang, és a hithü Beregmegyeiek által készített pompás, koronás szószék fölszentelésének emléknapja is. Alkalmi istenitiszteletünk volt december 24-én is, a mikor gyermek istenitisztelet és karácsonyfa ünnepély tartatott örvendező gyermeksokaság és a kedves szülök s gyülekezeti tagok jelenlétében. Összesen 70 ajándéktárgy és megannyi csomag czukorka lett kiosztva a gyermekek között. A karácsonyfát ez idén Tomcsányi József, buzgó egyháztag ajándékozta, mig a díszítési és ajándéktárgyak, candy stb. megvételéta jó szülök, gyermekbarátok és a gyülekezet tagjainak szives áldozatkészsége tette lehetővé. A szeretet szent ünnepe alkalmából egyes gyülekezeti tagok a lelkipásztorról és családjáról is nagyon kedves ajándékokkal emlékeztek meg, mikért összesen fogadják a hála kifejezését. Az nri szent vacsora szent jegyei, úgy az anya, mint a mckeesporti leányegyház kebelében az egyházi rendtartás szerinti 6—6 alkalmakkor kiszolgáltattak. Minden alkalommal szép számú liivek járultak a szent asztalhoz, keresve törődött szívvel bűneik bocsánatát. (Folyt, köv.) Harsányi Sándor, ref. lelkész. Kérelem az egyesület* osztályok ellenőreihez. Tudatom az egyes osztályok ellenőreivel, hogy eltávozás folytán címemben változás állott be. Felkérem tehát önöket, hogy havi jelentéseiket ne az eddigi címre: Rev. S. Csépke 1235 W. Washington streetre küldjék South Bendbe, hanem a következőre: Rev. Stephen Csépke P. O. Kearsarge, Mich. Vagyok szives üdvözlettel mindnyájukhoz Kearsarge, 1908. január 9-én. Csépke István ref. lelkész, vt. ellenőr.
