Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-15 / 33. szám
8. oldal. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapjai 33. szám. 1908 augusztus 15. ff=~-=====^====— ------------* ZEürelc £t netgyvilágToól. ^------------ ■ ... -j Magyarország. Szeged városát borzalmas szerencsétlenség tartja megdöbbenésben. A katasztrófa előidézője a rettenes erővel végig száguldó vihar volt, mely ledöntötte a most épülő kender gyár egyik kéményét. A leomló gyárkémény egy közelben épülő gyárépületre zuhant, melyen mintegy százan dolgoztak, nagyobbrészt kőművesek és ácsok. Hogy mennyien pusztultak el a kémény leomlása következtében, mostanáig még nem tudják. Eddig érkezett távirati hírek szerint hét halottat és tizenhárom súlyosan sebesültet hoztak ki a romok közül. A vihar igen sok házat megrongált Szegeden. U j vasút. Most épül a magyar államvasutaknak kétség- kívül egyik legszebb fekvésű, legérdekesebb vonala, a Poprád- Dobsinai vonal, mely közvetlen összekötetésbe hozza a Magas- Tátra előkelő üc'.ülö helyeit a világhírű dobsinai jégbarlanggal. Árvíz. A július 27-iki szatmármegyei felhőszakadás a legborzalmasabb pusztítást Szí nér váralj a nagyközségben végezte. Az egész nagyközség viz alatt áll. 11.250 katasztrális holdnyi területet öntött el az ár. A környékbeli községek is mind víz alatt állanak. A Túr folyó Halmi és Mikola között elöntötte az egész vidéket. Az Avas környéki falvak is sokat szenvedtek a felhőszakadás következtében, A vasuttöltéseket is több helyen elpusztította az árvíz. A hús drágaság ellen. Tudvalevüleg Magyarországon a húsárak oly magasak, hogy a szegényebb osztálynak nem igen gyakran jut mészárszéki hűi a fazékjába. Zalaegerszegen a polgár- mester, arra való hivatkozással, hogy a marha ára jelentékenyen megcsökkent, felszólította a mészárosokat, hogy szállítsák le a húsárakat. A felszólításnak nem lett meg a kívánt eredménye, mire a város hatósági mészárszéket állított fel. A hatósági mészárszék ma a legvirágzóbb üzlet Zalaegerszegen. A vevöközönség sokkal olcsóbban kapja a hús féléket s a város is tekintélyes jövedelmet húz az üzletből Zalaegerszeg példáját követte már Sátoraljaújhely is. Magyar festő halála. A magyar művészvilágnak nagy halottja van. Pállik Béla, az európai liirü magyar festőművész, akinek állatfestményei külföldön is nagy elismerésben részesültek, julius 27- én reggel Budapesten a Vöröskereszt kórházban meghalt. Az elhunyt művész egyike volt azoknak, a kik Europaszeile hirt és dicsőséget- szereztek a magyar festőművészeinek. A gázgyári igazgatóság nagylelkűsége. A budapesti gázgyári sztrájk idejében a katonák segítették ki a gázgyárat. A 08-ik gyalogezred egy-egy száztda végezte naponta a sztrájkoló gázgyári munkások munkáját. Azt gondolhatná az ember, hogy ezért a nagy szolgálatért az igazgatóság gavallérosan megjutalmazta a bakákat. A napi fárasztó munka után részesültek némi ellátásban s kaptak egy egy pohár sört és egy szivart. Az igazi jutalomról csak a sztrájk után értesültek. Mert a 68-ik gyalogezred bakáival a napokban tudatták ezredparancsban, hogy miden egyes ember részére a gázgyári igazgatóság megszavazott 10, mond ti -. fillért. Az uj választói jog. A régen Ígért választói reform lassan-lassan csak elkészül. A törvény-tervezet most került a minisztertanács elé. Gróf Andrássy belügyminiszter a király beleegyez -sét is megnyerte hozzá. A választói jQg terén úgy látszik valami újat, különlegeset produkál a kormány, mert a hírek szerint a törvény-javaslat oly természetű, hogy egy embernek vagyona alapján több szavazatot is biztosit. Kérdés, ily értelemben lesz-e a törvényjavaslatból törvény — s ha igen, — megfelel-e a várakozásnak s a hozzáfűzött reményeknek ? A kass a-o d e r b e r g i vasút pályatestének Ruttka és Kassa közötti vonalát, tekintettel az uj nagy mozdonyokra, most erősítik meg. Minap reggel a turáni összekötő-hidat cserélték ki uj híddal olyképpen, hogy a régi hidat egyszerűen eltolták, illetve az alapból kiemelték és a teljesen kész, felszereli uj hidat a régi helyére el bel yezték. Délig a vonatok csak átszállással közlekedtek, délben már az uj hídon bonyolították le a forgalmat. A kecskeméti baraczk piacz. Magyaroszág gyümölcs kereskedésében igen jelentékeny helyet foglal el Kecskemét, annyival is inkább, mert a mostani hires szőlők és gyümölcsösök helyén még nem is olyan régen még a fü is igen gyéren termel. Itt meglátszik, mit képes i z emberi ész és szorgalom a használhatatlannak látszó homokdombokon teremteni. Különösen baraczk- járól lett újabb időben Kecskemét Európa liirü. Az érés idején 70-120 vaggon barackot szállitanakel naponta, melynek csomagolását 3000—4000 gyermek, leány, asszony végezi. A barac.k szállításhoz évente átlag egy millió kosár szükséges, melynek elkészítése sok felvidéki és Tiszamenti falu lakóinak ad hasznos téli foglalkozást. A napivásár a kora hajnali órákban, még villanyfény mellett történik. Ott látható a szegény zsellérasszony mellett a hivatalnokok s földbirtokosok feleségei is, mert egy-egy jó vásár az egész hónapi, sokszor az egész évi házi kiadásokra meghozza a fedezetet, A kecskeméti baraczk Berlintől Odesszáig mindenütt kedvelt áruezikk. Törvényszéki palota. A beregszászi törvényszéki palota építése ügyében a m. kir. igazságügyminiszterium akként, döntött, hogy az építkezést Kopasz János és társának adta oda 640,012 kor. árban. Az épületnek f. évi november 1-sö napján tető alatt kell lenni. — Öngyilkos tanító. Egy fiatal tanitó öngyilkosságáról ad hirt tudósítónk. A fiatal, szorgalmas s hivatását buzgón tel- jesitö tanitó, Kállay Lajos, a kit csak alig egy fél év előtt választottak meg Felsöábrány községbe ref. tanítónak. Kötelességét mindig lelkiismeretesen végezte. A vig kedélyű fiatal ember egy idő óta buskomor lett s többször említette, hogy megunta az életét és elfogja magát emészteni. Sötét tervét e napokban valóra váltotta. Hajnalban fölkelt és az ajtó kilincsére fölakasztotta magát. Reggel vették észre az öngyilkosságot, de Kállay ekkor már halott volt. Két levelet hagyott bálra. Az egyiket anyjának, a másikat a hatóságnak. Öngyilkossága okául életunlságot említ leveleibe. Az eset a községben nagy részvétet keltett, a temetés aug. 4-én délután ment végbe nagy részvét mellett. — Vége a füttynek. A huszadik századot nem hiába tartják az idegesek századának. Ma már a gyermek is ideges, az orvosoknak ugyancsak fő a fejük, hogy miként reparálják ki pácienseik megrongált idegrendszerét. És mikor ilyenformán a közidegesek karmaiban vergődünk, jól esik konstatálni, hogy a kereskedelmi kormány megint egy oly intézkedést tett, amely elsősorban az idegességgel számol. Arról van szó, hogy 1909. januárjától kezdve elmaradnak azok a levegőt élesen hasitó füttyök, amelyek a vonat érkezésekor és indulásakor az utisok idegeire oly rettenetes hatással voltak. Az állomások csengettyüszava után, imé, megkondul a lélekharang a mozdonyok füttye fölött is. — Adomány a tüzkárosultaknak. Meczner Gyula, főispán előterjesztésére a belügyminiszter a szürnyegi tüzkárosul- tak részére 1000 korona államsegélyt utalványozott.
