Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-01 / 31. szám
4. oldal. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 31. szám. lf»08 augusztus 1. r >> Aoeritaí M«ir 1. Lapja." P 3b Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FE.ELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ: HARSÁNY1 P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. KIADÓHIVATAL: 52—51 Bates Street. Pittsburg, Pa. Minden kézirat, egyházi- és egyleti értesítés a szerkesztőhöz küldendő: Youngstown, O. Box 245. — Elötizetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalba küldendők. Czim: SENTINEL 52-54 Bates Str. Pittsburg, Pa. editors: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEPH. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE : 52—54 Bates Str. Pittsburg, Pa. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year: S3.00. Half year: $1.50. Az ,,Amerikai Magyar Sajtó=Egyesület” tagja. .Member of the American Hungáriái Press Association. M Taft beszédje* mult kedden nagy ünnepségek színhelye volt Cincinnati, a republikánus párt elnökjeloltjének a születéshelye, a hol most is tartózkodik. A bizottság, a melyet a chicagói nagy gyűlés nevezett ki, ekkor értesítette hivatalo-an a jelöltetésröl s a jelült ekkor fogatta el hivatalosan jelültetését. Természetesen, hogy a hivatalos értesítésre, Taft nagy beszédben válaszolt, a mely a republikánus párt programmja mellett a legfontosabb szerepet fogja játszani az elnökválasztási küzdelemben. A beszéd, a melyet Roosevelt is átvizsgált, egyike a legnagyobb méretű s legkomolyabb jellegű politikai beszédeknek. Felöleli mindizokat a kérdéseket, a melyek a küzdelemben szerepet játszanak s döntő fontossággal bírnak. Nem hagyja figyelmen kívül az ellenfélnek erősségeit sem, de a helyett. hogy támadásba csapna át: inkábba védelemre szorítkozik s kimutatja, hogy a republikánus párta cselekvés politikáját folytatja — s nem elégszik meg elvek hangoztatásával, hanem azokat a gyakorlati életben is megvalósítja. A beszédből alább adunk egynéhány részletet. » \ republikánus párt ereje ebben a választási küzdelemben abban a tényben keresendő, hogy azt a politikát képviseli a mely képes az ismert visszaéléseket lényegileg reformálni.« »A jövendő kormánynak a legfőbb feladata az, hogy tökéletesítse és teljessé tegye azokat az irányelveket, a melyek által a törvényszegők felelősségre vonhatók, de a melyek a törvényszerű üzletre nincsenek káros hatással « »A republikánus és demokrata párt között az a különbség a mi Rooseve’t és Bryan politikája között. A Roosevelt politikája: fejlődés — és rendszeresség. A Bryan-é p u s z t u 1 á s. »A törvénytelen üzleti szövetkezetek (trusts) meggátolan- dók s azok, a kik ilyet alkotnak, megbüntetendök s a törvénynek a legteljesebb szigorúságával sujtandók.« »A republikánus pártnak egyik főéivé, hogy olyan behozatali vám vettessék ki mindenre, gyári, földmivelési, bányá- f szati czikkre, a mi egyeidö az-előállítási költséggel.« »A munkásoknak van joga a sztrájkra, de nincs Jjoguk a munkaadók tulajdonának a megsértésére.« A sajtó a beszédet általában elismeréssel fogadta, főként, mert a.legkényesebb, az egész közvéleményt foglalkoztató kérdéseket felöleli s azokat egész világosan tárgyalja. A beszédnek csaknem fele a vasutak, a trnstok, a monopóliumuk kérdésével foglalkozik s egy ötödrésze pedig a munkásosztály ügyeit tárgyalja. A vám, pénzügy, postatakarékpén-.tár, a Filepszigetek, külföldi politika, a hadsereg, tengerészet, kormányzati kiadások, a jövedelmi adó, mind érintve vannak a beszédben. Az egész beszéden meg látszik, bogy Taft a Roosevelt politikájának a fentartója s a Chicagóban elfogadott programúiban valami szépséghiba esett: úgy ez a beszéd azt kireperálta s a republikánus párt világosan láthat a jövendőbe, a mely a fejlődésnek, virágzásnak a korszaka lesz: ha ez a párt jut uralomra s a kezében levő hatalom tőle el nem vétetik. Igyekezzünk azért arra, hogy ez a párt tartsa meg a mi nála vagyon. yr. Tudakozzátok az írásokat. Vasárnap, aug. 2. »Az ember azt nézi, a mi szeme előtt vagyon, de az Isten azt nézi, a mi a szívben vagyon,« (1. Sámuel XVI. 7.) A mikor valakit 3 nbertársaink közül íegitélünk, rendesen z ő külső megjelenést néz/.ük és az ő cse- ekedeteit figyeljük. Bedig a mosolygó rcz, hízelgő beszédek is az üres cselekede- ek sohasem mutatják lékünk az igazi embert; a mosolygó arcz sokszor takar gyülöl- iéget, a hízelgő beszédek gyakran a mi negejtésünket czéloz- :ák és az üres i seleke- letek legtöbbször csak darcz. Azért csalódunk annyiszor életünkben, mert ezekre a külsőségekre építünk és elfeledkezünk arról, hogy az emberek szivet es a szívből fakadó érzéseket kellene tanulmányoznunk. S ezen az utón odáig jutunk, hogy mi is a külsőségek által akarunk embertársainkra hatni; sót azt hisszük, hogy ha megcsalhattuk az embereket, rendben van minden dolgunk. Pedig az Istent nem csalhatjuk meg, külsőségekkel Ítéletében félre nem vezetjük soha; mert az Isten azt nézi, a mi a szívben van. Értsük meg hát ezt az igazságot s úgy éljünk, hogy Isten az ö kegyelmességében szivünk igaz érzéséi alapjan ítéljen meg e földön s majd ama nagy napon, az utolsó Ítéletkor. Hétfő, augusztus 3. »Mit látsz?« (Zakariás IV. 2. )J
