Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-18 / 29. szám
29. szám. 1908 Julius 18. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.' S. oldal. a tanitványi viszonyról csak halvány sejtelemmel bir. Ez pedig arra a szomorú vallásos /elfogásra vezethető vissza, a melylyel odahaza igen sok he]yen találkozunk. Bizonyára mindnyájan tapasztaltuk, hogy minden egyes lelkész mintegy reá nyomja gyülekezetére az ö képét. Azokból a községekből, hol virágzó az egyházi élet, mi is vallásos, hithü tagokat nyerünk, — de a hol a nyájjal nem törődnek, az o man kikerült juhok itt is elszélednek s Istennel és eg) házzal semmit se tőrödnek. Ezeket látva, nem annak kellene a főkérdésnek lennie, a mely úgy szólván mindnyájunkat leköt, hogy melyik segítő kezet fogadjuk el, hanem annak, hogy miként tartsuk meg azokat, akik már ráléptek a pusztulás, a veszedelem útjára, hogy igy emberi, gyarló tehetségeinkhez mérten, legalább részben beváltsuk azokat a reményeket, a melyek bizonyára élnek mindnyájunk szivében. # Én az egyházi szolga, ki lelkem és szivem ajánlottam fel erre a szent szo'gáiatra, azt kérem azért tőletek, pásztorok, ez ünnepélyes alkalommal: »Legeltessétek az Istennek seregét.« Oh nehéz ez a mi hivatásunk. Utunk rózsásnak bizony nem mondható. Menryi félreértés, mennyi gáncs, az emberi vak szenvedélynek mennyi tüze támad-sokszor ellenünk. Az édes hazában, hol a viszonyok kellőképen rendezettek, bizonyára kellemesebb a pásztorok helyzete, mint itt, a hol Isten segedelmével, úgy szólván, mindent magunknak kell végeznünk s a szétszórt csontokat össze kell szedegetnünk. És ezt a munkát nem kényszerből, hamm örömest kell végeznünk, mert eredményre csak igy számíthatunk. Mindenek felett fel kell ismernünk és elfogadnunk a lelkipásztori gondozásnak azt a módját, amely egyedül vezet a sikerre. Ez pedig nem más, mintáz egyéni gondozás. A tömeg gondozás ott se teremt igaz keresztyéneket, a hot a világi törvény is a lelkész szolgálatában áll. Csak az egyéni gondozás az, a mi lehetővé teszi, hogy ne csupán egyháztagjaink legyenek, hanem ezek legyenek egyszersmind az Isten országának tagjai és a Jézus Krisztusnak valódi tanítványai. így lesz eléihtítö az a czél, hogy népünk közül minél többet meghódítsunk a Jézusnak, mert minden igaz keresztyén embernek kötelessége az, hogy az ő testvéréről gondot viseljen s mindent m, gpróbáljon, hogy a lelki sötétségben járók előtt meggyujtsa azt a mennyei világosságot, a mely beragyogja még a sirnak sötét éjszakáját is ! Ebben az óriási országban, ha még kétszer, háromszor akkora lesz is a szervezett gyülekezetek és lelkipásztorok száma, mint ma, minden testvérünket még se fogunk elérhetni, csak így a mi egyháztagjaink által. így munkálkodtak az apostolok s igy tudtak életet teremteni a tespedés helyén a reformátorok is. Halljátok meg azért Testvérek a kérést, amely az evangélium, ból hangzik felénk: Legeltessétek az Istennek seregét ! Connecticut állam felső részén egy alkalommal egy faimer kőhordással foglalkozott. Egy kő véletlenül reá szakadt s szolgája az orvosért vágtatott. Az orvos úgy találta, hogy a kapott zuzódá- sok életveszélyesek s azért felszólitá az utolsó óráit élő embert, hogy hivassa el a lelkészt s keressen vigasztalást az Urnái. A nehéz beteg szinte magánkívül, egész haragosan válaszolt: Most hivassam azt a lelkészt, aki egész életében nem talált egyetlen akalmas perczet se arr-, hogy engem az Úrral, a Jézussal megismertessen. Doktor, mondja meg neki, hogy ha elkárhozom, ö miatta kárhozom eb Oh minő iszonyú lelki küzdelme lehetett ennek a lelkésznek, mikor a vádló szavakat hallotta. Legeltessétek azért Istennek seregét ! • * Legyetek továbbá az Isten seregének n tüköréi. Ebben a tekintetben is végtelen nehéz nekünk amerikai magyar lelkészek - pek a helyzete. Népünk egészen más viszonyok között növekedik fel, mint a minőkre itt talál, ha ide érkezett. Odahaza ugyanabban a községben régtől fogva együtt laknak s egymáshoz szoknak az emberek. Id. gen nincs közöttünk s legnagyobb részét a családoknak egymáshoz vérségi kapcsok is kötik. Ismerik egymás hibáját — gyenges geit s megbecsülik erényeit. Ezért inkább ki van fejlődve közöttük a szeretet is. így teljesen idegen emberek kerülnek egymás mellé. A törvény erejét nem ismerik s azt hiszik, hogy a szabadság — szabadosság, így nemcsoda, ba egymás ellen oly sokszor támadnak s lábbal tiporják a legszentebb emberi jogokat. Ezért olyan nagy jelentö égü az itt mükökö magyar lelki pásztorokra, hogy az Isten seregének tüköréi legyenek. Nehéz dolog ez, de a Krisztus igája g) ö lyörüs égtelj es. — Fájdalom, hogy a közelmúlt időkben olyan irány kapott lábra, ami semmiképen se volt követésre méltó. Hagyjuk el ezt az irányt. Ne keressük azokat, amik szét választanak, hanem amik egyesítenek, m,rt ha nincs bennünk szeretet, úgy csak zengő érez és pengő czimbalom vagyunk. A szeretet azonban ne csupán ajkainkon éljen, hanem tegyen bennünket valódi tükörökké, a melyben mindenki lásoa saját hibáját s tegye észre gyöngeségeit. Miután mi is gyarló emberek vagyunk, imádkozzunk segedelemért s kérjük Jézust, hogy járjon velünk szüntelen s legyen alkalmasokká bennünket arra, hogy embereket halásszunk. Minő felsége?, szép péklak állanak elöt'ünk ebben a tekintetben is. Mindenek felett maga Jézus, ki éppen azért öltözött emberi testbe, hogy tükörré -egyen ! Az apostolok, reformátoraink mind-mind tükörök, akikre ha rájuk tekintünk, hibáink, gyönyörűségeink azonnal nyilvánvalókká lesznek előttünk. így vannak velünk a mi testvéreink. Hibáikat, gyarlóságaikat észreveszik, ha mi igaz tükörök vagyunk. * Testvérek ! Lelkipásztorok ! Felséges ez a mi hivatásunk. A maghint s, a talajaik az elöké3Ütésj a mi felidaunk. Az elhintett magnak gyümölcshozási idejét mi már nem érjük meg. Testünk már rég porladozni fog, mikor munkánk gyümölcsöt terem a mi gyermekeinkben és unokáinkban, — de mikor megjelen a pásztoroknak ama fejedelme, elnyerjük a di«söségnek koronáját. Legeltessétek azért Istennek seregét s legyetek e sereg tüköréi. Munkálkodjatok az amerikai magyar reformátusság egységért, — amíg nappal vagyon, mert ha az éjszaka eljö, többé senki nem munkálkodhatik. Amen. Gondolatok* Semmi sem természetesebb, és semmi sem csalhat anny i mint az a hit, hogy szeretve vagyunk. * A jövő lassan közeleg, a jelen sebesen röpül, mint a nyílvessző és a múlt áll csak örökké mereven. * A kevélynek és fösvénynek soha sincs nyugta: a szerény és alázatos szív nagy békességnek örvend. * Az emlék egyrészét alkotja az ember erkölcsösségének. Jaj annak, kinek nincsenek emlékei, vagy — rosszak. * A gyermek bölcsője az egész világ, azonban ha megnő, akkor már az egész világ is szűk neki. * Nem a publikum van az Íróért, hanem az író a publikumért. Az iró publikumot nem teremthet.
