Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-11 / 28. szám

8. oldat*

'Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.«

28. szám, 19(58 július íl.

yvVvvyVW^WvVWWVWv

Magyarország*

— Ritka jubileum. Hatvan éves jubileuma alkalmából üdvözölték a kormány és a képviselöbáz tagjai a legidősebb és legrégibh képviselet, Madarász Józsefet. Hatvan esztendeje ugyanis, hogy először megválasztották a sárkereszturi kerület képviselőjévé, mely idő alatt állandóan e kerületet képviseli ellenzéki programmal. A tiszta választások hive volt — mert ö bizony egy rézgarast sem költött reáj >k, a magáéból. Gazdag ellen jelöltjei egész vagyonokat költöttek a választásokra néha- néha. Egy ilyen alkalommal példálózgattak előtte hívei, hogy legalább zászlókat kellene beszerezni.

— Zászló kéne? Tán még tollú is? Fakadt ki félig kedélyesen, félig haragosan s nem is adott semmit.

Az állandóan magyar ruhában járó öreg ur általánosan ismert Budapesten. Mint fiatal képviselő 1848-ban ellenzéke volt még Kossuth Lajosnak is. A koronázásnál sem jelent meg. A korelnöki tisztet rendesen ö töltötte be.

— A párbaj ellen. A király aláírta az uj becsületügyi szabály'.atot a magyar és osztrák katonatisztek részére. Az elv az, hogy a párbaj csak a legkomolyabb esetekben engedtessék meg- A katonai becsülebiróságok, melyek elé a párbaj-ügyek tartoznak, súlyos büntetéseket szabhatnak a szanályzat ellen vétőkre. Nagy haladás ez is ott, a hol ezideig mind n csekélységért párbajoztak. A kor szelleme, ha lassan is, de még a had- se; egben is halad. A nemzetközi párbajellenes kongresszus ez évi gyűlését Bourbon spanyol heiczeg elnöklete alatt Budipesten tartotta, melyen a magyar igazságügyi kormány is képviselve volt.

— Az E r rn e 1 1 é k e n az óriásilag elszaporodott sáskarajok ellepték a vidéket s az idei termést végpusztulással fenyegetik, Az áilam és az érdekeit községek mindent megtesznek, hogy a kártékony rovarok terjedé-ét meggátolhassák.

— Tűzvész. A nyíregyházi honvédhuszár laktanya istállójában ismeretlen okból tűz támadt. A tüztöl s az ezzei járó zajtól megvadult lovak mentése életveszélyes s jóformány tehetetlen volt s igy sok a lángok martaiéra lett.

— Katonák az aratáson. Régen óhajtott kívánsága teljesült a gazdálkodóknak. Katonáink azon részét, kik a polgári életben földmiveléssel foglalkoznak, az aratá-i időre ezután minden évben rtndszeresen szabadságoljak. A lovasságnál es a műszaki csapatoknál szolgáló legénység kisebb ará ij ban fogja élvezni e kedvezményt. A szabadságolás júliusban történik két vagy három hétre. A kedvezmény a kis emberek érdekét kivárja szolgálni — kitűnik abból is, hogy a negyven holdnál nagyobb birtokok tulajdonosai, il.etöleg ezek fiai nem részesülnek e kedvezményben.

— Gyermekrendörség és a gyermek-bíróság. Az újabb ifűben erősen megindult gyermekvédelmi akcziónak tulajdonítható, hogy Budape.-ten felállítják a gyermekrendör.-éget, melynek kizárólagos kötelessége lesz a gyermekvédelmi intézkedések ellenőrzése vagy ennek hiányában amiak rögtöni foganatosítása. A gyermek-rendörbiró-ág pedig mini ez az amerikai nagyobb városokban is meg van, a megtévelyedett gyermekek felett fog bíráskodni illetőleg ezeknek a jóutra térítésén munkálkodni. Ki. vánatos ez azon szempontból mert azt a 10-lő éves gyermeki lelket nem rontja még jobban a vizsgálati fogház felnőtt társasága, tj- yábbá igy elérhető az is, hogy e szerencsétlen gyermekek lelkivilágát, gondolkozási módját jobban ismerő szakemberek úgy hozhassák meg Ítéleteiket, hogy azok ne bilnt büntessenek, hanem javítsanak is.

— M u n k á s h á z a k é p i té s e. Wekerle Sándor miniszter- elnök mint belügyminiszter, értékis törvény javaslatot nyújtott be a képviselöházhoz a munkásházak építéséről, melyet nemcsak czél- jánal, hanem tartalmánál fogva is egyhangú lelkesedéssel fogadott el a pénzügyi bizottság. A törvényjavaslat czélja, hogy a fővárosi s a városi munkás-lakosság meg legyen védve az úgynevezett lakbér uzsorától. A kormány már meg is kezdte a munkásházak építését Kispesten, a hol olcsó lakbérért egészséges, kényelmes két, három szoba, konyha, kamara s házi kerttel ellátott lakásokat kaphat a fővárosi munkásság. A kormány e nemes lőrék -ését követi Pestvármegye és a többi törvényhatóságok is.

— A Protestáns Árvaházi Képes Naptár szerkesztését Szabolcska Mihály temesvári lelkész, most élő egyik legnagyobb magyar költőnk vette át.

— Uj kendergyár épül Dráva-Szabolcs községben, mely' egyike lesz a legnagyobb e nemű gyáraknak. Érdekes, hogy a kender feldolgozásához szükséges meleg vizet nem kazánok hevítik, hanem a természet adja. A harkányi fürdő természetes h' forrásából vezetik a melegvizet a hét kilométernyi fekvő gyártelephez.

_ Termés kilátások. A földmivelésügyi minisztérium

hivatalos jelentése szerint a májusi nagy szárazság s a nagyon sok helyen feliépe't üszög s a nagyarányú jégesözések következtében a gabonanemüek nem fejlődhettek ki,a júniusi nagy hőség az Alföld sok részén kényszerérést idézett elő. Ezek által az országos átlagos terméshozam közepesen alulinak mondható. Kiemeli a jelenté«, hogy a jobban müveit kis és nagyobb birtokokon a növényzet jobban kibírta az abnormális időjárást, s ezen helyeken a kilátások a várakozásnak megfelelőek. Sajnos, ez a rész oly kevés, hogy nem birja ellensúlyozni a gyengébben műveli földek termési átlagát.

— József föherczeg és a szocziálista. Érdekes epizódot beszélnek el az aradi újságok József föherczeg kisjenöi tartózkodásának idejéről. A löherczeg Kisjenön deputácziót fogadott. így eljött hozzá egy munkásokból álló küldöttség is, amelynek vezetője ezekkel a szavakkal kezdte a beszédet;

— Fenséges uram ! A nép nem tud megélni, mert a napszám kevés.

A föherczeg nem engedte tovább beszélni, hanem közbevágott:

— Hát mondja csak, szólt hozzá, mennyi is jut egy napra ?

A szónok megmondta az összeget. A föherczeg odafordult a mellette álló uradalmi tisztviselőhöz.

— Igaz ez? — kérdezte tőle.

— Fenséges uram —■ felelt a tisztviselő — a munkások sokkal többet keresnek.

— Könnyen megtudhaljuk a bérkönyvböl, hogy mennyi az átlagos bér. Hozzák ide a bérkönyvet.

Amikor a könyv ott volt, megkérdezte a panaszkodó munkás nevét. Ez megmondta. A föherczeg felüti a könyvet, átlapozza többször, de a szónok nevére nem akad rá.

— Hisz a maga neve ninc3 is bevezetve. Hogy van ez, kérdé.

— Fenséges uram, én nem dolgozom az uradalomnak.

— Mit? — maga nem is dolgozik és mégis panaszkodik. Hát mit szóljanak akkor azok az emberek, a kik dolgoznak? Akinek kifogása van valami ellen — fordult a küldöttség többi tagjálioz — az csak mondja el a baját. L)e csak az panaszkodjék, a ki doígozik is. A munkások nem szóltak egy szót sem, a deputáczió vezetője

azt gém tudta, hogy jusson ki a kastélyból.

Hírek a nagyvilágtJól.