Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-27 / 26. szám
26. szám. 1908 junius 27. 'Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 7. oldal Johny a gépházba rohant és a mentökésziiléket felkapva sietett a tárna felé. Hirtelen a fejére húzta a készülék sUakjit és a mint körülnézett, hogy valakivel becsaioltassa a sisakot, épen a hányaigazgató leánya volt hoz2á legközelebb. — Legyen szives, csatolja be ezt a sisakot, mond.i bozzálépve. — Hát ön miért nincs a bányában ? — kérdé a leányka meglepetve. — El fogok távozni innen — fehlt rá — hanem siessen ön ezzel a sisakkal, mert minden perez drága ! Akkor érkezett oda az igazgató, akihtmarosan rendbe hozta a készüléket és Johny elindult életmentő útjára. A tárna sötét volt, és a magával hozott vil'anylámpa alig nehány lépésre világította be az útját és a mint sietve előre haladt, a távolban mintha segélykiáltást vélt volna hallani. Mikor odaérkezett, akkor látta, hogy mi a baj. A bentrekedt bányászok elvesztették az utat a sötétben és bár nagyon nehezen tudtak előre haladni, a tárna fenekén mégis találtak annyi jó levegőt, bogv előre mehettek. Johny megmutatta nekik a helyes útit kifelé, ö pedig még beljebb ment, hogy a még beljebb levőkön is segítsen. Egy melléktárna nyilasánál egy eszméletlenül fekvő alakot vett észre. Lámpásával reávilágitva és-.rév. tte, hogy vetélytársa, a felügyelő volt. Habozás nélkül térdelt le mellé és fülét szivére illesztve halk dobbanást hallott, mire a karj liba kapta és megindult vele a tárna nyílása fejé. Nehéz útja volt az eszméhllen embeírni: Lélekzete is nehezedett, mert a készülékben levő oxigén nagyoi a fogyatékán volt. Azért csak igyekezett előre, mig végre fuldokolni kezdett és ti rhét lebocsátva kénytelen volt megpihenni. Az eszméletlen embert nem hagyhatta ott, mert az veszte lett volna; ki nem cipelhette, mert az mindkettőjük halálát jelentette. Mit tegyen hát? Minién perez drága volt és gyorsan kellett tenni valamit. A mentökészülék sisakját gyorsan félrt dobva a földre hasalt és teleszivta tüdejét egészséges levegővel, felugrott és felkapta az eszméletlen embert. Futva igyekezett a távolban világító tárnanyilát fel’, mig lóleg" zete ki nem fogyott, amikor ismét az előbbi műveletet folytatta. Ötször kellett letennie terhét, mig kijutott a bányából, a hol még hallotta a bányászok örömrivalgását és eszméletlenül esett össze. i\ belélegzett bányagáz neki is sok volt és társai könnyes szemekkel vitték az igazgató által megparancsolt irányban. * * * Teljes három hét teli bele, mig Johny újra visszanyerte esz- méletét. Az orvos állítása szerint nem ö mentette meg életét, hanem az igazgató kék szemű leánykája, a ki odaadással ápolta a nehéz beteget. Mikor magához tért, akkor is ott ült ágya mellett és aggódva leste a beteg sápadt arezát. — Hol vagyok? — kérdé-körülnézve. — Itt a mi házunknál I — felelt örömmel a leány. Apa ide hozatta, amikor a bányából kijött. Ne beszéljen sokat, mert az orvos megtiltotta. A bányában minden jól van és senki sem veszett el, bála az ön bátoiságának. A felügyelő is jobban van és mindennap kérdezősködik ön után. Egy pár bét alatt fiatal barátunk újra a vidám Johny lett és a mikor az öreg tiszteletes összeadta őket a talap kis templomában, a fe üryeló volt a vőfély ük, az öreg igazgató pedig meghatva törülgette könnyes szemeit: — Meglehet, hogy Hunkie, de derék gyerek, — mondá és együttérzett vele az egész bányatelep. _A_ méz. Az ember testének sok ezukorra van szüksége, hogy a test szántai talma az által fentartassék. Azt a ezukrot azonban, melyet a répa vagy nádezukkor utján viszünk testünkbe, a gyomornak még át kell alakítania, hogy a vérbe felvehető legyen. S némely ember gyomra az ilyen ezukrot nem tudja megemészteni s az a gyomor ban megsavanyodva, betegséget okoz. Még az egészséges gyomrot is kifárasztja a sok ezukor felemésztése, különösen pedig a gyermekek, beteggy omruak és öreg emberek emésztik nehezen a répa és nád ezukrot. Addig, a mig az emberiség nem ismerte a mesterséges ezukrot, ezukor szükségletét a méz szolgáltatta s addig bizony egészségesebbek is voltak az emberek, mert a méz még nagyobb mennyiségben sem terheli meg a gyomrot s tekintettel arra, hogy félig már elő van készítve az emésztésre, a gyomor munkáját, a mézezukros anyagainak átváltoztatását nagy mértékben megkönyiti. A mézet az úgynevezett mézelő méhektöl nyerjük. A méh összegyűjti gyomrában a virágok nektárját, átalakítja magában s fészkében elraktározza. Azért a méh-tartás az ókorba visszanyulik. A méz, vegyi elemezés szerint szőlő és gyümölcsczukorból áll s van benne vastartalom és illó olaj. Azért a méz a te t zsirkép/.é- sére és hőfokának emelésére, továbbá a szélién i erősödésre kitűnj hatású. Azért is jobb a méz, mint a közönséges ezukor, mert a gyomorban nem erjed, savképzödést nem okoz. A mig ti hát a ezukor kéntartalma miatt a testet bizonyos fokig mérgezi, a méz könnyen átmegy a vérbe s a testet erősíti. Mindezek daczára a méz ma inkább nyalánkság és fényüzési czikk, úgy mint a gyümölcs. Igaz, hogy a ezukor aránylagos olcsósága is tekintetbe jön itt, de az is igaz, hogy pl. egy font méz körülbelöl hat annyit ér a táplálkozásra nézve, mint ugyanannyi nádezukor. Dr. Börner, dr. Plepps, kivált pedig a világhírű gyermekorvos dr. Böhm azt mondják, hogy az okos ember a ezukrot elveti s mézet használ, különös« n pedig gyermekeinek mézet ad a ezukor helyett. A méz a rósz gyomra emberek egyetlen és kifogástalan tápláléka, ezt magamról is állíthatom. Egy pohár viz, feloldva benne 3 kis kanál méz, könnyű álmot ad; egy darab vajaskenyér, tetején mézzel megkenve, annyit ér, mint két font kitűnő hús. Egy kis kanál méz reggel százszorta értékesebb a testie nézve mint a megszokott pohár pálinka. A gyermekeknek, kik úgyis szeretik az édeset a méz nemcsak nyalánksíg, de elsőrendű értékes táplálék. Adj mézet a gyermeknek, legyen bár bölcsöbeli s minden baját feledi, legmakacsabb sírását is elhagyja. Igaz, a mézet is hamisilják, de a ki a termelőtől s i agyobb menynyiségben veszi, esetleg maga termeli, nem félhet a hamisítástól. Igaz, a méz drágább, mint a ezukor, de nem annyiszor, mint a hányszor értékesebb. A ezukor fontja itt 5—6 cent, a mézé kicsiben 20 cent, nagyban pedig 8—10 cent. A mézet ép úgy használhatjuk kávéhoz, süteményekhez, befőttekhez és az ételhez, mint a ezukrot. Felírnom magyar testvéreimet, tegyenek próbát a mézzel gyermekeiknél s m iguknál is; a magyar farmerek pedig, tekin- tettel a nagy haszonra, mely a méztartásból és méztermelésböl jön, próbálják n.eg a méhészkeuést, mely hasznos volta mellett, mint mondják, a mezőgazdaság költészete is. Csak annyit jegyzek még meg, hogy lépes mézet senki ne használjon, hanem pergetette!; a lépes méz élvezését a viasz megnehezíti, mert a viaszt emészthetetlensége miatt nem szabad megenni, hanem fáradságos vigyázattal kiválasztani. Különben is a lépes méz jóval drágább. A ki a méz és a mézzel készith«tö ételek és italok iránt, érdeklődik, forduljon hozzám, szívesek útba igazítom. Hankó M. Gyula.
