Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-20 / 25. szám
25. szám. 1908 jitnius 20. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 5. oldal Mértékletesség* Sokan a f^nöttek és gyermekek közül nem is tudják megér- teni, miért szükséges az ital veszedelmeit oly gyakran az emberek elé állítani, de ha figyelmesebben körülnéznek, különösen honfitársaink között, látni fogják azt a rettenetes rombolást, mit az ital népünk között végez. Ki merné tagadni', hogy a magyarlakta negyedekben általában véve túl sok a szalon, mely honfitársaink pénzén élösködik. Minden utczasarkot ez foglal le magának s bátran állíthatjuk, hogy a magyar lakta helyeken minden 200 emberre esik egy szalon, a mi más szóval azt jelenti, hogy a magas lisence-rak, a sörgyáros nyereségének, a mi minden szalonnál ezrekre rúg évente, a 200 ember zsebéből kell kikerülnie. Ö0 szalon fen'ar- tása évente be'ekerül 75 ezer dollárba s ez óriási összeg elvonása természetesen sok in séget és nyomort okoz a családoknál. Azt, a mit más esetben az édes apa gyermekére vagy családjára költené, könnyelműen a szalonban szórja el. így tehát a legelső átok, az Ínség, nyomor, mely minden esetben követi az iszákos ember lépteit s a legszomorubb a dologban az, hogy nemcsak önmagát dönti nyomorba, hanem hűséges nejét, ártatlan gyermekeit is? kik pedig oly kedvesek az ö szivének. Az anyagi romlás nyomába lép az erkölcsi pusztulás, Az iszákos férfi folyton veszekedik másokkal, süt feleségével is s igy rossz példát nyújt a serdülő gyermekeknek. Az iszákos káromolja Isten szent nevét s ezzel a biblia szavai szerint »eleven parazsat gyűjt az ö fejére.« Az iszákos kerüli Istennek hajlékát s igy lassanként elidegenedik szive a hittől és vallástól s a megtérés reménysége mindjobban elhalványul. Végül az iszákos a lejtő utolsó fokára jut, nem törődik immár semmivel, se családjával, se tisztességgel, se becsülettel, se Istennel, se emberrel, az italért ölni, gyilkolni is képes, szóval átadj i testét, lelkét a Sátánnak. Mennyivel derültebb képet mutat ennél egy józan vallásos ember élete! Az élet gondjai és bajai ötét is megpróbálják, de van hozzá ereje is, hogy megküzdjön a bajokkal. Már gyermek korában az ilyen büszkessége és dicsekvése az ö jó szüleinek. A minap hallottam egy szegény anya ajakéról ilyen szavakat: Tisztelet es Uram! Szegény vagyok, nincs a földön sen kim más. csak ez a legény fiam, de ne u adnám a világ minden kincséért sem od t, mert megbecsül, józan életű, korcsmába soha sem jár, mint a duhaj fiatalok. Az élet későbbi szakában is nagy és komoly feladatok várnak rá, mert józansága folytán megbízhatósága csakhamar ismertté és becsültté teszi nevét az emberek között. Mig a korhely ember vad mulatozással és hangos kurjanga- tásokkal akarja elaltatni háborgó lelkiismeretét s vidám mosolygó arczczal takarkatja keblének sivárságát, bűneinek rútságát, addig a józan életű, nehéz munkája után pihenni ágyba tér s nyugodt alvás után testben, lélekben megújulva ad hálát megtartó Istenének. Milyen boldogságot lel az ilyen családapa gyermekeiben, kik tisztelettel és szeretettel környezik s boldogok, ha valamit kedvére tehetnek. Harsányi István. ENG«AVW$ COPYRIGHTED 190? B* PROYIOÍN&E UTHOCPAPH GOEgy percznyí csönd* £(i Yperczn yi csönd ; nagy némaság van Egyszerre — hallgat minden ajk. Nem hallani a társaságban Se suttogást, se vig kacznjt. Merő véletlen, -— nem volt rá ok — E percznyi csönd a zaj, után... Ilyenkor aztán azt mondjátok: »Angyal repült át a szobán!« Ya óban az! Mint fellegárnyak Suhannak, forró napon, át: Köztünk az angyalok úgy járnak; Nem hallani léptök zaját. Se szárnyaik halk-lebbencsét, Nem éri el őket kezünk; Szivünk körül egy édes hévseg Mindössze, amit erezünk. Valaki tán. régmúlt napokból, Ki előttünk kedves vala, Kire szivünk még rá, rágondol, Ifjú korunk egy angyala,. Kit elvesztettünk s nem feleltünk, Lelkűnkben képe rejtve élt Talán az röppent át felettünk... Légy áldva, oh hogy eljövél. > , Vagy — ah! kit élve gondolunk tán, Jó ismerősünk valaki. Most dől ki éppen fele munkán, Lelkét e perezben adja ki, S az röppen.át... Vámé mellette, Aki befogja tört szemét, S egy halk, imát n ondjon felette ? . , — Kísérjük áldva szellemét ! Vagy elménk egy gondolatja, Szivünk eg)' szent ét zése tán, •' Mikor kelt néni valósíthatva, 'lámád föl annyi év után., Éi lelkünket megint I etülti, Mint j"hb világi) k ihlete. Melyről lépattan minden földi, Es tisztább lett, mint lehető. Őrangyalaink... azok is vannak; Nem Ráfiiel, Gábor, Mihály — Mit mi hiszünk, nincs neve annak, De hűbb s tisztább mindannyinál,. Jó útra visz, ha eltévedtünk, Ha elbukánk, ö fölemel; Biztat, ha kezd ernyedni lelkünk, Minden elhagy, ö nem hagy el. Akármelyik volt, csak hogy bt járt E'V pere/.nyi néma csönd natt. A zaj, beszéd megáiad mim járt, Mindenkiszól, kaezag, múlni. De én magamban elmcengek És kezem összekulcsolom, Könyörögve, mint,egy hivő gyermek; »Maradj kissé, jó angyalom!« SZÁSZ KÁROLY.
