Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-06 / 23. szám

áá. szám. 1908 június (>. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 9. oldal Odabenn a nép ezre türelmetlenül várja az előadás kezdetét. A csiszár is ilt van már és megelégedve néz körül a népségen. Egyszer aztán bevezetik a keresztyéneket. Elöl egy idős férfi jön. Utána a többiek. A kisded csapat szomorúan néz végig az örven­dező tömegen s mintha isteni ihlet szállt volna keblükbe, énekelni kezdenek. Lassan, fájdalmasan zu.; a himnusz hangja s visszave­rődik a hatalmas falakon. Mélységes csönd lesz. Csak az ének bak­iik folyton szomorúan... A nép is csodálkozva nézi őket. Ki adta ezek szivébe a nyugalmat, hogy igy viselik sorsuk terhét ? Mily fenséges fény varáz.-a ömlik el arezukon ! Eh ! a császár megunja nézni és jelt ád a rendezőnek. A vad­állatok rácsos ketrecze egyszerre íelnyilik. A kiéhezett vadak ré­mes ordítással rohannak elő s meglátva a himnuszt éneklő sereget, mintha egy pillanatra visszahökkennének. Egy gyönge keresztyén leányka pedig ott térdel közel a császári trónushoz, az arena szélén. Szemével a magasság felé néz s imádkozik. .......Aztán megkezdődik a vérengzés......... — Irgalom 1 -- sikolt a leány —lerogyva a császár felé. Oh irgalom ! Hiszen neked is van szived ! Mi is csak emberek va­gyunk ! Nt-ked is fájna. Nézd, óh nézd, jó testvéremet ott mar­cangolja egy fenevad! Óh Istenem, édes atyám, szeretet Istene. De szavát elnyomta a nép izgatott örömkiáltása. A vér látása vadálla­tokká tette őket. És a jó római nép ujjuhgva dicsőítette a császárt a mulatságért. Te pedig szegény leány, elvesztél a többivel. Mint Idvezitöd, te is életedet adtad hitedért. Aztán ha kiáltásod meghallották volna, akkor sem értik meg. Irgalmat esedeztél. Hát mi az irga­lom? Nem tudta azt a dicső római nép császára, nem ismerte azt a nép sem. t Oly távol állott e szó mélységes értelme az Ö hid,<g> könyörte­len leikétől. Irgalmas csak az lehet, kinek szive van, aki szeretni tud. Ne. kik nem volt szivük. Nem ismerték a szeretetet ! Es éppen ezért pusztult ei Róma és a többi mgy világbiroda­lom mind. De az eszme, melyet ti hirdette tele és melyekhirdetöi voltatok, nem pusztult el. El és élni fog örökké, Ehd f -g az evangélium és a keres tjén vallás, rrn-rt a szeretetett alapszik. Ét erős alap ez, mert a szeletet a legnagyobb hatalom. A szeretet a lélek üdvössége. A A hit egykor lá.ássá leszen, megszűnik; a remény egykor valóságra vál, megszűnik; a remény egykor valóságra \á>, megszűnik; ámde a szeletet megmarad örökké, mert Isten a szeretet. Es végig kísérhetnénk a történejem, folyamán a keresztyénsé- get, mindenütt látnánk, bogy az alaptörvény erősebben, hol gyen­gébben. Én csak azt akarom előttetek bebizonyítani, hogy a mi vallásunk a szeretet vallása. Istenem ki az örök szeretet, kitől min­den jó adomány származik, ö oltja a int szivünkbe"szent Fia, a Jézus Krisztus által és a szeretet, tartja is ébren. De nem elég cs k tudni ezeket., de munkálkodnunk kell eb­ben. Részt kell vennünk a szeretet munkájában. A/, emberi szélit 111 halai ims ki-p i-e.öje Luther. Zw ngli, Kálvin is a s/.eie'.et munkájában t»/< .rga 11 ái.‘tö- ki .Utak, amidőn visszavezették a keresztytnséget az üdítő, tiszti foíráümz. a sze­rétéihez. Éu is a szeretet munkájául st rkent'ek titéki'L kinek szívj minden szép és nemes iránt fogékony. Az. Ur kegyelmének milyen csodálatos gazdag-ága és n,éhsége iáiul tel előttünk' világosabban a magunk gyarlósága, telittetlens'ge. M.-nnyi c a óilá-óú kell ké­résziül mennünk, de csak azért, hogy annál jóiban megismerhes­sük az Ur szeretettnek nagyságát. Szétüssétek az Istent és ne szégyent Íjéti k a Krisztus tudomá­nyé . Fordulj bizalommal O hozzá - jól Itszen dolgod mindenkor! Fejig hányán vannak, akik .i -m szeretik és ha úgy fordul sor.-uk, óhajtanák megismerni, ti nem tudják, hogyan, Elbeszélek nektek erre egy történetet. Körülbelül húsz év előtt Philadelphiában egy ügyvéd ember czipöit tisztittatta egy borbélyüzlet előtt. A kis czipötisztitó gyere­ket már régóta jól ismerte. Ma reggel a fiú feltűnően komoly és csendes volt. mig máskor c-ak úgy sziporkázott a beszédje a sok humoros megjegyzé-töl. Egyszerre nagy komolyan ránézett az ügy­védre, és minden levezetés nélkül igy szólt: »Szereti ön az Istent!« A fiatal ember előkelő és minden tekintetben becsületes em­ber volt, de semmiféle egyházi, sem pariig vallásosságra hajló lé­lek és igy a kérdés nevetségesnek és tréfának vette.. Hanem csak­hamar meggyőzői lőtt annak komolyságáról Milyen különös kérdés? Eddigelé még senki sem kérdezett ilyesmit. Rövid szünet után igy szólt a fiúhoz: — Miért akarod í zt tudni? És mit jelent egyáltalában ez a kérdés ? — Édes anyámmal — szólt a fiú — holnap költözünk ki ed­digi lakásunkból. A házat lerombolják és most már uj hajlék után kelt néznünk. Anyám annyit dolgozik, amennyit csak bir. Nagy bérösszeget nem fizethetünk, nagyanyám is nálunk lakik és ö egészen béna. Tegnap két nri embert hallottam egymással beszél­getni; az egyik azt mondta, hegy a jó Uten szereti azokat, akik öt szeretik és minden Szükségből megszabadítja, ha ö neki az elpa­naszolják. Egész éjjel e felett gondolkoztam s elhatároztam, hogy keresek majd valakit, ki az Istent szereti és megkérem, hogy mondja el helyettuu Neki az én bajomat. Az ügyvéd erre zavarba jött, A fiúnak mindössze csak annyit tudott mondani, hogy keressen magának más valakit. Hiszen oly városban, mint . Philail lphiu, ahol annyi a templom, bizonyára akadnak emberek, kik neki félvilágositáss d szolgálnatnak. Azután egy öt koronást ad .tt a gyermek kezébe, és sietve távozott. Gondolatai a ónban napközben sokszor visszatértek a kis ut- ozai gyerekhez éi különös kérdéséhez. — Mondhatom ,-zép helyzet, igy szólt magában; egy keresz­tyén országban lakó okos, tanult ember, egy egyszerű utczai gyer­mek kérdésére nem tud felelni. Miért nem tudtam kérdésére vá­laszolni. És vájjon iiüért nem ? Az ügyvéd őszinte volt önmagával szemben. A kérdés arra indította, hogy kutassa, miért nem tudott ü arra megfelelni. Még aznap este elment egy-lelkészhez, és egész nyíltan elmondta néki baját.'És ne.is, ká'r i az Ur követője litt, ki öt ily csodála­tos módon kereste és ta'álta meg. A kit fiú is csakhamar jobb lakást kapott. Munkaadóinak száma is tnegkéiszerözödöl t, mert sokan. érdeklődi k utálnia': Sokakat talált még, akik az Istent szeretik. Az ügyvéd is -küíüliös sreretettt 1 viselkedett iránta, sőt, később magához is vette, először mint inast, azután kitunittatta majd Írnoka, később "pedig s gédje lett. Most pedig busz év múlva a ki-» u'czat gyermek ti kintélyes • ügyvéd- és Isten or zágápak buzgó munkása. Az Úrhoz való sze­ret étét különösen abban -mutatja, meg, hogy az elnagyolt utczai gyermekeket segíti és az‘Űrhöz igyekszik őket vezetni. Hát ti szeretitek <■> a-z Istent ? Szeressétek felebarátoitekat is. És ne ijedjétek meg attól, hogy a munkában akadályokra tahi tok's ha arra a tapasztalatra juttok, hogy a legnagyobb akadály magatok vagytok; á saját énetek minden gyarlóságával bűneivel, sőt minden jó tulajdonságával, tehetségeivel is, ha azok az Ur által meg nem szenteltelek. A szeretet legyen,''inni barátságtokat összeköti és ez legyen éltetek vezére. • : Ha ezen az utón jártok, Úgy eljuttok az igazi megszentelt örvendező-keresztyéni életre, melyről egyik nagy költőnk, Madách röviden igy szól: Legyen hát czélod- Istennek dicsőség, Magadnak munka. Az egyén szabad Érvényre hozni mind, mi benne van, Csak egy parancs kötvén le. Ezeretet !

Next

/
Oldalképek
Tartalom