Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-06 / 23. szám
23. szám. 1908 június 6. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 3. oldal. közelítenek ö hozzá; a templomon kívül pedig cselekedeteikkel hazudtolják meg az.t, kinek tanítványai. Pénzt gyűjteni csupán és az élet örömeit keresni azok által: ez a mai emberek egyedüli czélja, ezeknek keresésére adja magát sokszor az is, ki lelkesedéssel prédikálja a megfeszített, de feltámadott Krisztust. Azért nincs hitele sokak előtt a Krisztus evangyéliumának, azért szóljanak némelyek ma is aképen, mint egy ilyen napon az álmélkodó zsidók: »Édes bortól részegedtek meg ezek.« Félelem nélkül, a meggyőződésnek bátorságával mondom azért, hogy első sorban az IJrrak hütelen szolgái felelősök a z el veszett juhokért; azok kik csak jó üzletnek nézik állásukat, felelősök a bűn s ennek nyomában a boldogtalanság rohamos (erjedéséért Mo-t pedig merészen kérdem az amerikai magyar református testvéreket, nem látják-e szavaim igazságát egyházi életünkben; nem veszik-e észre, hogy a mennyi hajt és kellemetlenséget, hogy ne mondjam, veszedelmet, hozott reánk a legutóbbi pár esztendő azokat mind a gonosz szolgáknak terhére lehet felrónunk? !■> nem látják-e azt, hogy, ha semmivel sem törődve, mindent a hütelen szolgákra bízva, ölbe lett kezekkel nézik az egyházak pusztulását, a magyar név becsületének sárba tiprását: nincs joga azután senkinek sem a panaszkodásra ? Nem hat ja át a jobb rész szivét ez ünnepen a Krisztus evangéliumáért és anyaszentegyházáért való lelkesedésnek tettekben is megnyilatkozó érzése; nem indul-e el hát egy kis tál or, hogy, a szentlélek töl vezettetve, nagy dolgokat cselekedjék magyar ref. anyaszentegj hízunk javéra? Az időknek jelei intenek és minden nappal, melyben semmit sem tevénk, nehezebbé tesszük kötelességeinket. »Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak? »Erösitsük meg hitünket az Ur Jézusban és mutassuk meg annak annak erejét egyházainkért való kitartó munkálkodásban: hitünk ne csak beszédekben álljon, egyházunk szeretetét ne merítse ki filléreink jókedvű áldozása, hanem törődjék közöttünk mindenki az egyház mindennemű dolgaival, vegyen részt annak kormányzásában és éber szemmel 'ágyazzon arra. hogy mindenek ékesen és szép rendben történjenek abban.. Tmé, amerikai testvéreink egyházaiban élő tagok munkálkodnak az Ur Jézusért és földi országuk javáéra embereljük meg mi is magunkat, ne bízzunk a papra mindent, mert ez is gyarló és ha igaz szolga is, csak egy ember, hanem dolgozzunk mindnyájan a Krisztusért és mag}ar nevünk tisztességéért. A mai napon azért teljünk meg mi is szentlélek és ez a lélek vezessen egész életünkben. HanKÓ M. GYULA. ség! s anyagokat testünknek megadjuk, ügy kell néznünk ezt a kérdést, mint a hogy nézzük például a gőzgépet; ha bizonyos munkát akarunk végeztetni, a gőz fejlesztése végett folytonosan kell raknunk gőzgépünkben a tüzet és gyakran reperálnunk is kell a gépet, vagy tökéletesebbé kell tennünk, hogy czéljának jobban megfeleljen. Egy valóságos gép a mi testünk is, testünkben is folytonosan fel kell tartanunk a tüzet, hogy ha azt akarjuk, hogy munkája meg ne akadjon, sőt meg ne szűnjék életünkben. Testünk tüzet a táplálék tartja fen és minél nagyobb és tartósabb tüzet gerjeszt bennünk va1 amelyik táplálék, annál nagyobb tápláló értéke van annak. Testünknek pedig olyan anyagokra van szüksége, mint a milyen anyagokból áll, mert a munka által felemésztett anyagokat ugyanolyan anyagokkal kell pótolnunk, hogy zavar testünk gépezetében ne álljon elő. A gyomor az a csodálatos alkotásu gép, mely ama munkájában, hogy a felvett táplálékokat megemészti, a szükséges anyagokat kivonja, hogy azok a férfié felszívhatok s a vér utján a szükséges helyre elszállíthatok legyenek, igen hasonló a gőzgép munkájához, mely a felvett vízből gőzt fejleszt s a csövek által ízt a szükséges helyre viszi Az emheri test főbb alkatrészei a viz, fehérni e, zsir és szén; tehát a tápláléknak is ilyen anyagokból kell állania. Ilyen szempontból vizsgálva a, gyümölcsöket, azt találták a tudósok, hogy a húsos és csonthéjas gyümölcsökben: alma, körte, izilva, baraczk, eper, szőlő és narancs, a széntartalom nagy; a dió és mogyoró félékben pedig a fehérnyé és zsir. Különösen az aszalt és befözött gyümölcsben nagy a szén tartalom. Kiszámították, hogy egy kilogram vajban 850 gram zsir, egy kilogram héjnélküli dióban pedig (Í29 gram zsir van; egy kgr. sovány sajtban 20!) gr. fehér- nye, ugyanannyi dióban 245 gr. fehérnye van. Azt is kiszámították, hogy a széntartalmat tekintve egy kgr. aszalt kajszin- baraczk majdnem annyit ér, mint egy kgr. tej. 11 ogy azonban a test mennyit emészthet fel ez anyagokból, az más kérdés; de erre is feleletet ad a tudomány s azt mondja, hogy a gyümölcsökben levő ezukrot a szervezet ép úgy elfogadja és megemészti, mint a rendes ételek ilynemű anyagait; de a gyümölcsökben levő zsir és fehérnye tartalmat nehezebben veszi fel és emészti meg. Kiszámították, hogy a csupán gyümölcsösei élők naponként átlag 62 gr. fehérnyét, 98 gr. zsírt és 401 gr. szenet vesznek fel; mig egy jobbmódu amerikai család egy felnőtt tagja 103 gr. fehérnyét, 138 gr. zsirt és 436 gr. szenet fogyaszt el. Daczára e különbségnek, a t találták, hogy a gyümölcsevök az ö kizárólagos táplálkozásukkal testük egyensúlyát fentarthatták, testük erejéből nem veszítettek. A különböző gyümölcsök tápláló értéke és ára. között nincs meg az arány, mert pl. a nagy tápláló értékű mazsolaszőlő ára sokkal kisebb, mint a kisebb értékű körté-é. a dió és mogyoró ára is aránylag kisebb, mint a nem sokat érő görögdinnyéje. Nem mondjuk, hogy kizárólagosan gyümölcscsel táplálkoj, zunk; a fenti ismertetéssel csak arra akartunk rámutatni, hogy a gyümölcsök nagy ré zenek tápláló értéke sokkal nagyobb, mini azt eddig gondoltuk; csak arra akarunk ezekkel figyelmeztetni minden olvasót, hogy ne mosolyogjon amerikai testvéreink amaz étrendi szokásán, hogy a reggelit is gyümölcsevéssel kezdik, a befűzött gyümölcsöket és a különféle lekvárokat még a hús mellöl sem engedik el, mert igen okosan cselekednek, mikor a könnyen emészthető és sohasem nehéz gyomorrontó gyümölcsöt szeretik. A gyümölcsevés nemcsak gazdagságos, hanem egészséges is, azért jói tesszük mi is, ha minél több gyümölcsöt fogyasztunk és különösen a gyermekektől nem vonjuk meg azokat, melyeket amúgy is kivan az ő szervezetük. Van még egy nem sokra becsült táplálékunk, a melyet, mint a gyümölcsöt, szintén csak nyalánkságnak tart a legtöbb ember, a mely azonban sokkal többet ér a gyümölcsnél, értékesebb a húsnál és könnyebben [emészthető a Tojásnál is. Ez a felettébb sokat érő táplálékunk a méz, melyről legközelebb fogok írni. JHaukó M. (ty'Ula. A gyümölcs tápláló értékéről / ÖJyümölcsöt mi általában csak étkezéseink végével szoktunk 1 rSTTfogyasztani, akkor is inkább csak szokásból; sokszor csu- ^—*~pán csak azért tesszük asztalra a gyümölcsöt is. hogy a gyermeknek is legyen valami kedvencz ételük, vagy hogy díszesebb és gazdagabb legyen ezzel is a vendéglátás. Pedig nem hiába szereti a gyermek a gyümölcsöt és adja oda akárhány azért az egész ebédet, vagy vacsorát is. A gyümölcs általában, némely gyümölcs pedig kiváltképen, igen nagy tápláló értékű és vannak emberek, a kik ezt tudván, egyoldalúan csak gyümölcscsel táplálkoznak; a nomád életet élő, úgynevezett vad népek legfőbb tápláléka pedig szükség szerint is a gyümölcs- így értjük meg a növényi eledelekkel táplálkozók gyümölcs iránt való szeretetét igy tudjuk méltányolni annak a legújabb hírnek értelmét is, mely arról tudósit, hogy déli Afrikái an a rósz gyümölcs termés miatt éhínség és nyomában lázadás ütött ki. Amerikában, a gyümölcs termeléséről hires Californiában kísérleteztek legelőször tudományosan annak megtudásáért, hogy melyik gyümölcsnek mekkora a tápláló értéke. És meglepő eredményekre jutottak, melyeket nekünk is jó lesz megismernünk. Legelőször is azt kell tudnunk, hogy azért táplálkozunk, hogy a munka által testünkben felemésztett anyagokat pótoljuk és a fejlődés idejében még azért is, hogy a test gyarapodásához szűk-