Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-06 / 23. szám

23. szám. 1908 június 6. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 3. oldal. közelítenek ö hozzá; a templomon kívül pedig cselekedeteikkel ha­zudtolják meg az.t, kinek tanítványai. Pénzt gyűjteni csupán és az élet örömeit keresni azok által: ez a mai emberek egyedüli czélja, ezeknek keresésére adja magát sokszor az is, ki lelkesedéssel pré­dikálja a megfeszített, de feltámadott Krisztust. Azért nincs hitele sokak előtt a Krisztus evangyéliumának, azért szóljanak némelyek ma is aképen, mint egy ilyen napon az álmélkodó zsidók: »Édes bortól részegedtek meg ezek.« Félelem nélkül, a meggyőződésnek bátorságával mondom azért, hogy első sorban az IJrrak hütelen szolgái felelősök a z el veszett juhokért; azok kik csak jó üzletnek nézik állásukat, felelősök a bűn s ennek nyomában a boldogtalan­ság rohamos (erjedéséért Mo-t pedig merészen kérdem az amerikai magyar református testvéreket, nem látják-e szavaim igazságát egyházi életünkben; nem veszik-e észre, hogy a mennyi hajt és kellemetlenséget, hogy ne mondjam, veszedelmet, hozott reánk a legutóbbi pár esztendő azokat mind a gonosz szolgáknak terhére lehet felrónunk? !■> nem látják-e azt, hogy, ha semmivel sem törődve, mindent a hütelen szolgákra bízva, ölbe lett kezekkel nézik az egyházak pusztulását, a magyar név becsületének sárba tiprását: nincs joga azután sen­kinek sem a panaszkodásra ? Nem hat ja át a jobb rész szivét ez ünnepen a Krisztus evangéliumáért és anyaszentegyházáért való lelkesedésnek tettekben is megnyilatkozó érzése; nem indul-e el hát egy kis tál or, hogy, a szentlélek töl vezettetve, nagy dolgokat cselekedjék magyar ref. anyaszentegj hízunk javéra? Az időknek jelei intenek és minden nappal, melyben semmit sem tevénk, ne­hezebbé tesszük kötelességeinket. »Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak? »Erösitsük meg hitün­ket az Ur Jézusban és mutassuk meg annak annak erejét egy­házainkért való kitartó munkálkodásban: hitünk ne csak beszédek­ben álljon, egyházunk szeretetét ne merítse ki filléreink jókedvű áldozása, hanem törődjék közöttünk mindenki az egyház minden­nemű dolgaival, vegyen részt annak kormányzásában és éber szem­mel 'ágyazzon arra. hogy mindenek ékesen és szép rendben tör­ténjenek abban.. Tmé, amerikai testvéreink egyházaiban élő tagok munkálkodnak az Ur Jézusért és földi országuk javáéra embereljük meg mi is magunkat, ne bízzunk a papra mindent, mert ez is gyarló és ha igaz szolga is, csak egy ember, hanem dolgozzunk mindnyájan a Krisztusért és mag}ar nevünk tisztességéért. A mai napon azért teljünk meg mi is szentlélek és ez a lélek vezessen egész életünkben. HanKÓ M. GYULA. ség! s anyagokat testünknek megadjuk, ügy kell néznünk ezt a kérdést, mint a hogy nézzük például a gőzgépet; ha bizonyos munkát akarunk végeztetni, a gőz fejlesztése végett folytonosan kell raknunk gőzgépünkben a tüzet és gyakran reperálnunk is kell a gépet, vagy tökéletesebbé kell tennünk, hogy czéljának jobban megfeleljen. Egy valóságos gép a mi testünk is, testünkben is folytonosan fel kell tartanunk a tüzet, hogy ha azt akarjuk, hogy munkája meg ne akadjon, sőt meg ne szűnjék életünkben. Tes­tünk tüzet a táplálék tartja fen és minél nagyobb és tartósabb tüzet gerjeszt bennünk va1 amelyik táplálék, annál nagyobb táp­láló értéke van annak. Testünknek pedig olyan anyagokra van szüksége, mint a milyen anyagokból áll, mert a munka által felemésztett anyagokat ugyanolyan anyagokkal kell pótolnunk, hogy zavar testünk gépezetében ne álljon elő. A gyomor az a cso­dálatos alkotásu gép, mely ama munkájában, hogy a felvett táp­lálékokat megemészti, a szükséges anyagokat kivonja, hogy azok a férfié felszívhatok s a vér utján a szükséges helyre elszállíthatok legyenek, igen hasonló a gőzgép munkájához, mely a felvett víz­ből gőzt fejleszt s a csövek által ízt a szükséges helyre viszi Az emheri test főbb alkatrészei a viz, fehérni e, zsir és szén; tehát a tápláléknak is ilyen anyagokból kell állania. Ilyen szem­pontból vizsgálva a, gyümölcsöket, azt találták a tudósok, hogy a húsos és csonthéjas gyümölcsökben: alma, körte, izilva, baraczk, eper, szőlő és narancs, a széntartalom nagy; a dió és mogyoró félékben pedig a fehérnyé és zsir. Különösen az aszalt és befözött gyümölcsben nagy a szén tartalom. Kiszámították, hogy egy kilogram vajban 850 gram zsir, egy kilogram héjnélküli dióban pedig (Í29 gram zsir van; egy kgr. sovány sajtban 20!) gr. fehér- nye, ugyanannyi dióban 245 gr. fehérnye van. Azt is kiszámí­tották, hogy a széntartalmat tekintve egy kgr. aszalt kajszin- baraczk majdnem annyit ér, mint egy kgr. tej. 11 ogy azonban a test mennyit emészthet fel ez anyagokból, az más kérdés; de erre is feleletet ad a tudomány s azt mondja, hogy a gyü­mölcsökben levő ezukrot a szervezet ép úgy elfogadja és meg­emészti, mint a rendes ételek ilynemű anyagait; de a gyü­mölcsökben levő zsir és fehérnye tartalmat nehezebben veszi fel és emészti meg. Kiszámították, hogy a csupán gyümölcsösei élők naponként átlag 62 gr. fehérnyét, 98 gr. zsírt és 401 gr. szenet vesznek fel; mig egy jobbmódu amerikai család egy felnőtt tagja 103 gr. fe­hérnyét, 138 gr. zsirt és 436 gr. szenet fogyaszt el. Daczára e kü­lönbségnek, a t találták, hogy a gyümölcsevök az ö kizárólagos táplálkozásukkal testük egyensúlyát fentarthatták, testük erejéből nem veszítettek. A különböző gyümölcsök tápláló értéke és ára. között nincs meg az arány, mert pl. a nagy tápláló értékű mazsolaszőlő ára sokkal kisebb, mint a kisebb értékű körté-é. a dió és mogyoró ára is aránylag kisebb, mint a nem sokat érő görögdinnyéje. Nem mondjuk, hogy kizárólagosan gyümölcscsel táplálkoj, zunk; a fenti ismertetéssel csak arra akartunk rámutatni, hogy a gyümölcsök nagy ré zenek tápláló értéke sokkal nagyobb, mini azt eddig gondoltuk; csak arra akarunk ezekkel figyelmeztetni minden olvasót, hogy ne mosolyogjon amerikai testvéreink amaz étrendi szokásán, hogy a reggelit is gyümölcsevéssel kezdik, a befűzött gyümölcsöket és a különféle lekvárokat még a hús mellöl sem engedik el, mert igen okosan cselekednek, mikor a könnyen emészthető és sohasem nehéz gyomorrontó gyümölcsöt szeretik. A gyümölcsevés nemcsak gazdagságos, hanem egészséges is, azért jói tesszük mi is, ha minél több gyümölcsöt fogyasztunk és különösen a gyermekektől nem vonjuk meg azokat, melyeket amúgy is kivan az ő szervezetük. Van még egy nem sokra becsült táplálékunk, a melyet, mint a gyümölcsöt, szintén csak nyalánk­ságnak tart a legtöbb ember, a mely azonban sokkal többet ér a gyümölcsnél, értékesebb a húsnál és könnyebben [emészthető a Tojásnál is. Ez a felettébb sokat érő táplálékunk a méz, melyről legközelebb fogok írni. JHaukó M. (ty'Ula. A gyümölcs tápláló értékéről / ÖJyümölcsöt mi általában csak étkezéseink végével szoktunk 1 rSTTfogyasztani, akkor is inkább csak szokásból; sokszor csu- ^—*~pán csak azért tesszük asztalra a gyümölcsöt is. hogy a gyermeknek is legyen valami kedvencz ételük, vagy hogy dísze­sebb és gazdagabb legyen ezzel is a vendéglátás. Pedig nem hiába szereti a gyermek a gyümölcsöt és adja oda akárhány azért az egész ebédet, vagy vacsorát is. A gyümölcs általában, némely gyümölcs pedig kiváltképen, igen nagy tápláló értékű és vannak emberek, a kik ezt tudván, egyoldalúan csak gyümölcscsel táplál­koznak; a nomád életet élő, úgynevezett vad népek legfőbb táp­láléka pedig szükség szerint is a gyümölcs- így értjük meg a növényi eledelekkel táplálkozók gyümölcs iránt való szeretetét igy tudjuk méltányolni annak a legújabb hírnek értelmét is, mely arról tudósit, hogy déli Afrikái an a rósz gyümölcs termés miatt éhínség és nyomában lázadás ütött ki. Amerikában, a gyümölcs termeléséről hires Californiában kísérleteztek legelőször tudományosan annak megtudásáért, hogy melyik gyümölcsnek mekkora a tápláló értéke. És meglepő ered­ményekre jutottak, melyeket nekünk is jó lesz megismernünk. Legelőször is azt kell tudnunk, hogy azért táplálkozunk, hogy a munka által testünkben felemésztett anyagokat pótoljuk és a fejlődés idejében még azért is, hogy a test gyarapodásához szűk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom