Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-30 / 22. szám

21/. szám. 1 SÓS május SÓ. 5. oldal. »Amerikai MiurVar KefortnátUPok Lapja.« Tudakozzátok az írásokat* Vasárnap, május 31 »Én vagyok az, a ki éltem, de meg­holtam vala és imé élek örökkön-örökké.« (.Jelenések 1. 18. Ha igazán élünk azaz a Jézus Krisztus evangéliuma szerint, boldogok vagyunk a mi földi életünk nap­jaiban és ha megha­lunk, az ö benne ve­tett hit által élünk mindörökké. Indul junk ti tehát, hogy megtaláljuk a mi üd vözitönket még a mi életünkben, hogy ve lünk legyen mind é’e- tünkben, minti haja lunkban, hogy földi élelünket boldoggá, feltámadásunkat üd vösségessé tegye. H é t f ö, junius 1. »Szenteljétek magatokat ma az Urnák « (2. Mózes XXX11. 29,) Ne halogassátok dolgaitokat egyik napról a másikra, mert kárt láttok; ne halogassátok a megtérést, mert minden nappal nehezebb le$z az; még ma végezzétek el azt, a mi előttetek áll, mégma induljatok el a megtérésre. Szenteljétek a ti életeteket az Urnák a ti egész életetekben; ne csak vasárnapokon emlékezzetek ö róla, ne csak a szenvedések idejében kiáltsátok az ö nevét: ha­nem minden napon öt dicsérje szátok, ö tőle kérje ajkatok az élet szükséges dolgait, kiváltképen pedig az őrök élet javait. Kedd. junius ‘2. »Jöjjetek én hozzám mindnyájan, kik meg­fáradtatok és megterheltettetek és én megnyugtatlak 1 leket« (Máté XI. 28.) Hiába fordulsz a tudós bölcsekhez, hiába mérysz a föld ha­talmasaihoz, hogy segítsen- k rajtad, szegény boldogtalan emberen — ki elfáradtál az élet terheinek hordozásában: senki som segít­het rajtad, csak igyedül a Jézus. M'ért nem keresed hát öt, miért nem fordulsz hát ö hozzá, a ki tégedet is hívogat, hogy megnyug­tasson ? Ha komoly szándékkal keresed életed boldogságát, a. Jé­zushoz menj, mert egyedül ö segíthet rajtad, boldogtalan emberen. Szerda, junius 3. (Titeket kétség nélkül sz.iblya alá szám­lállak és mindnyájat) megölettek, mivel hogy hívtalak és nem le­lássuk be, hogy egy czé'ra törekszünk: azért ne egymás ellen, hanem ha nem is együtt, legalább egymás mellett kiizdjtlnk. Magtar voltunisat mi sohasem feledjük és sohasem tagadjuk meg. nem is teszünk semmit, mi a magyar becsületet rontaná: miért Inoczol mégis ellenünk a magyar ? Református voltunkat, ha más nevű egyház tagjai és papjai vagyunk is, nem tagadjuk, MH büszkén emlegetjttk, hogv a mi presb. egyházunk a reformá­tus egyházak nemzetközi egyesületében vezérszerepet játszik: miért akar kipusztitani a hazai egyház az élők sorából? Ameri­káiban minden magyarnak, a papoknak még inkább arra a célra kell törekedni, hogy a magyar név megint fényes legyen, méltó régi nagy híréhez; mi is erre törekedünk: miért vagyunk hát megátkozva, miért nem tartunk hát össze ? Ismerjük meg az igazságot s az igazság szabadokká tesz minket és rá is vezet a kívánt békességre. Ismerje meg az igaz­ságot a hazai egyház is, hogy végre ne az egyenetlenséget mun­kálja ég munkáltassa, hanem a békét, melyre neki is, nekünk mindnyájunknak is nagy szükségünk van. Ergo pax omnibus. Dl KOVICS JÁNOS, lelkész, theol. tanár. lelkészei közé azokat felvette. Az itt végzett leiké zek n m kíván­koznak haza, ezeknek tehát nem kell adnia semmi jogot a hízni egyháznak. A másik dolog, miben tanácsot adni bátorkodom, ez. bőgvén hát Magyarországtól függő egyházmegye is itt; de n h-izai egyház válogassa ki erre a munkára a legalkalmasabb anyagot, küldje ide ä legbuzgóbb lelkészeket, a kik szivükön hordják az ide került magyar nép javát, akik papi és magán életükkel díszére válnak a hazai egyháznak, a kik nem a veszekedésben és véreké lésben, nem is a dollárvadászatokban és az élet múló örötneinekk keresésében találják meg hivatásukat, hanem az igazi vallásosságban és egy­házaikért való önfeláldozó munkában, tisztességes éleiben es a magyar név tisztességének megszerzésében. A ok felett pedig, a kik már itt vannak, szigorú felügyeletet gyakorolja t és azt, aki gyalázatára van egyházának és a magyar névnek, könyörtelenül vigye haza, vagy c-apja el hivataliból. Szabad legyen megjegyez­nem e helyen, hogy igazi papok még az ellenség ellen sin, (tározói­nak úgy, mint ezek a hithii magyar papok harcsoltab ts harczol- nak ma is az ö testvéreik elRn, rni ellenünk. Becsüljük meg egvmást és ha más táborban is vagyunk, leltetek, szóltam és nem hallottátok, süt gonoszt cselekedtetek én előttem és a mit nem szerettem, azt választottátok,« (Ezsaias l-XV. 12.) Ránk is illenek e szavak, mert mi is ép olyan engedetlen gyermekei vagyunk az Istennek, mint Izráel fiai valának. De ért­sük meg e beszédeket s lássuk be, hogy nem az Isten haragja van rajiunk, hanem bűneink gyümölcse, a büntetés, mert nem az Is­ten atyai intéseire, hanem testünk bűnös vágyaira hallgattunk. A ki mit vet, azt aratja; ha te bűnökkel szennyezted be szivedet, mi képen várhatnál mást, mint lelkiisméreted háborgattatását, tehát bűneid büntetését. De még megtérhetsz, még alkalmat ad, nekünk az Isten, hogy mindent jóvá tégy: ne késlekedj azért, mert senki sem tudja napjainak számát s lehet, hogy csak egy napod van a megtérésre. Csütörtök, junius 4, »Jobb a hosszutürö az erősnél és a ki uralkodik az ö indulatján annál, aki várost vészén meg.« (Péld. XVI. 32.) Hiába vaay erős és hatalmas, az élet szenvedéseitől magadat meg nem véded a te erőddel: jobb azért, hogy Istenbe vetelt re­ménységgel, panasz nélkül tűröd a szenvedéseket. A mikor pedig fájdalmaid terhe alatt már-már leroskadsz, jobb, ha indulataidat, me vek Isten ellen való káromlásban akarnak kitörni, megféke­zed, és az Isten akaratán megnyugszol. Nagyobb diadalt arat az, a ki magán uralkodik annál, mint a ki várost hódit s vészén meg fegyverrel. Péntek, junius 5, »Allitod-e pedig azt, óh te ember, ki kárhoztatod azokat, a kik ilyeneket cselekesznek és te is azokat cselekszed, hogy az Istennek Ítéletét eltávoztatod ? (Róm. 11. 3.) Meglehet csalni az embereket; de az Isten mindeneket lát és tud. Az emberek a külső cselekedet után Ítélnek; de az Isten itt 1 igazságban. Mimódon gondolod azért, hogy a bűn, melyet te más­ban megítélsz, titkon pedig te is bűnnel fertözteted meg szivedet, büntetés nélkül maradhatna ? Küldetés nélkül maradnak bűneid c- .k a kor, ha megtérsz és többé nem vétkezel; mert akkor az Isten kegyelme, mely nyilvánvalóvá leit az Ur Jézusban, elengedi, megbocsátja bűneidet. Térj hát az Istenhez és többé ne vetkezzél ! Szombat, junius 6. »Akkor felelvén Jézus, monda neki: Óh as-zonv. nagy a te hited. Legyen a te kívánságod szerint. (Máté XV. 2S , 11a szenvedünk, vagy valamiben szükségét lát életünk, az Istenhez folyamodjunk, tőle kérjük lelkűnknek, testünknek táp­iá ékot. Kihez mennénk máshoz, mikor az emberek, ha künyöiül- nének is rajtunk, minket meg nem segíthetnek, kéréseinket he nem tölthetik ? Egyedül az Isten az, ki igazán megsegíthet és míg is segít, ha hozzá buzgón könyörgünk. Jertek azéit testvéreim, di­csérjük hálaadással a mi Istenünket, gondviselő Atyánkat! HANKÓ M. GYULA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom