Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-16 / 20. szám
90. ‘-'/Ml 11 AnmíHkai Magyar Reformátusok Lapja.« 11. oldal. I'lfN májú* Ki. Czigány ok, mint tábori zenészek. Zsír mond király idejében egy néptöredék vándorolt, be a magyar hazába; szegény műveletlen néptöredék. elkésett raj a nagy népvándorlás anvaköpüjéböl; nem hóditó szándékkal jöttek, kard helyett kopott hegedűket, ágyuk helyett kopott czilnbalmokat hoztak magukkal. Honnan jöttek, honnan származtak, ki mondhatná meg? A történetiró hasztalan igyekszik a titok arczárói a fátvolt föllehhenteni, nem sikerült az eddig még senkinek, mert maguk a érdekeltek legkevesebbet tudnak önmagukról. Vem is tudunk róluk előbb bizonyosat mond mi, mig a XV. század elején Magyarországba nem költöztek. Alig teleped ek le itt hazánkban, midőn oly oldalról kezdték b mutatni tehetségüket, mely csaknem rögtön dicsőséget és hono- sodási jogot szerzet n-kik. Kivették a benszülött k kezéből a zenét s azt saját modoruk szerint játszották A nemzet, mely hivatott zenészeinek kezdte tartani a jövevényeket, nem is kísérletté meg tőlük visszahódítani zenéjét, egész a mai napig az ő kezükben van az. Tgv hallgattak el lassanként a hegedősök s azóta a czigány hangszere sirja végig a hazát. Már Tinódi lelkesedve em it egy hires czigánvvirtuúzt, Kármán Dömét, s a 16-ik század végén Thurzó Tmre lakodalmán oly általános tetszés közt muzsikáltak, hogy azóta a magyar zene vetélytárstalan értelmezőinek tartatnak. Ez időtől fogva hírük folyton növekedett, mig a múlt században tetőpontját érte el a/irántuk tanúsított lelkesedés; minden füur tartott házánál czigánybandát s a rendezett versenyek alkalmával az volt a legbüszkébb, kinek czigánya győzni tudott. Igv Tököli, Bercsényi és Rákóczy Ferencz tartottak udvari czigányokat, kik a maguk idejében nemkevésbbé voltak országszerte ismeretesek, mint mostani hires zenészeink. 1737-ben Csáki Imre bibornok Szepesváralján nagyszerű czigány versenyt rendezett, melyen a nevezett főpap udvari czigánya. a hires Barna Miska nyerte el tizenegy versenytársa elöl a babért. A jelenlevő urak költségén le is festették ott rögtön a győztes muzsikust, s közakarattal magyar Orfeusnak nevezték el, mely czim a Barna elkészített arczképére is feliratott. A czigányokat. mint tábori zenészeket, elös/ör TI. Rákóczi Ferencz alkalmazta fölkelő seregeinél. Egy-egy seregnél rendesen huszonnégy tagból álló zenekart tartottak, kik a fejedelemnek konvenció« cselédei voltak. E pompás zenekarok feleré.sze vonós-, felerésze pedig fúvós hangszerekkel voltak ellátva. Volt nehány tárogató és zenész is. A tárogatót I. Ferencz király, tudvalevőleg roppant veszedelmes hangszernek tartott. 1810-ben, midőn a Rákóczi-indulót másodszor tiltotta el a bécsi udvar, Kecskeméten egy czigány/.enekar, a tilalom daczára, a mélabus tárogatón a Rákóczit fújta el a jnaezon, tetejébe pedig a «Rákóczi és Bercsényi siralma« czimü nótát, a lakosság erre olyan tüzbe jött, hogy az ott állomásozó Windischgrätz vasasnémet katonák közül > egyvenet vasvillával és dorongokkal agyonvertek, ráadásul pedig az egész ezredet kiverték a városból. Becsben ez nagy szöget ütött a hadügyi kormány fejébe, s külön császári rendelettel műiden megyefönötnek meghagyták, hogy a ku- ruczidök spec-iális hangszerét országszerte elégessék, s annak készítését, használatát ötök időkre eltiltották. A tárogatókból néhány példám t az Andrássy-grófok krasznahorkai várában őriznek, melyeket a nemrég ott járt Káldy Gyula m< gszólaltatott Midőn 1848-nak őszén a magyar seregeket szervezni kezdték, első gondja volt minden csapatparancsnoknak saját zenekart szervezni zászlóaljához. Csupán Görgey Arthur nem tűrte meg eleinte hadtestében a ezigányzenészeket. Azt taitóttá felőlük, hogy rontják és mulatóvá teszik a hadtest tisztjeit. Mégis később, midőn a bányavárosokban táborozott, ezigányzenészeket hozatott s ütközet után rendesen nagy tiszti mulatságokat rendezett. Ilyen mulatságot adott Kassán a zólyomi nemzetőröknek Lajos Tóni vezetése alatt álló hires tábori zenekarával, sót egy nappal a branyiszkói ütközet előtt is fényes bált adott Görgey Lőcsén és másnap a néhány, órával előbb még tánezoló tisztek Guyon vezetése alatt győztek. Erdélyben Bem hadtestében a még most is élő Salamon János prímás volt a karmester. A zenekar tagjai a vízaknai ütközet után azzal a szerény kérelemmel járultak küldöttségileg Béni -elé, hogy vegye el tőlük a piros nadrágot, mert az ellenség generálisoknak nézi őket és oda lőA debreczeni nemzetőröknek Boka Károly, a szegedieknek az Erdélyiek, a békési nemzetőröknek Kakas Márton, a losonczi- aknak Bunkó Ferencz, a gümürmknek Dombi Marczi. a zemplénieknek Mányi Lajos, a borsodi nemzetőröknek Győry György, a c:anádiakn»k Puka, a pestieknek Sárközy Ferencz és Farsas József. a győri nemzetőröknek Farkas .Miksa volt a ze-ntkarvezMoje. K zenekarok leginkább a Kossuth, Klapka, Bathyány- és Rákóczi indulókat játszották ütközetekben. Megtörtént nagyon sokszor, hogy a támadásra induló honvédek magyar nótáit kisérték a czigányok lelkes tűzzel. Így történt például a váczi csatában 1849 julius 15-én, hogy a felső városrész apró viskói javában égtek, midőn a vitéz honvédek az »Eg a kunyhó, ropog a nád« czimü nótával a zenekar kíséretében megtámadták a piaczon tétlenül álló orosz-cseikesz katonákat. A zajtól megrémült oroszokot halomszámra lőtték le a vitéz veressapkások, kiknek sarkában ott volt Fitvó József bandája. A derék zenészek vitézül viselkedtek, és az egész szabadságharcz alatt csak egyetlen egy eset fordult elő, hogy időnek előtte otthagyták a csata tért, Akadt a czigánynép asszonyai között is nehány, a ki a lelket és a szivet elandalitó játékával hatott. A legnevesebb közülök kétségkívül Czinka Panna volt, róla azonban csak azt jegyezzük meg e helyen, hogy ö volt az egyetlen asszony prímás. Az idősebb Ráczné, Balogh Mária hires volt a hatvanas és hetvenes években hegedüjátékáról és már akkor is magára vonta a cz'gányok föpro- tektorának, József királyi herczegnek figyelmét. Az ö leányai pedig úgy a gitáron, mint a hegedűn remekül játszottak és a legszebb as-zonvok egyikének hírében állottak. »U. I « Kiadóhivatalt üzenetek♦ Prohászka V. South Bend, Ind. Szives soraira válaszolva értesítjük, hogy a kalauz dijra vonatkozó számlájukat már kiküíd- tük. Kérjüs szives kiegyenlítését. A határidőbe lehet valami hiba, de hát a könyvek még most sincsenek itt. Úgy látszik, hogy e lap ügyét egész pairiarhalisan szokták intézni. A kalauz javítást eszközölni fogjuk. K. L. Lorain, (). Az alapszabályok 10 nap alatt készen lesznek. Egyesületi tag. Toledo, 0. ön hosszabb levélben panaszkodik az esryi sületi alapszabályok egyik-má-ik rendelkezése ellen. Az alapszabályokat csak a közgyűlés változtathatja meg. Kifogásai azonban kicsinyes do'gokra vonatkoznak, a melyek vita tárgyát nem is képezhetik. Hogy valaki gyermeke elhalálozá-a esetén csak akkor kap segélyt, ha már öt évig tag volt, teljesen jó intézkedés. Mi, a kik már 10 évesnél idősebb tagok vagyunk, nem zúgolódunk, hogy két év egynek számittaiik. Hát miért zúgolódik ön? M. I. T oledo, 0. Az alapszabálytervezet megjött. RTóvid időn belül vissza küldöm átjavitva, a hol szükségesnek tartom. Ha ketten megegyeztünk, úgy közzétessziik a tervezetet a lapban. Többeknek. A beküldött előfizetésekről a nyugtát nem vagyok képes megküldeni, mert a rendes könyvek még most sem állanak rendelkezésemre. S, A. Gy. Philadelphia. Levelem meggyőzhette ö:it a késedelem valódi okáról. Engem bánt legjobban a dolog, mert engem kárhoztatna k mindenek. De nem tehetek róla, csak szomorúsággal szemlélem, hogy mint mennek tönkre legszebb törekvéseink is a magyar szalmalángot követő közöny miatt.
