Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-02 / 18. szám

18. szám. 1908 május 2. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja. 11. oldal. Ref. Egyesület. Vegyesek* A folyó hó 22-én megtartott vezértestületi gyűlés határozatai közül különösen arra hivom fel tagtársaim figyelmét, a melyet a gyűlés a bet°gsegélyzés szabályozására nézve hozott. Ezen határozat szerint minden tag, a ki betegsegéiyben kíván részesülni, köteles betegségét osztálya elnökénél bejelenteni és orvosi bizonyiiványnyal igazolni akkor, a mikor betegsége már három hónapja tart. Ha ezen jelentést elmulasztja, betegsegélyre nem tarthat igényt, illetve betegsegélyt csak is a bejentés napjától kezdve fog kapni. Azért volt szükség ezpn intézkedésre, mert többen voltak be­tegeink közt olyanok, kik 5—6 havi betegség után jelentkeztek betegsegélyr-. Több esetben az osztály nem volt képes ajánlani az ilyen tagot, mert rém tudták, hogy mióta volt beteg. Mindenki, a ki betegsegélyben kíván részesülni, síját érdekében jól teszi, ha azonnal jelentkezik osztálya elnökénél, mihelyt betegsége eléri azt az időt, hogy segélyre jogo.-ult. * A vezértestületi gyűlés csodálkozva vette tudomásul azon je­lentésemet, hogy a Magyar Nemzeti Szövetség által az ameiikai magyarságnak küldött di zzászló még mindig egyesületünknél van. ügy látszik hamar elfeledkeztek a navy lelkesedéssel fogadott zászlóról, pedig annak idején igen sok szépet vártunk tőle. No de jó helye van nálunk, hiszen úgy is a reformátusig volt mindig az igazi, független Magyarország eszméjének a letéteményese és az ma is. Az egészben csak az a feltűnő, hogy másféle eredményt vár­hatunk a zászlótól, ha oly kevéssé érdeklődnek utána szövetségeink? * A múlt héten is említettem már, hogy az »Élő Tagok Táborait újra megkezdte működését. Jelentkezhetnek felvételre azok is, a kik a múlt éven már szereztek »opsitot«. Az 1908 évben újra sze­rezhetnek egyet és azonnal bebizonyíthatják, hogy igazi vitézei a »Tábornak« Különösen osztályaink tisztviselőit kérem, terjes »szék az »Élő Tagok Táborának« az eszméjét, 4 kötelességéi hűn telje­sítő tagnak egyik fökötelessége az is, hogy a közönyös tagoktól is »Élő« tagokat igyekezzen csinálni. A jelentkező tagok névsora idoröl-idöre közölve lesz, hadd lássák a még közönyös tagok, hogy él közöttünk az alkotni vágyó szeretet, hadd t múljanak az »Élő Tagok« példájából lelkesedni és tenni a közjóért. 'i' A vt. gyűlés egy két tagú bizottságot nevezett ki tiszt. Ka- lassay Sándor és csekély személyemben, hogy dolgozzunk ki egy alapszabály» tervezetet, a melyet a legközelebbi nagygyűlés elé fo­gunk terjeszteni. Mostanig mindig készületlenül mentünk a gyű­lésre, a minek a következménye mindig egy tökéletlen alapszabály lett, A bizottság ezen a helyen fogja közzétenni ajánlatait megvita­tás végett, de inár most felkérem tagtársaimat, hogy ha van vala­melyiküknek valami indítványa, azt velem közölni szíveskedjenek, hogy azt felhasználhassuk. * Az »Elő Tagok Táborának« a törzskönyve nyitva áll. Jelent­kezni mindig lehet. »Előre, mindig előre !« A viszontlátásig Molnár István, elnök. Beküldte-e már előfizetési diját erre az esztendőre? Ha nem, úgy igyekezzék e kötelességének minél előbb eleget tenni. Ez idö- szerint ügynökünk nincs, de a pontos ref. testvérek számára nem is szükséges, mert ezek tudják, hogy a lap pénzbe kerül s igy az Az amerikai szerecsen-kérdéS. Az Egyesült államokba» sokat foglalkoznak mosta szerecsenek nevelésével. A leghíresebb ilyenfajta intézet a Hampton Normal and Agricultural Institute, a mely»et 1868-ban alapítottak abból a czélból, hogy ez intézetbe» a szerecsenekbül hasznos, törvénytisztelő és istenfélő embereket neveljenek. Az intézet száz pavillonból áll és Virginia állam egyik legszebb pontján, Haptomon, mintegy ezer holdnyi területen épült. Van benne templom, könyvtár, muzeum, sőt kórház is. A. szerecsen gyermeket itt hajlama és tehetsége szerint képezik ki« Megtanítják földet művelni, baromfit tenyészteni, tejjel gazdál­kodni, továbbá a konyha- és a virágkertészetre és nincs a világo» az az iparág, mit a szerecsen gyermek az intézetben el ne sajátít­hatna. A jegtehetségesebb növendékekből meg papot, tanitót, ojp- vost, ügyvédet, vagy mérnököt nevelnek. Sőt ha a szerecsen gyer­meknek a művész pályák valamelyikéhez van kedve és talentuma, az intézet vezetősége gondoskodik róla, hogy ilyen irányban is j» nevelést kapjon. A szerecsenleányt az intézetben megtanítják főzni varrni, kötni, mosni és vasalni. Jelenben az intézet 136' tanulót nevel. 1861-tól, az intézet alapításától kezdve, a mai napig 8181 növendék került ki. Közülök 2352 tanuló felsőbb iskolákat is végzett s ma már nem egy, kiváló szerepet játszik az Egyesült államok közelében Az Egyesült államok tanintézeteiben mintegy 250,000 szerecsen gyermeket nevelnek és több mint tizenhatezer szerecsen fiú ryer kikópeztetést abban a harmincz ipari és gazda­sági iskolában, a melyeket szintén a Hampton Normal and Agri­cultural Institute kormányoz. Az intézet föntartásához a szövet­ségi kormány évente 58.100 dollárral járul. Adományképpen min­den esztendőben befolyik kétszízezer dollár s magának az intézet­nek alapja is ad évenként 65.000 dollárnyi jőve leimet. Az intézet élén a legjelesebb amerikai ] edagógusok egyike. H. R. Frissel áll. Az lnstitutenak saját lapja is van, a Southern Workman a mely hónaponkint több mintt húszezer példányban jelenik meg. A szerecsenek czivilizálása érdekében Amerikaszerte lelkes munka folyik. Alig van az Egyesültállamoknak olyan nagyobb városa, a hol évenként legalább is egy felolvasást ne tartanának a javukra, s a mi még fontosabb: a mozgalom vezetői minden befolyásukat latba vetik a szerecsent gyűlölő irány ellensúlyozására. Ameriká­ban ugyanis a szerecsennek látszólag meg van ugyan minden sza­badsága, de valójában még sem tartják a fehér emherrel' egyenlő­nek s irántuk szinte általános a gyűlölet, vagy legalább is idegen­kedés. Amerikában még ma is igen sok vendéglő és szálloda van, a hova szerecsen be sem teheti a lábát, s bizony a déli államok­ban a vasúton é.- villamoson egy és ugyanazon szakaszban a sze­recsen nem is utazhat együtt a fehér emberrel. A Hampton Normal and Agricultural Institute-nak éppen az a czélja, hogy az Egye­sült államok fehér és szerecsen lakossága közötti erős ellentétet elsimítsa, s a feketéket nevelje, erkölcsi és szociális érdekeik istá— polásával közelebb hozza a nagy amerikai társadalom szivéhez a melyben ma még a szerecsen iránti gyűlölet csaknem általános. Táplálék-e az osztriga? Eddig az osztrigát csak fényűző czikknek tekintették s tápláló értékéről nem sokat tartottak, bár az egész földön oly óriás mennyiségben fogyasztják, hogy az évi fogyasztás 8—10 milliárd darabra is rúg. Az Egyesült államok föidmivelésügyi kormánya nemrég vizsgálatot s kísérleteket ren­delt el ebben a dologban. A kisérletezés több hónapig tartott s eredményeképen megállapították, hogy az osztriga valóban táplá­lék s legjobban a tejet közeliti meg. Egy kvart, tehát mintegy 1 és háromtizedliter osztrigában éppen annyi tápláló anyag van, mint hasonló mennyiségű tejben. Ugyanannyi, mint háromne­gyed font marhahúsban, négy font friss kábeljauban vagy egy font rozskenyérben. Az osztrigát eladás előtt vizbe^ szokták tenni, meghizlalják«. Természetesen tengervízbe. Alapittatott 1885-ben. Közjegyzői iroda. Meghatalmazások és mindennemű köz­jegyzői okiratokat szakértelemmel kiálli- • tunk. Konzulátusi hitelesítéseket beszere­zünk. Tanácscsal ingyen szolgálunk. előfizetésekre egetö szükség van. meg a „Protestáns Naptára t' Uj előfizetőknek ingyen küldjük hogy Sít ■5 Gyors és megbízható loa.n.k.hi.áz. Pi

Next

/
Oldalképek
Tartalom