Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-02 / 18. szám
18. szám. 1908 május 2. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 5. oldal. ' által új jászületett élet fog kezdődni a magyar református egyházi életben. Az uj püspök múltja zálog arra, hogy a szivek készen vannak a Jézusban vetett pozitív hitnek a befogadására, Adjon Isten, hogy áldásteljes munkásságában sokáig lehessen az uj püspök az erdélyi kerület misszionáriusa ! KALAbSAY SÁNDOR, Tudakozzátok az írásokat. Vasárnap, május 8. »Az én Atyámnak házában sok hajlékok vannak» (János XIV. 2.) Nincs a mi életünk csak a földhöz kötve, nem semmisülünk meg halálunkban, mert van fel'ámadá*, van Örökélet a siron túl: ezt a hitet erősítette meg bennünk az Ur Jézus azö feltámadásával. Ne félj hát, ember a haláltól; le készülj arra, hogy hajlékod legyen az Urnái. Hétfő, májps 4. »Ann a kukáért-» m én.je- tek el és munkaikod-' jatok» (2. Móz. V. 18) A mig éltet lőtéri e földön, munkálkodjatok, ne csak a kenyér-, ért, mely táplálja testetek, hanem az eledelért is, mely lelketek- nek tápláléka. Akkor készítitek magatokat az örökéletre, ha az Ur Jézus nyomdokain jártok a ti napjaitok - nan. Kedd. május 5. »Láttuk az O csillagát napkeletén és jöttünk, hogy tisztességet tetegyünk neki. (Máté II. 2.) Ha ifjúságod idejében, életednek tavaszán megismerted az Ur Jézust az Ö evangéliumából: »ne feledd el, hogy a mint elkezdetted Öt tisztelni, úgy kell élned minden napjaidban, hogy a mikor napod aláhanyatlik, veled legyen s a mennyei Atya hajlékába vezessen. Szerda, május 6. »Ha a bűnből felemeled a te orczádat, kétség nélkül erős leszel és nem félsz« (Jób XI. 15.) Gyarló minden ember; te is az vagy, ne maradj meg a te gyarlóságodban, hanem, ha az megejtett s bűnbe estél: térj meg, emelkedj fel a bűnből és erősebb leszel azután a bűn ellen való harcban. Csütörtök, május 7. »Fényietek mint szövétnek a világon« (Filippi II 15.) Az igaz ember, a biv keresztyén az ö életének cselekedeteivel olyan, mint a lámpás, mely nemcsak maga körül világit, de másoknak is mutatja az utat. Lég} te is jó keresztyén, hogy tisztán láss magad körül s világíts másoknak is, a kik nem tudják merre menjenek, mit cselekedjenek. Péntek, május 8. »Nem éheznek és nem szomjuhoznak többé» (Jelenések VII. 16.) Nem érzik az éhséget és szomjúságot, nem a szegénység és szenvedés terhét azok, kiknek van hite és erős bizodalma az Ur Istenben. Bízzál fiam, bízzál leányom: reménységed az Urban soha meg nem szégyenül. 8 zu ui bat, május 9. »A vidám elme jó orvosságot csinál». Példabeszédek XVII. 22.) — Vidám a te elméd, öröm a te ege3Z életed, ba istennel jársz, életedben. Félelem és gyötrettetés. a te egész életed, ha Isten nélkül élsz. Válassz, melyik utón akarsz járni! ? HANKO M. GYULA. Szeretteinkről gondoskodjunk! PelhivásSenki sem tudhatja napjainak számát; senki sem tudja, mikor kell eltávoznia az élők sorából. Ha kimegysz a te munkádra, nem tudod, látod-e még kedveseidet; ha lefekszel a te ágyadba, nem lehetsz biztos, vájjon felébredsz-e onnan. Azért ha szereted azokat, kiket az Isten adott neked, ha szereted feleségedet és g} ermekeidef nem elégszel meg azzal, hogy gondot viselsz rójuk minden napján életednek, hanem gondoskodói arról is, hogy ha Isten elhozza halálodat, feleséged és gyermekeid, kikre földi javakat nem hagyhatsz, a nyomorúság által meg ne emésztessenek. Református vagy? Az Amerikai ref. egyesület téged is hiv^ hogy segits az elhagyatott özvegyeken és árvákon, hogy az, a te özvegyedet és árváidat, is megsegítse halálod után. Állj hé hát a Ref. Egye.-ületbe ! Ha pedig arra gondolsz, hogy özvegyed is kidőlhet az é'ök soráhól, jusson eszedbe, hogy árván maradt gyermekeid gondját a Ref. Egyesület akkor is felveszi. Csak segítsd felépíteni azt az árvaházat, melyre, ha a te gyermekeidnek nem is lenne szüksége, szüksége van azoknak, kikről az ö szüleik nem gondoskodtak, kik a bűn és nyomor között testileg és lelkileg is elvesznének. Minden embernek kötelessége, hogy gondoskodjék övéiről,' a ki ezt nem teszi, bizony alábbvaló a pogánynál. De minden embernek kötelessége az is, hogy gondoskodjék az elhagyatott árvákról, mert nem igaz keresztyén az, aki csak magáért és családjáért él. Az igaz keresztyén jót cselekszik másokkal is, szívesen áldozza filléreit az egyházért, iskoláért, kórházért és árva* házért. És én büszke vagyok magyar testvéreimre, ti reátok, atyámfiai, hogy ezt jól tudjátok és azonképen is cselekedtek. — Büszke vagyok arra, hogy,egyházaitokat sokszor erőtökön felül is istápoljátok, pedig az egyház nektek csak lelkitéplálékot adhat az Ur Jézus evangyéliumában. Az iskoláért is sokat áldoztok s jól teszitek, mert gyermekeitek ott neveltetnek igaz emberekké. De ezek mellett, mondjátok meg, ha jól meggondoljátok, vájjon nincs-e szükségünk egy olyan intézményre, melynek megvalósítását az árvaházzal a Ref. Egyesület megkezdette ? Ha áldoztok egyházra és iskolára, nem kell-e áldoznotok az árvaházra is ? S ha ezt Isten segedelméből megépíthettük, nem voina-e nagy szükségünk kórházakra is ? Most az árvaház ügyét ajánljuk ióakaratu figyelmetekbe. Ne feledjétek el, hogy a ki jót tesz az árvákkal, drága kincset gyűjt magának földiéletére, sok elhagyatott magyar ref. gyermek háláját és romolbatlan jókat szerez magának jövö éleiére, üdvösségére. Ne sajnálja azért senki az ö filléreit, adja szívesen a legkisebb adományt is az árvaházra. Fillérekből is összerakhatjuk ennek alapját, fillérekkel is biztosíthatjuk ennek fenntartását, csak mindenki hozza meg áldozatát: porszemekből lesznek a hegyek is, vizcsep- pekböl az oczeánok. A Ref. Egyesület ezer dollár szavazott meg az árvaházra s azóta lassan ugyan, de folyton nö az alap. Mutassuk meg, testvéreim, hogy nem halt ki belölünk a szeretet, siessünk mi is megadni adományainkat, hogy minél hamarabb megnyitható legyen az árvák otthona, az Amerikai Magyar Ref. Árvaház. Az adományok a Ref. Egyesület pénztárnokához, Tomcsányi József úrhoz Homestead, Pa. külkendök; az adományokat lapunk hetenként nyugtázni fogja. Ha valaki hozzánk küldi adományát, mi azt azonnal átszolgáltatjuk az illetékes helyre. Fel tehát, t<Stvéreim, magyar reformátusok, áldozzuk filléreinket az árvaházra ! Hankó M. Gyula. Milyen nagy jedem-sziiárdság kell ahhoz, hogy valaki állandóan sokat ígérjen és következete-an soha semmit se adjon.Ma már az igazságot is be keli bizonyítani
