Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-11 / 2. szám
Amerikai-magyar Reformátusok Lapja.2, Mám. l$o8. január 11. REGÉNY-CSARNOK.-2S. sátán szomoiusága. 55 ------ (Folytatás.) Csak azt láttam, hogy az én feleségem a leg- gyönyörteljesebb és legfinomabb szeretetreméltó- sag tündére, egy olyan nö, a kihez még a ruha is lágyan simult, mintha büäzke lenne rá, hogy olyan gyönyörű termetet takar. Egy teremtmény, a kinek minden tekintete ragyogó volt, minden mosolya bóditó, a kinek lágy és hízelgő hangja igazi és mély szerelmet mutatott. Az órák arany szárnyakon repültek s mi hárman, Sibyl, én éí|Lucio, a mint én képzeltem, a legtökéletesebb barátsághoz, a legteljesebb egyetértéshez jutva együtt töltöttük az időt a Willows- mere környéki erdőkben, az őszi hulló levelek között, a melyeket a nap veresre és aranyszínűre festett. Kint vacsoráztunk a szabad levegőn, Lucio énekelt ősrégi balladákat és szerelmi dalokat, úgy, hogy még a levelek is remegtek az örömtől ez elbűvölő melódiák hallatára és a tökéletes békesség és gyönyörűség idejét még csak egy felhő sem zavarta meg. Klára Mavis nem volt velünk és én ennek örültem. Valahogy úgy éreztem, mintha az utolsó időkben jelenléte valami feszültséget okozna, a midőn társaságunkba jön. Csodáltam öt bizonyos leereszkedő jóakarattal, sőt bizonyos tekintetben szerettem is öt, bár meg voltam róla győződve, hogy az ö utai nem a mi utaink, s az ö gondolatai nem a mi gondolataink, A hibát persze benne kerestem és természetének jellemvonását irodalmi önzésnek neveztem, a helyett, hogy a jogos nevet, t. i. a becsületes függetlenség szülémét adtam volna neki. Sohasem gondolkoztam saját magam felfuvalkodot* önzése felett, a mely a készpénzzel rendelkező vidéki egyedüli tulajdona, a hiába való dicsőségnek legszegényebb faj ája, a melvlyel valaki birhat. S ilyen gondolkozásmóddal úgy véltem, hogy Mavis egy nagyon bájos fiatal nö,* nagy irodalmi képességgel é« olyan meglepő büszkeséggel, a mi teljesen lehetetlenné tette számára, hogy az úgy nevezett felsőbb körök nagy embereivel társalogjon, mert ö soha sem szállott le a szolgai megadásnak arra a fokára, a mit tőle vártak, s a mit én tőle bizonyára követeltem. Csaknem kész lettem volna öt a csőcselékkel egy rangba helyezni, ha a bennem halványan levő igazságérzet és az önmagam előtti szégyen vissza nem tart attól, hogy öt még gondolatban is megsértsem. Mégis sokkal jobban el voltam telve az én nagy vagyo- nommal és mérhetetlen gazdagságommal, mintsem rájöhettem volna arra, logy az olyan, mint Mavis, ki szellemi munkája által szerezte meg függetlenségét, sokkal jobban büszkéikedhetik, mint az, ki a születés véletlene vagy örökség által jut milliók birtokába. Ismét Klára Mavis irodalmi állása jutott eszembe, bár én szerettem az ö személyét, mindig bizonyos önvádat keltett bennem, ha rágondoltam, hogy milyen sikertelen volt az én törekvésem elnyerni a hirnév pálmáját. így mindent összevéve örültem neki, hogy nem töltötte velünk a napot az erdőben; természetesen, ha kis dolgokra figyeltem volna, melyek elvégre az életet alkotják, eszembe juthatott volna, hogy Lucio azt mondta neki: soha sem találkozunk többé e földön, de én ezt csupán jelentéktelen, gyors és melodrámai szavaknak tekintettem, a melyeknek mélyebb értelme nincs. így az én boldogságom utolsó 24 órája méltó komolysággal folyt le, a léteinek minden gyönyörűségét éreztem s kezdtem hinni, hogy a jövő még fényesebb dolgokat rejt számomra magában, mint a minőkkel a múltban találkoztam. S'bylnek újabb nyájassága és szelídsége irányomban, az ö kiváló szépségével párosulva arra engedett következtetni, hogy a félreértés rövid lesz közöttünk és az ö természete, mely keménynyó és cinikussá lett a társaságok nevelése által, idővel azzá a bájoló nőiességgé fog szelídülni, a miben rejlik a nők legnagyobb varázsa, így gondolkoztam a boldogság és megelégedés perceiben, a fák sárguló lombjai alatt pihenve az én szép feleségemmel együtt, s hallgatva a gyönyörű dalokat, miket Lucio esténként holdvilág mellett énekelt szép bariton hangján. Ekkor jöttt az éjszaka....... az az éjszaka, melynek sötétsége csak néhány órára borította el a természetet, de az én szivemet örökre ! Késön vacsoráltunk és kifáradva a nap élvezeteivel, hamar nyugalomra tértünk. Utolsó időkben meglehetős mélyen szoktam aludni és azt hiszem, most is alhattam már nehány órát, midőn hirtelen felébredtem, mintha egy láthatatlan kéz érintett volna meg. Ijedten ültem fel az ágyban, — az éjjeli lámpás homályosan égett, s annak fényénél láttam, hogy Sibyl nincs többé oldalam mellett. Szivem a rémülettől egyet dobbant, aztán mintha megállóit volna, valami nem remélt baj megfagyasztotta a vért ereimben. Félre toltam az ágy selyem függönyét 8 szétnéztem a szobában., üres volt ....... Ekkor gyorsan felkeltem, magamra kaptam ruháimat és az ajtóhoz mentem. Gondosan be volt téve, de nem bezárva, mint szokott lenni. Zajtalanul kinyitottam azt, kinéztem a folyosóra, senkit se láttam ott. A hálószoba ajtajával éppen átellen- ben volt egy tölgyfa csigalépcső, a me-y a széles tornácba vezetett, hol azelőtt a családi képtár volt elhelyezve, most pedig egy lágyhangu régi orgona, érc sípjaival a magasba nyúlva. A másik végén pedig templomszerü ablak gyönyörű festett üvegekkel, melynek központja Szent István martyr- halálát ábrázolta. Óvatos léptekkel előre haladva az erkélyen, mely a tornác fejett volt, lepillantottam, de először semmit sem láttam a fényezett padlón, csak a mozaikszerü mintákat a nagy ablakon besütő holdvilág fényénél, de később, a mint lélekzetet visszafojtva várakoztam és azon tűnődtem, hogy hol lehet Sibyl ily késő éjszaka, hirtelen egy sötét árny jelenik meg a sima parketten és elfojtott hangok ütik meg füleimet... (Folyt, köv.) A So. Bethlehemi. Pa. I. Magyar Protestáns Segélyegylet. Alakult 1907. Márezius 4-én. Deutsch Ffigyea elnök, Kurovszky István aleftiök. Levelest* titkár én jegyző a hová min dennemtt levél vagy kérdés intézendő. Pénstámok Nagy András, Ellenőr Varga János. Aeteglátogatők: Zsoldos Sebő, Császár Pál, Szalay Gyula, Nagy Andrásnó és Osászár Pálné. Gyűléseit tartja mind»* hó első vasárnapján a „Preleta Halban“a'« -ik és Loeus sarkán. POLKE FERENCZ ös FIA temetés-rendezők. 113—17, az alsó híd mellett BRIDGEPORT, Conn. Elvégeznek balzsamozást és temetés rendezést olcsón. Kocsikat kikölcsönöznek minden alkalomra. Ugyanebben az üzletben kapható mindenféle kályha, gezelin és petróleum kályha, stb. Heti lefizetésre is szívesen eladunk. NYITVA SZOMBATON ESTE. Hazelwood Saving and Trust Company 4801—2nd Ave. Cor. Hazelwood Ave. PITTSBURGH, PA. Alaptőke, felesleg és tiszta jövedelem 250,000 00 dollár. Betét fél millió dollár, takarékpénztári betét után. (annyit fizetünk mint bármely bank.) Biztos bank, alkalmas helyen. $1 -ra már betétkönyvet adunk. 4°!o / JAKAB ISTVÁN magyar temetésrendezö So. Woodland Ave. CLEVELAND, Q. Minden magj-ar honfitársunk pártfogását kéri. Elvállal díszes temetések rende- aéeét. Kevés pénzért szép temetést rendez.-__________________________________________________________ HUH és Fii 122 Logusi sí. {OelB^ion. Pa. Alapiitatt 1885. Közjegyzői iroda. Meghatalmazások és mindennemű közjegyzői okiratokat szakértelemmel kiállítunk Konsulátusi hitelesítéseket besserxünk. Tanácsosi ingyen ssoissolgáluak. Biztos — Gyoss.
