Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-11 / 2. szám
1. szám. 1908. jan. 11. AMERIKAI-MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 3 oldal. Segíts magadon s az Isten is megsegít. Azok a szomorú napok, melyekben legutóbb annyi magyar testvérünk lett áldozata az emberi gondatlanságnak, arra intenek, hogy segítsünk magunkon. A segítségnek több útja van. a legelső, a mit nem tudok eléggé ajánlani, az. hogy tanuljunk angolul, hogy legalább megértsük, mit mond a munkavezető, nehogy a tudatlanság vigyen a bajba, a szerencsétlenségbe. Egy másik útja a segítségnek, mely a legközelebb áll földmi- veléshez értő magyar testvéreinkhez, az, hogy a ki teheti, hagyja ott a bányák és gyárak veszélyes helyeit s vegyen vagy béreljen farmot. A farmok Amerikában nagyon olcsók s a termények könnyen és jól értékesíthetők, a farmon, mert van jó levegő és viz, az egészség is jobb s mert a magáéban s magának dolgozik a farmer, hasznosabb és többet érő e foglalkozás minden más egyébnél. Egy harmadik, sőt minden foglalkozás mellett a legelső útja a segítségnek az, hogy álljunk be egy betegsegélyzö egyletbe, hogy betegség esetén, melyet senki sem kerülhet ki, meg- segitsen az egylet. Minthogy pedig senki sem tudja halálának óráját, álljon be mindenki valamely szövetségbe, hory halála esetén családja ne maradjon segítség nélkül. Minket, magyar reformátusokat református oltunk arra int, hogy valamely ref. betegsegély— Tudom, az ablak mellett balra. — Ott azután megtudtam, hogy kicsoda, micsoda ? — Beeresztettek a kórterembe ? — Morbitzerrel voltam, orvosnövendéknek néztek. Az ápolónők úgy meg-doktoruraztak, hogy no ! — Úgy. Vén svihák. így lopódzol te be a mi műhelyünkbe. Hát aztán ? Hogy hívják ? — Fehér Biri. Varróleány. Kapás-utca 4. — Messze van. — Krudélis messze. Onnan jövök. — Mit kerestél ott, vén bűnös? Vagy ott is doktornak adtad ki magadat? — Nem, hanem szegény Birike... — Ohó 1 Már szegény Birike ? — Már nekem az, mihelyt magához tért, első szava is a kézimunka-kosár volt. Szerencsére összeszedtem és mindent meg tudtam mutatni. — Sírva arra kért, hogy vigyem el a kész munkát a Dorottya-utcai »Iris« üzletbe, a hol kifizetik. — Micsoda bizalom ! Vigyázz: forr a viz ! — Huj! — kiáltott Gyula s nagysebesen leöntötte á »tea név alatt árult szénanemü szárit- mányt«, betakarta a csuprot s folytatta: — Még a szegény édesanyját is meg kellett nyugtatnom. — Kapás-utca 4. — Igen. Hátul az udvarban, jobbra. Elvittem neki a pénzt és kíméletesen tudtára adtam neki az esetet. Micsoda zokogást vitt véghez ! Úgy megsajnáltam szegényt, — Csak nincs a leánynak nagyobb baja ? — Contusio. De két hétig nem dolgozhat. A mosoly eltűnt Károly arcáról. ^ — Szegény. ^ __ _ zö egyletbe s ennek utánna a Ref. Egyesületbe álljunk be. A ref. egyesület halálunk után 800 dollárt fizet az örökösöknek s ezért csak havi csekély dijat kell fizetni. Mondjuk, hogy egy év alatt 15 dollárt fizetünk a ref. egyesületbe, mert a halálozásuk után kivetett havi összegek eny- nyire mentek egy évben. Nincsen a földön olyan életbiztosító társaság, a mely egy idejében levő, mondjuk 25—33 éves egészséges embert évi 15 dollárért biztosítana s e melleti még betegsegélyt is adna, mint ad a Ref. Egyesület. Tanuljunk angolul, hogy megértsük azokat, kik között élünk s annak az országnak intézményeit, melyben lakunk: ez nem azt jelenti, hogy tagadjuk meg anyanyelvűnket, dobjuk ki szivünkből szülőhazánk drága képét. Ez csak azt jelenti, hogy segítsünk magunkon. A ki teheti, hagyja ott a bányák és gyárak életveszélyes helyeit s ha van hozzá módja s ért a gazdálkodáshoz, vegyen vagy béreljen farmot: ez nem azt jelenti, hogy ezzel mondjon le hazájáról, hanem csak azt, hogy segítsen az ember magán. A ki már azzal a szándékkal van, hogy egy vagy más körülmény miatt, örökre itt kíván maradni, jól teszi, ha egyben a polgári levelet is megszerzi, mert ezzel is segít magán. A ki pedig elöbb-utóbb haza fog menni szülőföldére, addig is jobb életet csinál, a farmon, mint a bányában vagy a gyárak veszedelmes helyein, farmját pedig mindenkor értékesiiheti s minél tovább annál drágábban. 25 esztendő múlva két-három annyi lesz az ára a szántóföldnek, mint ma, mert a bevándorlás folyton nö és ezzel a lakosságnak — Bizony szegény, mert becsületes. Ma kaptam meg azért a keserves revízióért a nyolc forintomat. Kettőt ott hagytam nála. — Megállj csak, Gyula. Holnap, ha felmegyek a vizitre, megkérem a gondnokot, van egy kórházi alapítvány ilyen munkaképtelenségi esetekre. Adjanak neked valamit. Es sóhajtva tette hozzá : — Két hétig nem dolgozhatni! — Bizony. Mi lenne belőlünk, ha két hétig nem dolgozhatnánk? — Mi csak kikoplalnók valahogy, de az öregek... az öregek 1 S nagy pietással húzott ki a belső zsebéből egy levelet, melyen becsületes, gömbölyű öreg- betűs Írással állott, hogy : Havas Károly orvosnövendék urnák Pesten, az univerzitáson. És nagy szív béli örömmel mutatta Gyulának a levél zárósorait, melyek igy hangzottak: ...Vigyázz magadra, mert te vagy a mi reménységünk, a mi öreg napjaink támasza, mi lenne belölünk te nélküled ? Azért is az Ur Isten áldjon és tartson meg, kívánják szerető szüleid. Aztán azon elgondolkodtak sokáig, sokáig, hogy mi is lenne hát az öregekből, ha ök keresetképtelenekké válnának ? Mert Gyulának is öreg apja volt odalenn So- mogyban, a kinek napjai a más szolgálatában folytak ekkorig. Jól esnék neki egy kis nyugodalom. A Károly öregeiből pedig mi lenne? Mi? — Ejh I — mond a füszagu folyadékot kitöltve és spongya-likacsosságu cukorral keverve Károly. — Mit ábrándozunk itt az élet cudarabb több élelmi cikk kellvén, emelkedik a farmok érteke és ára. Minden esetben pedig gondoskodjunk azokról, kiket szeret a mi szivünk, családunk tagjairól s magunkról is úgy, hogy lépjünk be a ref. egyesületbe. A betegsegélyzö egylet betegségünk esetén segít, a Ref. Egyesület halálunk után családunkat segíti meg. A ki nem segít magán, mi módon várhatná, hogy segítsék az emberek és segítse a jó Isten ? Előre hát, az újév elején indulunk el, segítsünk magunkon, hogy az Isten is megsegítsen ! H a n k ó Gyula, ref. lelkész. Innen-onnan* Hires történelmi tévedések. 1. Cleopatra nem olvasztotta fel igaz gyöngyeit borban, mert ez a vegyészek állítása szerint lehetetlen. 2- A hires damuskusi acél, melyről azt tartották, hogy vasrudat ketté vág, nem volt jobb mint a mit honfitársaink gyártanak Homestead on. feléről? Kijut nekünk a szomorúságból, a gondból, a fájdalomból úgy is! Ilyenkor legalább nézzük az élet rózsaszínű oldalát. — Azt! azt! — mondá Gyula, mereven bámulva maga elé. — Hajh ! csak az a szigorlati dij ne volna olyan óriási! Te Gyula! Te poéta vagy. Rajzolj a fantáziádból valami csodaképet, a mely megmutatná a mi jövendőnket. Gyula aztán pipára gyújtva megeresztette a fantázia gyeplőjét: Károly fényesen rigorozál a kis lutrin nyert ternó árán s mihamar keresett orvos lesz s egy pár év múlva a saját equipage-án jön vizitelni Gyuláéknál, a ki tanár valamelyik főgimnáziumban s a kinek a felesége, az áldott Birike, a második gyermekkel betegszik le. Aztán rohant a fantázia szárnyas lova odább, feljebb, messzebb: a Károly felesége egy millionárius leánya, neki gazdag asszony van predesztinálva, aztán a Gyula fia elveszi a Károly leányát s az öreg szülök járják a lakodalmon a kállai kettőst ! Ha megérné! Erre aztán elkomorultak mind a ketten. Szótlanul feküdtek le s Károly azzal a sóhajjal aludt el, hogy: »Hajh,[csak ne volna olyan drága az a rigorozum...« »Hej, csak az a rigorozum ne volna olyan drága.......« Ha az ember ilyen sóhajtással alszik^el, nem álmodhattk másról, mint dandijról, vizsgálatról meg diplomáról.^ Károly álmában a rigorosumra indult. A teremajtóban útját állta a bibircsos orrú pedellus s a kérges markát eléje tartva, rekedten sikoltozott ; (Folyt, köv.)
