Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-14 / 11. szám
11. «ZT »VI. UPS »5. oldal. ■zu« 1 <. Amerika;. Magyar Reformátusok 'Lapja.« Tudakozzátok az írásokat. Vasárnap. »Én vagyok ama kenyér, mely a menyországból szállott alá.« (János ev. VI. 41.) Isten a mi jó Atyánk nemcsak testünkben, hanem lelkűnkben is táplál, megadja, ami szükséges testiink'.táplálására és megadja azt is, ami nélkül boldog életünk nem lehetne, lelkünk táplálékát. az Ur Jézus evangéliumát. Keressük szüntelen a mi lelkünk táplálékát, a mennyei kenyeret, iiógy riiégelégedett. és boldog legyen föl li életűn« . s boldog és idvességes örökéletünk. H é f ö. »Az övéi közé jőve s az övéi őt be nem vevék«. János ■ev. I. 11.) isten a maga egyszülött fiát küldi az o gyermekeinek id vés •■ségére s imé a balg. gyermekek jó nagy- xésze Öt b; nem fo- gadja ma sem. Pénz ■vagyon s ami ezek ár in ■vásárolható, testi vigasság s a szenvedélyek kielégítése kell ma az embereknek. Mintha csak tested szükségeiről kellene gondoskodnod, balga ember! Hát lelkedröl, mely éhezi az igazság evangéliumát, örökre elfeledkezel ? Tested elöbb-utóbb elpusztul; lelked, az örökkévaló miként Ítéltessék meg? Kedd. »Hallván a két tanítványok az Ö szavát, követék Jézust« (János ev. 1. 37.) Ha még nem keményedéit még a mi szivünk, meghalljuk mi is az Ö szaváit s követni fogjuk azt. ki élet, ut, igazság, ki keres minket, hogy tanítványai legyünk, a Jézust. Boldog csak az lehet iki az Hr Jézus tanítványa s nemcsak szóval, hanem cselekedettel is követi öt, idvességének fejedelmét. Szerda* »Ne tegyétek az én^Atyámnak házát kalmárságnak Lázává.« (János ev. II. 16.) Az emberi szív az Isten temploma’és szebb és dicsőségesebb, mint a köböl épitett templomok sokasága. A templom is esak úgy szép. ha nemcsak kívül szép, hanem belül is tiszta, ügy lesz a mi szivünk Isten temploma s akkor lakozik abban az Isten, ha .azt a bűnöktől tisztán tartjuk. Tisztitsd_meg azért a te szivedet, jó testvérem. Csütörtök. »Ha valaki ujonnanjnem születik, nem láthatja az Isten országát.« (Jáinos ev. III. 3.) Azt jelentik e szavak, hogy ha valaki Jugy meg nem tisztítja az ö szivét, hogy az oly an legyen, mint a nemrég született kis gyermekek szive, semmiképen sem lehet nyugodt az ö szive, csendes lelkiismerete, tehát nem lehet boldog az ö földi életében. És ha szivében telve bűnnel, megtérés nélkül vesz el, nem lehet boldog feltámadása és örökélete. Péntek. »Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat és járj.« (János ev. V. 8.) A miképpen a testi szenvedésekbölfis csak az Isten szabadíthat meg. bűneink terhét is az ö segedelme által vezéreltetve vethetjük le. Kérjük Isten kegyelmét s igaz bünbánattal érdemeljük ki bűneink bocsánatát, hogy felkelvén, járjunk szentségben és igazságban. Szombat. »Én vagyok a világnak ama világossága«. .(János ev. IX. ö.) Kérjük ami Istenünket, hogy nyissa fel’szemeinket, hogy lássunk világosságot, lássuk meg utainkat, melyen járnunk kell, lássuk meg ama mennyei világosságot, ki egyedü ljbnuiatja a czélt lássuk meg az Ur Jézust, idvességünk fejedelmét s kövessük Öt «gész életünkben. HANKŐ GYULA. Mértékletesség. Az iszákosság pusztításait könnyű kimutatni és korlátozni. A szeszes ital nem természeti, hanem ipartermék s feltalálása az emberiség őskorába esik, s azon idő óta ismeretes a lealázó hatása is (Mózes 9, 21). és köv. v). Az emberek rég tudják nemcsak azt, hogy »a bor megvidámitja az emberek szivét« (Zsolt. 104, 15), hanem azt is, hogy »a bor csufolóvá tészen és a részegítő ital háborgóvá és valaki abban gyönyörködik, nem lészen bölcs !« (Pbd. 20 ) Valamint azt is, hogy a kik rabjaivá lettek, nem lehetnek nélküle. »Mikor vernének engemet, azt mondám: Nékem nem fáj [ Mikor t as/ágálnak: nem érzettem ! Mihelyt felkelek, elmegyek ismét megkeresem azt« (I’lbk 23. 35.) Mint orvosság (I. Tim. 5, 23. »gyakori betegesked» seidre való tekintettel, élj kevés borral«); vagy mint élvezeti czikk bizonyos alkalmakkal megengedhető és a. és a miként az »uj bor« a menyország örömeinek jelképe (Márk 14, 25.) és az urvacsorai kehely a mennyei örömök elöizlelését jelzi; de azért az Ur és az apö-tolai arra intenek, hogy »meg ne nehezedjék a szivünk a dobzódás és részegség miatt» (Luk. 21. 34.) »Ne r.eszegeskedjitnk le bortól, melyben kicsapongás vagyon« (Ef. d. 18.) Az isz ,kosságot a Szectirás határozottan olyannak mondja, mely Isten országából kizár (I. Kor. 6:10, Gál. 5, 21.) A borital azon dolgok közé tartozik, a melyről a keresztyénnek le kell mondania, ha valamely atyánkfia abban »megütközik m egb otrá n k ozi k.« Ez intések súlyát, fontosságát még növeli az a körülmény, hogy a bort ma már nem igen szokják vizzel vegyíteni, mint a régiek, sőt az erős bornál még erősebb szeszes italt tudnak készíteni, amit elhirtelenkedve és botorul »életvizének« (aqua vitae) neveztek el, holott inkább »emberirtónak« nevezhetnék. Mióta a pálinka közélvezeti ezikké lett, az iszákosság romboló hatása sokkal szembetűnőbbé vált. A statisztika adatai szerint a bűntények és kihágások jórészét mámoros állapotban követik el, és a kórházak és tébolydák szánandó lakóinak tekintélyes része is az iszákosokból került ki. S vigyük esak még hozzá, hogy mennyi ínséget, nyomort, házi békétlenséget okoz a szeszes ital; hány embert gyöngít el testileg és lelkileg s tesz munkaképtelenné ! Micsoda veszteség ez a társadalomra, s mily szégyen és nyomorúság forrása ez az illetőkre nézve ? ! Viszont gondoljuk meg, hogy a szeszes italoktól való tartózkodás álta‘1 kevesbítjük gondjainkat és meghosszabbítjuk életünket. Az életbiztosító társulatok az önmegtartóztatóktól kedvezőbb feltételek alatt fogadják el a biztosítást, ami azt bizonyítja, hogy hosszabb életűek az iszákosoknál. A felebaráti szeretit kötelességünkké teszi, ha látjuk egy atyánkfiát elmerülni a mértékletlen- ségbe, hogy ez öngyilkosságban meggátoljuk s félretétessük vele a habzó pohárt. S megkérdezhetjük a felsöbbséget, hogy nem jobb lenne-e a »veszélyes örömök« előtt ajtót zárni, mikor a gvengék nem képesek a kisértésnek ellenállani- Megkérdezhetjük önmagunkat is, hogy a gyengéknek való példaadásból ne hozzuk-e meg az áldozatot, hogy a szeszes italról lemondjunk ? »Tartozunk pedig mi, kik erősek vagyunk azzal, hogy az erötelenek gyengeségeit hordozzuk és ne a magunk tetszé«ére legyünk.« A teendőkre nézve nem vagyunk tudatlanságban. Az északi országok jó tanulságot m ujtanak. A norvégek Í84ő-ben hozták meg a mértékletességi törvényeket (tovább fejlesztették l«7i és 1394-ben), a svédek 1855-ben és a finnek valamivel később, melynek következtében ez országokban a pálinkafogyasztás egyharmadnyira szállt alá a nélkül, hogy a sör- és borfogyasztás emelkedett volna. Ez eredményt pedig azáltal érték el, bog} a fogyasztási adót felemelték s igy a szeszes italokat megdrágították; a kimérési időt korlátozták (szombat estétől hétfő reggelig elárusítani egy cseppet sem szabad); végül megkevesbitették a kimérési helyek számát, pl Norvégiában a falukon és a városok egyharmad részében — köztük a harminczezer lakossal biró Stavengerben — nem lehet pálinkát kapni. Ez utóbbi intézkedést »gothenburgi.
