Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-29 / 9. szám
9. szám. 1908 február 29. AMERIKAI MAGYAR REEORMÁTUSOK LAPJA. 7. oldal. Külföld. Roosevelt és a vasutak. Az újságolvasó közönség előtt eléggé ismeretes az a harcz, a melyet az elnök folytat a nagy vasúti és egyéb társulatok ellen, a melyek sokszor törvénytelen utón, egymás javára zsarolják a nagy közönséget. A biróság ezekben a harczokban természetesen a közvéleményt képviselő Rooseveltnek adott igazat. A hatalmas vasuttársulatok azonban nem fogadják nyugodtan a bírói döntéseket, hanem a munkások bérének a leszállítása által az elnök ellen akarják ingerelni a munkásokat De rosszul számítottak. Az elnök, a »big stickkel« újra közéjük ütött s egy levélben az államközi kereskedelmi bizottságot kéri fel a bérleszállitás okainak a megvizsgálására. Természetes, hogy a bérleszállitásból igy nem lesz semmi. Erről a vasúti munkások szövetsége már értesült is. — Postatakarékpénztárak. Európai intézmény, de szükség van rá Amerikában is, — a futóbankárok hazájában. — Bizonyára meg fog valósulni, mert Knox szenátor már be is sdott erre nézve egy törvényjavaslatot. E szerint a postatakarékpénztárak már egy dollártól felfelé fogadnának el betéteket, de a betett pénz után csak két százalékot űzetnének. Ez lesz a legbiztosabb bank. A közel jövőben bizonyára létrejön — s elöfogja mozdítani a takarékosságot is. — Agyonlőtt pap. Denverben, a messze Colorado állam szép városában, egy Guisippe Alio nevű olasz anarchista a múlt vasárnap áldozás közben agyonlőtte Heinrich L*o kath. lelkészt. A gyilkosság oka : az an&rchicus gyűlölet a papság ellen- A chicagói püspök attól tart, hogy több papot is kifognak még végezni az anarchisták. Hiába cselekszik. A vérnyomok nem a boldogulás útját jelzik. A meggyilkolt pap német származású volt s mindenki kedves embernek ismerte. — Mértékletességi mozgalmak. Kansas államban tiltva var. a szeszes italok árulása. Sokan zúgolódnak e miatt, de Trichett államügyész bizonysága szerint, ez tette Kansast nagygyá. Az államügyész nem régen nagy beszédet tartott Chicagóban s ekkor mondta: »Illionis állam a nemzet kertje; gazdag földje van s elég eső öntözi ezt. Ezt az államot sok természeti jóval áldotta meg a gondviselés. Kansasban — a fél államot még csak nemrég úgy ismerték, mint a »nagy amerikai pusztát.« Acylonok, sáskák, a szárazságnak a hazája ez....... De nincsenek szabadalmazott italméréseink már több mint 20 év óta s ma a mi népünknek több pénze van, mint Illionis állam népének.« Maine állam 1855-ben tiltotta el a szeszesitalok árulását s ekkor a legrészegeseób s a legszegényebb nép lakta. 50 év múlva 22 millió dollárral több banki betétje volt, mint a gazdag Ohionak, a melynek hatszor annyi lakosa van, mint Maine államnak. Kansas állam kormányzójának egyik jelentése szerint az államnak 106 megyéje közül csak 21-ben van szükség szegényházra; 35 megyének a börtöne mindig üres; 37-ben nagyobb vétség nem került a biróság elé. Kansasban van a legkevesebb szegény s több pénzt fordít a nevelésre, mint bármelyik állam. Százöt újság jelenik meg ebben az államban, de ezek közül csak 20 vesz fel olyan hirdetéseket, a melyek szesze-italt, korcsmát ajánlanak. Vájjon nem azért-e a legelhagyatoitabb a mi népünk, mert a mértékletességet, melyet a természettől nyert, itt elhagyja s az italnak a rabjává lesz. Ezt lássuk meg — s a bajokat igyekezzünk orvosolni. — Egyesületi törekvések. A Református, hitelvi alapokon álló s presbyteri egyházkormányzatot elfogadott felekezetek között mind naayobb-nagyobb hullámokat ver az egyesülési törekvés. Nemcsak egyházi, hanem társadalmi utón is arra igyekeznek, hege az egyesülés előkészítessék. Érthetetlen is az, hogy ezek a nagy kálvinista vallásfelekezetek szét szakadozva működnek, holott egyek. Ha az egyesülés megtörténnék, ez volna a leghatalmasabb egyház Amerikában, — A szaloniki vasút. A berlini kongresszus által megállapított egyezmény pzerint Ausztria-Magyarország jogot nyert arra, hogy Macedónián át Szalonikibe vasutat építtessen. Eddig nem volt kedvező alkalom arra, hogy ez a terv megvalósit- tassék. Most, hogy az Osztrák-Magyar monarchia felakarja használni a nyert jogot: egyszerre felzudulnak a nagyhatalmasságok s megbomlik az európai egyensúly. Főként Oroszország féltékeny- kedik s mozgósít s felmondja a barátságot a szomszéd országnak. Németország azonban a monarchia mellett áll s a vasút úgy keres kedelmi, mint harczászati szempontból végtelen fontosságú. Némileg sikerült már a háborús híreket kisebbíteni, — de a helyzet még mindig súlyos, a mit legjobban igazol az a körülmény, hogy az angol parlamentben is felszólalás tárgyát képezte ez az ügy. Itt merült fel az a komoly terv, hogy Macedóniába egy keresztyén helytartó neveztessék ki, mert a macedón kérdést csak egy hajszál választja el a török kérdéstől. — Elitéit miniszter. Nasi Nunziót, az egykori olasz közoktatásügyi minisztert, ki hivatalos pénzeket sikkasztott el, a legfőbb biróság 11 hónapi és 20 napi börtönre ítélte. Ezenkívül polgári jogait is elveszti négy évre és két hónapra. A népszerű ember nagy felháborodással fogadta az ítéletet. Hiába, a miniszteri szikből nagy az esés a tömlöczig !... — A hittéritö sorsa. Még mindig nagy számban vannak azok, kik a keresztén hit világosságát terjesztik a kanibá- lok, vagyis emberevők között. A hit terjesztői, a missionáriusok, kik közül csak kevesen látják viszont azt a hazát, a honnan kiindultak. McLaughlin most a legújabb áldozat, ki a Szent György szigeten akarta megtéríteni az embere vöket. Barátai figyelmeztették az ut veszélyességére, de McLanghlin bátran neki vágott a nagy ismeretlenségnek. Legutoljára Pago Pagorol érkezett róla hir, melyben az volt, hogy a misszionáriust fölfalták az emberevök. New Zeland kormányzója egy ágyunaszá- dot küldött a szent György szigetre az emberevök megbüntetésére. A hittéritö csontjait egy kereskedelmi hajó vitte tegnap Auclandra. New Zeland fehér lakói minb gy 1000 dollár ára gyöngyöt gyűjtöttek, melyek a folfalt missionárius csontjaival együtt érkeztek Aucklandra. — Alagút a Hudson alatt. A Pennsylvania vasúttársaság már régen építi a Hudson folyó alatt az alagutat. Az alapzat immár elkészült. 1874-ben még egy őiült eszmének tartották s ma már valóság. Az alagutat február 25-én nyitották meg nagy ünnepélyességgel. A megnyitást az elnök végezte villanyosság segélyével. New York és New Jersey állam kormányzói beszédeket tartottak s éjfélkor mpgnyilt az alagút a nagy közönség számára ie. A nagy uiü 60 millió dollárba került. Építője McAdoo angol mérnök. Első tervezője Dewitt Clinton Haskins volt, a kit mindmki őiültnek tartolt, de a kiről Hughes kormányzó most nagyon szépen emlékezett meg. _ Forrongás. Három hete mult el, bogy a portugál királyt és a trónörököst a forradalmárok meggyilkolták. Azóta c-ak szórványosan érkeztek Portugáliából táviratok és az a nehány hir, a mi a sajtó utján nyilvánosságra került, mind arról szólt, hogy a nyugalom helyre állott, a kedélyek lecsillapodtak és hogv nincs mitől tartani. Már akkor úgy vélekedtünk, hogy ezek a hirek nem felelnek meg a valóságnak, mert hiszen a királygyilkossággal nem éppen Charlos király személyétől akarták megszabadítani az országot, hanem magától a királyságtól. Előrelátható volt tehát, hogy a nép nem fog belenyugodni a trónváltozásba még akkor sem, ha a gyt rmek-uralkodó liberálisabb szellemben fogja fel uralkodói hivatása'. Hogy Portugáliában •»még sem olyan csendes minden, mint a hogy azt az első napokban feltüntették az már bizonyos.
