Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-22 / 8. szám

------OJ---Tudakozzátok az írásokat.

Vasárnap, február 23.

Méné Jézushoz éjjel és monda néki: Mester ! tudjuk, hogy az Istentől jöttél tanító Mesterül: mert senki nem teheti e jeleket, a melyeket te tészesz, hanem ha Isten lejénd azzal. Ján. 3:2.

Úgy tűnik fel gyakran, mintha az állás, a hivatal vagy a félelem útjában van annak, hogy igazán vallásosak legyünk. Sokan visszariadnak a világi emberek előítéletétől. Boldog az olyan lélek, a mely felemelkedik a porból, s legyőzi az ilyen akadályokat Az Üdvözítő Jézus még azt is szeretettel fogadja, akik mint Nikodemus, a nyomorúság sötét éjszakáján keresik fel, mert mert hiszen Ö mindenkoron a lelkeknek igazi orvosa.

Hétfő, február 24.

Monda néki Jézus, eredj el, a te fiadéi. Hive az ember a beszédnek, melyet mondott vala néki Jézus és elméne. Ján. 4:50.

A mi hitünket sokszor a nyomorúság növeli. Mily boldogság, ha a szülék érezik és látják, hogy beteg gyermekük az ö imádkozásukra meggyógyult. Krisztus ugyan nem veti meg még azokat sem, kik hitökben gyengék, de azt akarja, hogy a mi hitünk növekedjék. Ha az édes apa vagy édes anya aggódik saját gyermekének testi jólétéért, mennyivel inkább szükséges, hogy az ö leikéről is gondoskodjanak. Egy szüle se nyugodjon addig, mig a vallás utján az Üdvezitö Jézustól nem hallja a szózatot: »A ti fiad él.«

Kedd február 25,

Jó az Ur azoknak, kik várják ötét; a léleknek, mely keresi ötét. Jez. 3:5.

Az Ur nem hagy el bennünket, gondot visel mirólunk: Vannak ugyan sötét napok a mi életünkben a mikor talán megrendülünk, de ezek által csak próbára teszi a mi hitünket, aztán uj erőt ad minekünk, hogy keressük ötét. A kik csakugyan várják Ötét, a csapások után, mint egykor Jóbot, körül veszi az életnek jótéteményeivel. Várjuk azért és keressük öt gyermeki bizo- dalommal, mert mint az édes anya gyöngéden megcsókolja kedves gyermekét, oly szeretettel vigasztal meg az Ur bennünket.

Szerda, február 26,

Az ember hasonlatos a hiábavalósághoz és az ö napjai olyanok, mint az elmúlandó árnyék. Zsolt 144:4.

Ha szobánk falába szegeket verünk be bizonyos távolságra egymástól, azok nagy helyet foglalnak el. De vegyük csak ki azokat a szegeket, mily kis helyen, talán félkezünkben is elférnek. Ilyen a mi életünk ! Az a 70 avagy 80 év mily sok keserűséggel és aggódalommal van tele s bizony csak pillanatok azok, a mikor tökéletesen boldogok voltunk. Ha összerakjuk ezeket a pillanatokat életünkből, talán egy napot sem tesznek ki azok, olyanok vagyunk, mint az árnyék s csak a lelki javak azok, a mik örökké meg maradnak.

Csütörtök, február 27.

Mert szoros kapu és keskeny ut, a mely viszen az életre, Máté 7:14,

Az utak nagyon különbözők és szétágazók. A legszélesebbek a kárhozatnak utai. Vidáman haladnak ezeken a világ emberei mindaddig, mig az örvény széléhez nem jutnak. Ekkor azonban keserves hallgatni, a szerető nőnek, vagy a gyermekeknek zokogását. Az áldozat menthetetlenül alá hanyatlik a halál mélységes örvényébe. Csak egyetlen ut van, a mely az az életre viszen: ez ama keskeny ut, a melyen Jézus haladt, ama szoros kapu, a mely a meny- nyeknek országába vezet bennünket.

Péntek, feburár 28.

Miképen könyörül az atya az ö fijain: azon képen könyörül az Ur az ötét félőkön. Zsolt. 103:13.

az apai szeretetnek fenséges példájára találunk a tékozló fiú történetében. Az édes apa nem akarja sújtani az ö gyermekét, hanem meg indultán e: szeretettel öleli magához.

A mi mindenható édes Atyánk is igy könyörül meg mi rajtuk. Nem sújt haragja villámaival, hanem megkegyelmez mindazoknak, akik ötét féltik.

Szombat, február 29.

Áldjad én lelkem az Urat. Zsolt. 103:1.

A zsoltáriró vallásos lelkületének egyik legszebb megnyilvánulása, amidőn igy kiált fel: áldjad én lelkem az Urat. Ezzel kezdi és ezzel fejezi be énekét. Vájjon engedünk-e mi is ennyi helyet a mi szivünkben Istenünknek ? Csak akkor lehetünk igazán boldogok, ha az életnek minden körülményei között érezzük és látjuk az isteni gondviselő kezet s mint egykor Dávid — mi is igy kiáltunk fel »áldjad én lelkem az Urat«

Mértékletesség*

A középiskola az alkohol ellen.

Az alkohol ellen való küzdelem ma már egyre szélesebb rétegekre terjed s abból ki kell vennie részét az iskolának is. Hogy a középiskolának milyen szerepe jusson az alkohol ellenes küzdelemben, annak megállapítására illetve javaslattétel végett még a múlt évben szükebbkörü bizottságot küldött ki az Országos Középiskolai Tanár-Egyesület- A bizottság megállapodásait az orsz. középiskolai tanáregyesületi közlöny egyik utóbbi számában közzétette.

A figyelemreméltó és igen érdekes megállapodást itt közöljük:

1) A bizottság megállapította, hogy a küzdelem évről évre nagyobb tért hódit a napi sajtóban, tudományos irodalomban, az iskola és társadalom körében.

2) A tanárságnak eddig megnyilatkozott egyetemes felfogása az, hogy a küzdelem a középiskola munkarendjébe felveendő oly fontos

$

egyéni, nemzeti, társadalmi kérdés az, melynek megoldása alól az iskola nem vonható ki.

3) A küzdelem oly megbízható egyetemes alapra fektetendő, mely az iskolai foglalkozás egész szellemével egyező, az iskolai élet minden ágát, megnyilatkozását magában foglaló. Ez az erkölcsi alap- védenünk kell az életet, egészséget, vagyont, közerkölcsöt, mert ez erkölcsi kötelesség mert csak ez alapon eszközölhető az ifjú legteljesebb szellemi és jellemi kialakulása.

4) A küzdelem célja az ifjúságnak s ennek közvetítésével a társadalomnak védelmezése az alkoholizmus mételyétől jelenben és jövőben egyaránt.

5) A küzdelem eszközeit a bizottság két csoportra osztotta: általános és különleges eszközökre:

A) Általános eszközök:

Az ifjúsági könyvtárba a küzdelmet ismertető, de jól megválasztott könyvek szerezhetők be.

Kirándulásokon a tanulók lehetőleg meg- óvandók a szeszes italok élvezésétől.

Egyes tanárok vagy az igazgató s fökép az iskolaorvos tanulmányokat, megfigyeléseket tehetnek; megállapíthatják, kik nem ittak szeszes italt, kik nem isznak ritkábban, a-lkalmilag, kik rendesen, miként ez külföldön történik, mert csak igy lehet biztosan, nem gondolom formán meghatározni az alkohol élvezet elterjedését ifjúságunkban. Ezek alapján megfigyelhető, kipróbálható lesz a tanuló testi ereje, egészség, szellemi képességei, kitartása, erkölcsi ereje egyrészről, másrészről az alkoholizmussal szemben tanúsított magatartása közti összefüggés;

B) A küzdelem különleges eszközei az egyes tanulmányok során kínálkoznak.

A VII és VIII osztályú tanulók az önképzőkörben is foglalkozhatnak e tárgygyal, főleg pedig az egészségtan tanárának tiszte lesz a kérdés tüzetes ismertetése.

A küzdelem mértéke végletektől ment legyen. Fökép a testileg, lelkileg lealacsonyító s romboló iszákosság ellen irányuljon, de ne hunyjon szemet a haladó tudomány előtt, mely a mérsékelt ivás veszélyeit is egyre-másra kézzel foghatóan feltünteti. A fö, hogy legyen küzdelem, küzdjön ki-ki a kitűzött cél szerint legjobb erejével és képességével.

A küzdelem egyedüli s legjobb módja a felvilágosítás, minden erőszakoskodástól ment érverés. Az igaz ügy, életrevaló eszme maga tör utat s a felvilágosított elme elöbb-utóbb még a szenvedélylyel szemben is levonja a következtetéseket.

Hogy ismerem meg Istennek akaratát? Ez a kérdés egyszer világossá lett előttem, amidőn egy sötét éjszakán behajóztam a Hlyheodi kikötőbe. Kérdeztem a kapitánytól, hogy tudja megtalálni a sürü sötétségben a kikötőhöz vivő keskeny utat megtalálni ? Ö erre azt feleié: »Látja ezt a három fénypontot? Ha ezek egy vonalban állanak, akkor helyes irányban vagyok:» így van ez Isten akaratával is. Ha a szentirás, a Szentiéleknek szava szivünkben és a külső állapotok egy vonalban vannak akkor nyugodtak lehetünk, hogy Isten akarata szerint cselekszünk.