Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1907 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1907-02-28 / 9. szám
VIII. évfolyam. PITTSBURGH, PA. 1907. FBERUÁR 28. szám. IS Hí tm i n mm MÜG-TiLB W Ní* WJi US L»1 i n i fi §£ Pf tW m II »is» V*?1 y3T7V OH UEFOLjikD 1 Az Egyesül AlUmokbeli Gef rigviiH,* .vihs-vhi- Egyházniégvéjénk hivatalos közló* Mejjolon mi miéi» csütörtökön. Előfizetési ár «jgy-évr \ < rikába: 2 dollár, Magyarors/jitri'i 2 tollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR RKF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA TÖVEDELME .AMERIKA.! '! P lOP REEORV.lTUS PORTlITTvTIK Published every Thursday by the Hungarian C asrisof the Ref. Church in U.8 Bates St. Old Flung. Ref. Church Entered as Second Class M Itter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3,1879 Üdv Bridgejmrtiiak. Iíarsányi István épitő-lelkész. Újra templomavatéshoz készülünk. A jövő vasárnap a bridgépor ti fényes gyülekezet fogja felavatni az Ui nevének i nádasára épü't, hatalmas templomát, amely a legnagyobb ma gyár ref. templom Amerikában. Mikor 1S96 december 20ikán fel avattuk a város fatemplomát, senki se mert volna arra gondolni, hogy tiz év mnlvd, egy olyan hatalmas alkotást fog végezni a bridgeporti ev. református magyarság, mint aminöt végezett. Igaz, hogy akkor kevesen voltunk a hivatalosak és kevesen a választót tak is. Az üzleti élet pangott, ipáiról alig lehetett szó. A munkás alig keresett annyit, hogy családját és önmagát fentarthassa A helyzet jobbra fordultával megváltozott a bridgeporti magyar kolónia képe is. Az előbb néptelen utcák megnépesedtek, a házak nemcsak lakókkal teltek be, hanem lassan-lassan gazdát is cseréltek. És ezek a gazdák ma a legnagyobb részben magyarok. Az irtolsó három év alatt pedig annyira megszaporodott a magyarság, hogy egyike lett Bridgeport a legnagyobb magyar kolóniáknak. Ebben a nagy kolóniában ma két református gyülekezet van. Kém volna baj. ba egy feuhatóság alatt lennének, de igy — habár egyek a hitben — mégis gyakorta van ellenkezés közöttük. A rosszul végrehajtott csatlakozási mozgalomnak keserű gyümölcse ez. Az anyagyülekezetet ez a kiválás nem gyeugitette, sőt erősítette, az egyházhoz való ragaszkodás és az áldozatkészség megnagyobbodott s na. gyón szép eredményeket mutatott fel. A virágzó hitéletnek legfényesebb bizonysága bizonyára ez a tetn plom, amelyben vasárnap fog meg s/ólalni először az ének s honnan ekkor száll fel először az első magyar magyar imád-ág az ég urához! Mi, kik ott, átjöttünk agyülekezet bölcsőjénél s hét hosszú esztendőn át hintegettük ott a magvakat, amelyek most bó gyümölcsöket teremnek : szivünk teljességéből üdvözöljük a bridgeporti testvéreket. Nagy munkát végeztek, de műn kájuk Istentől megáldott munka s fényt hint nemcsak rajok, hanem az egész magyarságra. Fényes templomuknak legszebb ékessége bizonyára, hatalmas vasárnapi iskolájuk s gyöngye a hriliüség s az a szeretet, amelylyel Istennek háza iránt viseltetnek. Az első templomban a legelső magyar prédikációnak témája ez volt : ,,Az én szent sátoromat becsületben tartsátok.“ Bridgeporti híveink nem is feledték el ezt soha....... Mikor 1903 szept. 27en elbúcsúztam tőlük, azt kértem, hogy egymást az Istennek szjretetébeu megtartsák. ÖkÉ hívek maradtak, süt többre tőre kedtek. Ezért köszöntőm a mi bridgeporti testvéreinket nagy lelki örömmel és vigassággal. Köszöni hetein nemcsak a magam, hanem minden magyar református névében, mert az ö dicsőségük a miénk is. Legyenek üdvözölve az egyház elöljárói, nagyjai és kicsinyei s mindazok, a kik egy homokszemmel jáiultak a n, agy ars ág és szent vallá sunk ez újabb erősségéhez? Kalassay Sándor. Hűm a Hriűponi magyar ref. z lűftégeléüez. Évtizedekkel ezelőtt már égett a vágy idegenbe szakadt véreink szívé ben, hogy édes magyar nyelven dicsérhessék a mindenség Urát, Te- remtöjét, de ez a vágy csak nehézség után válhatott valóra. A szervezkedés legelső formáját a Bridgeporti Magyar Ref. Hitközség úgynevezett templom egyletében találjuk fel> mely 1893. április 25én alakult meg 18 taggal. Piciny mustármag csupán, de melyet az isteni kegyelem hatalmas terebélyes fává növelt meg. Ez volt a mag, melyből később olyan hatal más, életerős virágzó egyház fejlődött ki. Először magánliáznál gyűltek össze. mint hajdan a tanítványok — majd a helybeli német református templomban, kinek buzgó lelkésze a svveici születésű tiszt. Brunner Gáspár a legnagyobb készséggel sietett a magyarság támogatására. Egy bűz ró lelkű keresztyén — egyszerű munkás ember csupán — imádkozott, olvasott bibliát, oh de milyen jól esett ez is a híveknek, kik éhezték és szomjnhozták az igazságot. Yécsey Géza volt e derék te8tvéxűuk neve. A végleges szervezés ügyét, a templomépités kérdését, tiszt Brun ner Gáspár ur vetette fel, az 1894 november 25 jegyzőkönyv bizony sága szerint, kapcsolatban v' A társegyház a so. norwalki gvü .e- zettel együtt, s lelkes szavakkal buzdította híveinket alaptőke gyűjtésre, melyből később felépíthetik az Urnák templomát. Ettől fogva tdö Dókus Gábor so. | norwalki lelkész végezte az egyházi 1 teendőket. Az egyház charterét megszerezték 1895. nov. 24én s ugyanakkor meg i is vették a telket, melyen mosta j régi templom és parochia áll $1.000, j melyhez az Amerikai Református Egyház járul $600 két percenter kölcsönnel. Ettől kezdve gyorsabb fej löiésnek indult az egyházi élet. Volt egy kis hely az újvilágban, melyet a gyülekezet magáénak j mondhatott. 1896 aug I2én a ReformedChuich in the U. S. Missioi Boardja $2000 kölcsönt nyújtott a templomépitésre s ezzel lehetővé tette a magasztos cél megvalósithatását. Az egyház most már kinőtt a szűk körből, melyben eleintén mozgott. Az 1896. szept. 6iki gyűlésen önállósította magát s tdö Kalassay Sándort hívta meg lelkészül, ki hét éven keresztül hiv sáfára volt a gyülekezetnek. 1896. nov. lén volt a régi templom alapkőletétele. Ezt az ünnepélyt — az első fényes ilyen ünnepély volt — már a lelkész vezette, ki 1896. szeptember 7én foglalta el állását. Dókus Gábor és Brunner Gáspár lelkészek segédkeztek az istenitisz teletnél. Az uj templom csakhamar felépült s 1896. december 20án volt ünnepélyes felszentelése, mely alkalomkor az egyház lelkészen kívül Demeter Bertalan newyorki és Dókus Gábor so. norwalki lelkészek osztoztak a gyülekezet örömében. A parochia építést 1897. nov. 8án határozta el a gyülekezet. A csinos kis épület kényelmes papiakkal, iskolával együtt $1300ba került, melyhez ismét a missioi Board nyújtott $10u0 segélyt. A templomba hívogató harang csengő szava 1899. okt. 26an szó alt meg először, mely a gyülekezetnek $232 került. A régi templo n melletti lotot házzal együtt 19 >0. nov. 13áu vették meg $2400éit. Történeti hűség kedvéért megjegyezzük, hogy e hely eredetileg iskolának volt szánva. 1899. november 26án megünnepelt« az egyház 5 éves fentállásának ünnepét. Énekvezéri állás rendszeresitYe* lett 1902 január 5én. A buzgó és tevékeny Énekkar 1902. január 30án egy $500 orgonával ajándékozta meg az egyházat. A templomot kifestették 1902. április 12éu 165 dollárért. A fögondnoki hivatal könnyebbi- tésére 1903. január llén algondnokí állás szerveztetett. A Bridgeporti magyar ref. B. S. Egylet megalakittatottl903. aug. 16. Tiszt. Kalassay Sándor, ki 1896. s. >-pveitiber -ioikk óta LV . Vau buzgalommal és kitartással vezette az egyház ügyeit, a pitfsburgi lelkizi állásra való meghivatása’ folytán benyújtotta lemondását 1903. augusztus 13án; hét évi buzgó működés után 1903. szept. 27én vett búcsút kedves gyülekezetétől, mely ezidö alatt annyira szivéhez nőt. A lelkéazi állás most üresedésben maradt s hol orgonista Gaál Antal ur, hol pedig Tiszt. Dókus Gábor ui végezték az egyházi szolgálatot. 1903. nov. 7én tiszt. Komjáthy Ernő ur választatott meg az egyház lelkészéül. Az ö működése idejére esik az az áldatlan viszály, mely a .,Csatlakozás“ cim alatt felkavarta nemcsak a bridgeporti. hanem az összes amerikai magyar ref. egyházak életét. Ez ügy fömozgatója gróf Dégenfeld József tiszintnli egyházkerület főgondnoka volt. ki nemes intencióval ugyan, de a helyzet teljes félreismerésével arra akarta rávenni gyülekezetünket, hogy szakítsanak meg minden összeköttetést az Amerikai Református Egyházzal, mely őket eddig nagylelkűen segélyezte, báto- ritotta, buzdította. E célból két ízben meglátogatta gyülekezetünket 1904. március 13, és 1904. október 2án. Fáradozása sikertelen maradt. A nagy elvi kérdés felett 1904. november 26án döntött a közgyűlés Rev. A. C. Whittner missioi püspök jelenlétében. A csatlakozás mellett volt 30 szavazat, ellene 132. így tehát a gyülekezet nagy többsége a régi viszonyt óhajtotta fenntartani az Amerikai Református Egyházzal. A monongahela völgyének legrégibb p&aztovábbitó intezete, eszköaöl péazküldeményeket gyorsan és poptosan a világ bármely részébe. Pénakül- deményeink pecséttel ellátott borítékban lesznek a címzettnek kézbasitv
