Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1907 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1907-02-07 / 6. szám
-«zent férfiút. Savy.nnarolla Floreneben a »áglyán végzi életét. IV. A következőkből pedig kiviláglik, Itogy egy hajszálnyira sem tértem el az igazságtól, midőn azt állítottam, hogy a rém. kath. egyház pénzért szabadította aaeg a lelkeket a purgatoriunaból és pénzért osztogatta a búcsúkat. A ki az ősi kereszt, századokban az «gyház tagjává lett, a kesesztségben vélte elnyerni bűneinek bocsánatját. Azon fcönökért, a melyeket a keresztség után elkövetett, az Istentől közvetlenül kért bocsánat belső bünbánat által Senki sem járult az úrvacsorához, mielőtt önmagát meg nem Ítélte volna. A bűnök bocsánata azonban sohasem függött a gyónástél és az absolwtiótól. Csak azok, kik az egyházból ki voltak közösítve, tartottak nyilvános bünbánatot imádság, böjtölés és alamizsna által. Amaz benső bánatnak ezen külső cselekedetekkel való összeköt" tetőséből származott a római sgyházban a poenitentiatartás szentsége. De a bűnök bocsánata a középkorban még más utón is eszközöltetett. Mikor II. Orbán pápa keresztes hadjáratot hirdetett teljes búcsút engedélyezett mindazok részére, a kik abban részt vesznek, azaz az ideiglenes büntetéseknek, a melyeket e világon vagy a purgatoriumban kellene elszenvedni, teljes elengedését és minden fcünök boesánatját. Minthogy mindenki részt nem vehetett a háborúban, azért azoknak is engedélyeztek búcsút, * kik "bizonyos pénzösszeget fizettek a szent föld visszafoglalásáért. Ezen korban léteztek már az úgynevezett „libri poeni tentiales'1, a melyek különböző nagyságú és terjedelmű búcsúkért különböző árak voltak előírva. Ezért nem akarta engedélyezni a római pápa szent Ferencnek az úgynevezett portiunkulai búcsút, mivel *z akkori kor szokása ellenére a pénzt nem irta elő mint feltételt a búcsú elnyeréséhez. (Lásd Regino, de disc, ecc- II, 438 88.) XXIII, János pipa szintén búcsút adott mindazoknak, a kik bizonyos összeggel hozzájárulnak azon háború költségéhez, a melyet nápolyi László ellen viselt. Ez ellen tiltakozott Húsz János. X. Leónak szintén szüksége volt pénzre és pedig nagyon sok pénzre. Búcsút engedélyezett mindazoknak, a kik szent Péter templomának építésére pénzt adtak. Tetzel volt megbízva a buc-m kihirdetésével, jobban mondva a búcsúlevelek eladásával Németországban. Nagy ünnepélyességgel 'szokott btvonulni a helység vagy város főtemplomába, a'fö oltáron felállította a bucsukeresztet, aiája helyező a pénzes ládát. Aztán dicsérni és magasztalni kezdé búcsúját minden kigondolható módon, Azonban ingyen nem nyerhető el a búcsú. Királyok és fejedelmek 25, grófok és bárók 10, közönséges nemesek ö, iparosok 3 aranyat fizettet. Templomrablásért 9, gyilkosságért 7, házasságtörégért 6 aranyat fizettek. Sőt még az el nem követett, hanem csak a jövőben elkövetendő vétek bocsánatát ie árulták. A középkori theologia azt tanította, hogy nem a bűnök, hanem csak az egyházi büntetések engedtetnek eL Ehhez való jogát a Scholasztika a thesaurus meritorum supererogatoriorum Christi, et Sanctorum vagyis a fölösleges jóceelekedetek kincsében találta, a mely kincs teljesen a római szentszéknek szabad rendelkezésére áll. A fölösleges jócselekedetttkböl, a melyeket a szentek végeztek, az érdemeknek plusa, többlete támad, ebből fedezi a római pápa a minuet azoknak, a kik nem tettek annyit a mennyit kellett volna. Ezen merkantil módszer mindenesetre összefüggésben állott a nagyon is merkantil gyakorlattal, Nem volt már többé titok, hogy a németek ezen pénzéből a pápák pénzhiányukat fedezték. Azt is tudjuk, hogy X. Leo pápa ezen búcsúk által szerzett pénzből nővérének lakodalmát állította ki. ^ Hogy mennyi pénz kellett ilyen lakodalom megtartására, abbéi következtethető, bogy Leo rokonának Juliannák lakodalma 15)000 aranyba került. Rómában a búcsúpénzt nem nevezték másképen minta németek bűiéi. Az üzlet igen jó volt, mert még az ágensek is meggazdagodtak. Tetzel után nagy összeget találtak. Ilyen volt néhány századdal előbb az egyházi szokás ! Minden jóiavaló embtr utálattal fordult el ezen bűnös üzelmek- tfil. (L. Dr. Karl Fr. Aug. Kahnig; Der Gang der Kirch», p. 348). Ezzel kapcsolatban csak némileg szándékozom megvilágítani azon bűnös kereskedést, a mely a római katb. egyházban a misepénzekkel (intentiokkal) űzetik. V. a pergatoriuos ideája és a holtakért való misézés Nagy Gergely pápától származik. Hogy a római kath. papok pénzért miséznek, hogy a kis misét kisebb összeg- gért, a nagy misét pedig nagyobb summáért végzik, ahhoz ueküak semmi közünk. Igaza van Madár urnák, hogy dignus est mercenarius etc. Azonban a misepénzzekkel való gyalázatos keres ke dés, ez már csak bele ütközik az evan- gyeliumba. A hivő kath nép jó lélekkel fizeti a misét, az oly nehezen megtakarított fülé* rekböl misealapitványt tesz, de nem sejti, nem gondolja, hogy az ö pénzével mennyire vissza élnek a lelkiismeretlen papok, sok esetben pedig el sem végzik. Ugyanis többször igen sok mis# pénzt hoznak az emberek, különösen városon és bucsujáróhelyeken, a melyeket az ottani élő papok egyer.kint elvégezni nem képesek. Mert minden pap csak egy misét mondhat, és ezt csak egy fizetett vagy nem Illetett szándékra ajánlhatja. Hogy segítenek a bajon ? Vagy egyáltalán nem mondják el és a hívőt megcsalják, a ki nem tudja, mily jszándékra végzij az áldov.ár a misét (magam is ismertem néhányat, kiknek halála után 300, 400, sőt ezer intentio mise maradt elvégezetle* len&l, a pénzt elfogadták el is költötték, de a misét el nem végezték. Á legjobb esetben az ily elvégezotlen ínténtiokat Rómába küldik (különösen a régi alapit- ványi miséket, a melyek értéke a pénz csökkenés folytán sokszor 10 krajcárra soállt le), hol azután elvégeztetik in cumuló, egybe foglalva halmazban.) Vagy pedig átadják, már a gyengédebb lelkiismereiüek a misét a mise pénzzel ; együtt szegényebb papoknak, lapszerkesztőknek, egyházi íróknak, de vissza szoktak tartani maguknak a misepénzböl bizonyos részt. P. v. ha ök 2 koronát kapnak egy miséért, mikor átadják a misét, ök csak 1 koronát adnak a második kézbe, legyen az lapszerkesztő, vagy iró, vagy szegény pap. Ha már most bizonyos könyvet erga 5 sacra hirdetnek, a mely* nek ára kézpénzben 2 korona, ez annyit jelent, hogy az a pap, a ki a könyvet megvenni akarja, ötször tartozik ért* misézni bizonyos szándékra. Hogy milyen szándékra, ö ezt nem tudja, hiszen már a negyedik kézben forog a misepónz és az intentio, és már húsz krajcárra fogyott 1* a misepénz. Ezen kereskedés és Cialás ellen, hiába tiltakozott az egyház feje, nem tudja megszüntetni. ^ VI. Madár János további fejtegetésében azt mondja, hogy mi tagadjuk a kegyelemnek (melaszt) szükségét. Sntor, ne ultra crepidam! Az egész protegtantis mug Pál apostol tanítására és »zent Ágoston értelmezésére épiti fel dogmatikáját. A mi theologiánknak centruma Jézus Krisatus, e körül forog minden. Ha valaki úgy mi hirdetjük a kegyelem szükségét: ,,Mert megjelent íz Istennek amaz idve- zitö kegyelme minden embernek. Mely minket tanit, hogy megtagadván a hitetlenséget------ szentül éljünk a jelenvaló világon. Tit. 2. 11, 1». Luther és Kálvin teljes meggyőződésük szerint Pál és Ágoston követői. Vegye elő dogmatikus könyveinket, mindenütt Fái és Ágoston sőt azt tanítjuk, hogy esak Krisztáé ingyen való kegyelméből idvezUllink, és nem a jó cselekedetek folytán. A elválasztás, a meghivatáe, u hit, a megigazo- ás, a megszentelés, mind a kegyelemnek müve. 8aving/grace. Madár ur hallott harangozni, de nem tudja hol. Uram. előszűr is ismerje meg a mi evangyeliumi tanításunkat, azután ítéljen. VII. A római egyház nemcsak elmé- letben tanította, hanem a gyakorlatban végre is hajtotta kárhozatos tanát az fret- nekek kiirtására vonatkozólag. Hivatko* tak a jus utriusque gladiira. Ne mondj* azt, hogy az egyház csak a bilnögeéget hirdette ki, és az állami törvények szerint iiélték halálra és végezték ki az eretne-l keket. Azonkívül nemcsak állami iaqiisi tio, hanena egyházi inquisitio is létezett Kik csinálták ezen szigorú és evangélium ellenes törvényeket ? Nem e a püspökök, érsekek, apátok, hercegek, grófok, nem e m egyház szentesítette e törvényeket ? Nem e a pápa, mint a királyok legfőbb őre ? M iért nem protestált az ilyen törvények ellen? Birjuk a toulousi zsinatnak határozatát: .,Minden fejedelem, földbir- tokos, püspök vagy biró, aki egy eretneknek megkegyelmez, veszítse el földét, birtokát és hivatalát, minden ház, a melyben egy eretnek találtatik, romboltassák le. Az eretnekekhez és a gyanúsakhoz még a legvégső betegség esetén * VIII. sem bocsátandó orvos, ‘‘ stb. Mindezek és ezekhez hasonló törvények a pápa appro batioját nyerték el. Hol van itt a e <alha- tatlanság? Jellemző és ékes káromkodásokkal telve azon pápai bulla, a melylyel VT. Kelemen pápa a bajor Lajcst az egyházból kiátkozta: ,,Jöjjön reá kötél, és essék bele. Atkozott legyen az ö járáea és kelése. Büntesse meg öt az Isten tébolyo- dottsággal, vaksággal és őrültséggel. Nyíljék i*eg alatta a föld és nyelje el őt elevenen.“ Tévedni emberi dolog, de a tévedést be nem ismerni vagy eltagadni, az már gonoszság. A mig csak a római pápa az emberek közül választa- tik, mindaddig tévedhet. VIII. Madár ur azt állítja, hogy mi elszakadtunk Krisztus igaz hitétől, mert nem akarjuk elismerni Péter apostolnak illetve a római pápuának felsöbbségét. Uram, tanulja meg először az ujszö' vetségi görög nyelvet, és viasgálja az Írásokat. 1) Cephas nem görög szó, hanem zsidó eredetű szil- arameai szó, Kéf — héberül szikla, kétszer fordul elő Job és Jeremiásnál; Kéfa —aramaei: szikla. P..tra -és Petros pedig görög szavak. Ha Jézus azt mondotta volna: Te Péter vagy és te rád épitem fel anyaszentrgy házamat, akkor a katholikusoknak volna igazuk; Máté, a ki ismerte az Ur szándékát először Petros használ, azután Petráy, habár a görög nyelvnek usugs szerint a mondat második részében is mondhatott volna Petrov. 2) Nem vethető más fundamentom az egyházban, mint Krisztus. (I Kor 3—11) Péter azért sem mondható sziklának, mert ké söbb az Urat megtagadta; Sőt Jézus Pétert sátánnak nevezte. Cephas csak denomi* native mondatik Krisztustól petrának, ép ügy, mint a keresztyéneket Féter apostol nevezi élő köveknek, Krisztustól az élő kőtől. Hiába állítják a rómaiak, hogy itt Krisztus valami kiváló és különös dolgot Ígért, hogy vele megjutalmazza Péter vallomását. 1. A mint Péter nem a map a nevében, hanem az összes tanítványok nevében, úgy Krisztus felelete nemcsak Péternek, hanem mindnyájoknak szól. így értelmezi ezt szt. Ágoston is: Tu es Petrus, et super banc Petrám, quara confessns est, super hane petram qiaam cognovisti, dieens: Tues Christas. Filin« Dei vivi, aedificabo ecclesiam meam, super me ipsnra, qui sum Filius dei viviy aedificabo ecelesiam meam, superme ipsum aedificabo, non me super te.“- Magyarul: Te Péter vagy, és ezen szikla felé, a melyet megvallottá!, ezen szikla fülé, a melyet megismertél, mondván, Te Krisztus vagy, az élő Istennek Fia, fogom épileni any aszentegv házamat, magam fölé, ki az. Isten fia vagyok, ép tea anya- szentegyházamat, magam fölé, nem te rád.“ Ha Madár ur c*ak egy kissé értené a héber nyelvet, akkor tudná, hogy a kulcsok hatalma mást is jelent, úgyszintén a héber kötni és oldani igék ! 2. A mi illeti az első jeruzsálemi zsina- ot, abból senki fia, de még a bridgeporti magyar p'ébános ki nem magyarázza Péter apostol elsőbbségét. Mert Barnabán ■3 Pál nem mennek külön Péter apostol- íor., hanem az apostolokhoz, é* széni* örökhöz éi aem Péter, hanem Jakab apostol javaslata dönt az apostoli határozat meghozásában, a melyet nem Péter hanem mindnyájok nevében fogalmaznak. 3. Pál apostol sem ismerte Péter elsőségét, mert öt keményen megfedette, mivel méltó volt a feddés re. xv hires Baroniusnak sem tetszik ez a hely, ,.lapis offensionis, petra scandali“ ez a hely Teronne pedig azt mondja, hogy az a feddés inkább a szeretetnek, mint a tekintélynek feddése. Azonban ha Péter feje és fejedelme lett volna az egyháznak, hogy merte volna neki Pál szemtől szembe vágni bűnét nyilvánosan, sokak előtt ? Mit szólna a mostani római pápa, ha öt valamely pap vagy püspök egyházi gyűlésen keményen hypokrizis miatt megdorgálná ? 4. Péter apostol sem álmodozott arról, bogy a keresztyénség nagy rész* öt halála után ily nagy tisztségre emeli. Ö soha sem vindikálta magának az elsőséget, magát a többi apostolokkal egy rangba helyezi, sőt egyenesen tilt bárminemű rangfokozatot és uralkodást az egyházban (I. Péter 5.12—14). 5- A szentirás teljesen hallgat arról, hogy Krisztus ily egyházi felsöbbséget pápaságot alapította volna. Pedig az apostolok elősorolják az egyházi hivatalokat és tisztségeket, azonban a primátusról, a pápaságról sehol sem tesznek említést. Midőn tehát az apostolok erről nem Írnak, sőt a szentirás mindig úgy beszél az apostolokról, mint a kik egyenlők egy tekintélyben, mint az egyház kormányzási tisztségben, világos, hogy Krisztusnak soha, sem volt szándéka ily intézményt egyházában felállítani, mint hogy Krisztus halál* után ugyancsak ö marad fejnek és fundamentomnak, és nekünk nincs szükségünk semmiféle emberi fundamentumra, sem csalhatatlan tanítóra, mivel O velünk lesz minden időben a világ végezetéig az Ö szent Lelke által. 6. Mr. Madár a hagyományra hivatkozik. Habár a római püspök Rómában, a világ fővárosában székelvén nagyobb tekintélylyel birt politikaijielyze* énéi fogva, és habár sokan ö hozzá fordultak,, és habár a római pápa gonoszokat és eretnekeket ép úgy vett pártfogása alá, mint a jókat, mégis csalhatatlan és abso* lut tekintélylyel az első 6 században nem birt, vagy ha ilyesmit árrogált magának,, az egyház jobbjai mindig tiltakoztak ez ellen. Cyprian azt mondja-.Azok veltak a többi apostolok is bizonyára, a*mi Péter volt, a tisztelet é* hatalom egyenlő rangjával bírván. Krisztus feltámadása után egyenlő hatalmat adott az apostoloknak« Cypr. Tr. 3 de simplici. Trael, Ily\ értelemben ir Jeromos is. Ambrus így szól: Tehát Péter és Pál kitűnnek valamennyi apostol«ik között, de e kettő 'közül, ki helyeztessék előbbre, bizonytalan. (Folyt, köv.)
