Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-15 / 7. szám
VII évfolyam. PITTSBURGH, PA. 19C«. FEBRUAR 15. 7. szám J?LX^£^:ttXTZ-ZL.X XJL-ZXOrXT-ZXXZ (HUNGARIAN-AMLRICAN REFORMED SENTINEL. 1 Az Egyesült Államokbeli Ref. Egyház Magyar Egyháímígvéjéak hivatalos közlönye. 5®-?* Megjelen mindeD csütörtökön, Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian-American Sentinel Publ. do., Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3, 1879 Lincoln Ábrahám, Kilencvenhét évvel ezelőtt, Kentucky államnak egy félreeső helyén, jól-rosszul összetákolt fakunyhóban született Lincoln Ábrahám. Szegény szülék gyermeke volt s gyermek és ifjúkora folytonos nélkül özések között telt el. A gyermek előtt nem volt más kilátás, mint a testet örlö, lelket emésztő gond, a mely osztályrészül jut minden olyan egyénnek, a ki harcba szállá természettel,hogy azt a maga részére meghódítsa. Még 10 év se telt el azóta, hogy Washing ton György Mt. Vernonban elhunyt. Ki hitte volna a gyermek születésekor, hogy ö valaha Washington örökébe lép s nevét az amerikai nép legnagyobb büszkeségével együtt jogják emlegetni. De a mi^leketlen- nek látszott 1809.' február 12én 'negyven* évvel később valóra vált. Bizony csudálatra méltók az urnák utai. Az a gyermek, a ki szegénység benszületik s kora gyermekségétől fogva harcolja az életnek harcát : népének a legnagyobb pártfogója, védelmezője lesz.f Velük együtt él és egvütt érez. Sorsa kötös lévén a nép sorsával, ismeri vágyaikat, szükségeiket s magáévá teszi azt a szellemet, a melylyel az életnek eseményeit mérlegelik. Ezért visszhangot talál szivében az egyéni és a nemzeti életnek minden ^becsületes követelménye. A szegénység, a munka s az ifjúkori küzdelem és megpróbáltatás | olyan dolgokra tanitották meg Lincoln Ábrahámot, a melyeket soha nem tanulhatott volna meg, ha előkelő családból származik s már szü letésénél is a szerencse j Őrködött volna felette. Istentől végtelen nagy szellemi erővel lévén megáldva, a folytonos küzdelemben ereje még jobban kifejlett s szivébe olyan szere tét vert gyökeret, amely minden áldozatra kész volt embertársaiért s arra képes!Lé öt,hogy a népéit éljen. Lincoln Ábrahám a nép közül való volt s ezért a népé volt a szónak leg teljesebb és legfelségesebb érteimé, ben.Ömegértette népét s minél előbb haladtak, az évek — Lincolnnép szerűsége annál inkább növekedettmert ö mindazt magában foglalta, a axn jó és dicséretre méltó vau az ^amerikai életben és a kormányzási rendszerben. Ez az oka annak, hogy emléke nagyobb fénynyel világít ma vmínt bármikor ezelőtt. Nagy fontosságú dolog, hogy mi a saját vérünk által megcsufolt idegenek minél többször, minél job. ban tanulmányozzak ennek az egyszerűségében is olyan fenséges,egésr fértiunak az életét. Lincoln szerette a békét s mégi az lett a sorsa, hogy népének ak kor legyen vezére, a mikor az legnagyobb harcát harcolja. Mindig a nép barátja volt s ellensége minden osztálykülönbségnek s az ezzel járó kiváltságoknak. Hitte, hogy a becsületesség legjobb zsinór mérték mind az egyéni, mind a nemzeti életben. Személyi vágyak, hírnév után való epekeaés soha aem vezet ték dolgaiban ; igazságos volt s mindenben, mindenkoron népe javát kereste s arra törekedett, hogy min - den dologban a saját véleménye szerint a legjobbat cselekedje. Nem volt demagog, kia nép kegyét keresij de nem volt zsarnok sem, ki ki mindenkitől feltétlen meghódolást követel. Jelszava volt : ,,of the people, by the people, for the people.“ Ezen jelszónak kellene be világítania azt a sötét felleget is, a mely ma Magyarország egét borítja. Mi Istenünk ! Küldesz-e szabadi- tót — egy Lincoln Ábrahámot a mi magyar népünknek \ —yr. — Képen a RüUiússiói mannánál. Segélyező egyházunk, a_mint azt már több ízben említettük, nagyon szép munkát végez a keresztyénség- liek a japánok között való terjesztésében. A mait évben ünnepelte meg az egyház a külmissziói munkálkodás megkezdésének huszonöt éves évfodulóját. Ez idő alatt nagyon sok jót tett a japánok között s általa nagyon sokan megtalálták a Jézus Krisztust. Khinában még csak pár éves egyházunk missiói munkája, de ott is sikerrel biztat, a mennyiben a református vallás az. a melynek nemcsak lényege, hanem külső formája is a legjobban megegyezik az evan gyéliumi tanításokkal. Nem akarnak ez alkalommal bö vebben Írni a dologról, de miután a múlt vasárnap volt az úgynevezett külmissioi vasárnap, egy pár kisebb eseményt említünk fel, a melyek megmutatják, hogy minő munkát végeznek a hittérítők. 1. Az első megtért. Seipe Vilmos Írja, hogy nem lehet annál felségesebb öröm, mint mi kor a lelkész, a hittérítő azt látja, y nem hiába munkálkodik, ha íltala hintett magvak termé- y talajra hullanak. Szombat ve volt. Ekkor végeztem az első igtértnek a keresztelését. Kishi- nauzi segített, mert a nyelvet még nem beszéltem jól. A megtért egy katona Mizusawa, ki az egyik kórházi csapatban szolgál. Az uj megtért tényleg levetkőzte az 6 embert, a Jézusé lett. Minő öröm tölté el szivemet, ezt csak érezni lehet, de leirni nem ! Egy. gyei több azok száma, kik a Jézust szeretik. Vajha mindnyájan úgy szeretnék a Jézust, mind ez a katona. ki tényleg elhagyott mindent a Jézusért! 2. A képek hasznosak. Powel kisasszony Írja : Nagyon hálás vagyok azokért a könyvekért és képekért, a melyeket kérésemre többen küldöttek nekem. Remélem oiég többet is kapok. A háború már elmúlt, de a kórházak még koránt sem üresek. Nehány nappal ezelőtt egyik evangyelistánk jelentette : ..azok, a kik a kórházban voltak s már haza tértek : templomba jár- i nak s többen közülök a legbuzgóbb hallgatók. Azok, ja_ kik olvassák az evangyélinmokat, most azTó”szö vétségét akarják — főként pedig a zsoltárokat. Szívesen énekelnek. Estvénként csoportokba verődnek össze s azokat az énekeket éneklik, a melyeket tanítottunk nekik. . Egy énekes könyv gyűjteményt egy negyed centért kaphatunk s minded katonának adunk egyet, .mikor kijelentettük, hogy megtanit juk őket énekelni is, nagyon meg- 'örültek. A tisztek egy szobát szívesen adnak rendelkezésünkre s maguk hívnak bennünket, hogy énekeljünk. A múltkor egy érdekes levelet kaptunk egy katonától, a ki egy kis vallásos füzetet olvasott el, amelynek a enne „Jöjj és láss.“ Levelében kérdezi: Mi a csuda ? Mi a szent Lélek \ Mi az ó szövetség ? s más ilyen kérdéseket. Mikor megtaláltam, egy olyan emberre akadtam, a kit tnár egy éve figyelemmel kisérek Egyike volt azoknak, kiket legelőször hoztak be a kórházba. Legelőször valami játékra tanítottam meg, aztán adtam neki könyveket, bibliai képeket, de nagyobb érdeklődést soha sem «utatott. Egyszer újra bibliai képeket adtam neki — s a textust leírta magának s ez a Luk. 10 : 2 volt. Aztán egy bibliát kért s belépett a bibliát tanulók osztályába s ma egyike a legszorgalmasabb tanulóknak.“ 3. A hálás katona. Furcsa, de mégis igaz, hogy a háború jótékony hatással volt, a keresztyénség terjedésére. Hittéri- tűnk felhasználták az alkalmat — s prédikálták az evangyéli- umot a katonáknak. Részvétük s szívességük által nagyon sokan meg is tértek. Ahittéritök a harcba menő katonákat ellátták vallásos füzetekkel; s evangyeliumi részletekkel, bibliákkal s többen Írták, hogy Krisztushoz tértek. A N ibanchói vasárnapi iskolába, a melyet Mrs. Shneder vezetett, egyszer egy katona lépett be s arra kérte, hogy adjon neki nehány vallásos iratot, hogy elküldhesse ama katonák családjaikhoz, a kik újra háborúba mennek. Mrs. Schneder nagy örömmel látta, hogy a kórházakban a katonák minő nagy örömmel fogadják az evangveliumot. Kevéssel azelőtt egy katona otthonában kereste fel öt s ott köszönte meg neki, hogy öt a Jézushoz vezette s mióta visszajött Amerikába, azóta is több levelet kapott a megtért katonáktól s olya ttoktól, a kik keresztyének akarnak lenni, A Forth Aithur ostrománál elesett katonák között volt egy, ki ez ének zengése közben mult ki ,,közelebb hozzád Uram! . . . Tudnánk e mi ilyen munkások lenni, egyen egyén ? Az aratásra váró gabona bizony itt is sok ! Mértékletesség, Zárd be a saloont vasárnap!... Mindjárt hozzátehetjük a folytatást is: mert ha nem, téged zárunk be. Ez hát az a hires blue law, a mely ellen annyi agitacio folyik széltében-hosszában mindenütt. Van e hát valami jogosultsága e törvénynek, vagy talán az ellene oly hevesen izgatóknak van igazságuk* Próbáljunk megfelelni e kérdésekre. A vasárnapi italmérés megszorítása ellen a legelső érv az, hogy megsérti az ember legszentebb jogát: a szabadságot. Hol van akkor az egyenlőség, a szabadság, ha a szegény munkás embernek nem szabad eltékozolni keserves keresményét, mire talán sok száj és szem várakozik. vasárnap a korcsmában. Én dell •» A monongahela völgyének legrégibb pénztovábbitó intezete, eszközäl- pénzküldeményeket gyorsan és pontosan a világ bármely részébe. Penzkül- ménjeink pecséttel állatott borítékban lesznek a címzettnek kézbesítve
