Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-13 / 49. szám
s ) ftzon népekkel, a melyek a római egybá* szellemi igája alatt nyögnek, mint Spanyolország, Olaszország, Franciaország. Amott szabadság, jólét, tiszta evangeliomi erkölcsök, emitt szegénység, hitetlenség, zsarnoki önkény, anarehia. Ott az evnn' gelium eredeti tisztaságában a gonoszság, és szegénység felett ^győzedelmeskedik, itt a puszta emberi tudomány, a téves emberi erkölcstan a szegénység és a gonoszság elleni küzdelrrében mindig csatát vészit és kénytelen ezeknek szabad teret engedni vagy velük szövetségre lépni. Igen, vagyon az Istennek ' valami mondása: mert a te első szeretetedet el hagytad; oh bár emlékeznél meg azért, a honnét kiestél és megtérnél és az előbbi cselekedeteket eselekednéd! (János Jel.) Ki tagadja tehát, hogy a római egy ház ezen tekintetben a fejtöl kedve az utolsó tagig alapos és gyökeres reformra szorul, hogy a keresztyén szeretet és a tiszta erkölcs fentartassék, hogy az egyenlőség és testvériség ápoltassak, A keresztyén nem szüli meg ember lenni az élet semmiféle állapotában. Két féle keresztyén morált nem tanitott Krisztus. Nem a világtól való visszavonulás, nem a puszta szemlélődő élet érdemli meg a mennyországot, hanem a keresztyén élő hite, a mely a világ bármely élet állapo- tában, gyakorlatilag a szeretetben és a szeretet által nyilvánul és érvényesül. A protestantizmus azért az-egyház kezdeté- töl fogva együtt halad a római kath. egyház hierackikus szervezetével. Tértül- lián, Ágoston, Gottshalk. Assisi Ferenc, Húsz János, Savanarolla, mind erkölcs reformátorok, mind a mi igazságunk mellett tanúskodnak. A római egyház, nem tndom Krisztus meghagyásából, vagy keresztyén szeretetböl kifolyólag a legtöbbjét máglyára Ítélte, és ott égtek porrá, de az egyház nem styette, hogy : Vérükből uj csatárok születendnek, Az eszme él s a láng, a mely fellobog, Világot késő századokra vet. (Madách Ember trag.) Bár a római egyház tűzzel*vassal irtotta, kínozta az eretnekeket, az ö életűk és dicső martyrhaláluk minden időknek azt fogja hirdetni, hogy az Ur Istennek valami mondása van ellene, mivel az első szeretetet elhagyta. II. A keresztyénség két nagy részre oszlik. Az egyik rész az emberi tekintélyre, hagyományra, magára a puszta tanra, a Rómában székelő alkotmányos hatalomra, a külső kultus formára alapítja az üdvösséget és mig tanításait a csalhatatlan3ág és változhatatlanság szigorú jellegébe öltözteti, minden üdvös újításnak, haladásnak útját vágja. A másik rész mellőzi az emberi tekintélyt, a mely Isten elő t meg nem állhat, nem tartja lényegesnek a pusztatant és a hagyományt, ha Isten szavával meg nem egyezik, Rómába sem zarándokol, mivel Jézus mindig vele van a világ végezetéig, a külső ceremóniákra sem alapítja lelkiüdvösségét, mint a zsidók és pogányok, mivel az Isten lélekben és igazságban imádandó, hanem a hitben gyökeredző Istennel való életközösségre és az Isten irott szavára. Az döbbeni a katholicismus, az utóbbi a protestantizmus két sarkalatos elve. Nem szeretem a sokszor célra nem vezető hittani vitákat. Aki tudja, mennyi küzdésbe kerül az embernek még e világból az Isten országába eljut; a ki tudja mily ellenséges hatalmakkal kell küzdenie a keresztyénségnek, az nem fogja igen keresni a meddő hittani vitatkozásokat. Hogy hol van az igazság ? Vájjon Péter szikláján Rómában található-e meg, vagy Genfben, vagy Wittenbergá- ban ? Vagy vándoroljunk keresztül minden vallásfelekezeten és hol végre igazságot találunk, ott ismerjük el Krisztus igazi egyházát ? Krisztus egyháza kiterjed az egész keresztyénségre. Csak egy egyház van, és az egyház azon hívők közösségre, kik egy Lélek, egy isteni Fö alatt állanak. A Krisztusba hisz, elő bizalommal van Iránta, Vele életközösséget tart fent, az Krisztus testének, az ö Egyházának tagja. Mind a katholikusok, mind pedig protestánsok hivatkoznak Jézus szavaira ; Te Péter vagy és ez, n kősziklán építem *el az én Anyas zen tégy házamat és a pokolkapui aem vehetnek azon diadal mat.-* Katholikus magyarázat szerint az egyház a római püspökön nyugszik, a mennyiben ö benne mint Péter utódjában az ö apostoli hivatalának lelke és szelleme tovább él. Belső és külső okok szólanak ez ellen. Azon kivül Péter apostoli hivatalának hatalma és lelke Péter halálával megszűnt. Jézus Pétert az anyaszentegy- ház szikláinak mordja, mert Péter volt az apostolok közül az első, a ki Krisztus isteni [küldetéséről tett tanubi. zonyságot: ,,Te vagy ama Krisztus az élő Istennek fia“ ezen szavakon nyugszik a protestantizmus erős kővára. Amíg a mi hitünk oly erős mint a kőszikla, addig a pokol kapui nem vehetnek azon diadalmat, (Máté 16. 18.) (Kahnis : Der innere Gang desj dautsohen Protestantismus.) Kér. hallgatóim ! Minden hivő keresztyén örüljön lelkében, hogy Jézus Krisztus egyedüli közbenjárónk az égben esedezik értünk, hogy Krisztus az ö anyaszentegyházának vezére és feje és nem halandó, bűnös ember. Mindenhivő kér. adjon hálát az Istennek, hogy Kr. ingyenvaló kegyelme teljesen megigazít bennünket a hit által. A szegénynek nem kell félnie, hogy halála után lelke sokáig vagy örökre fog szenvedni a tisztitóhely vagy a pokol tüzében, mert nem birt hátra hagyni pénzt mise alapítványra.! Mi tudjuk, hogy Krisztus feláldozta magát értünk egyszer, és hogy az ö halála már csak elégséges volt a mi megváltásunkra, hogy megt b itulj ink minden bűne rífctöl, Mi tudjbk, hogy Istennek oly kimondhatatlan szeretete volt irányunk ban, hogy az ö tulajdon fiának nem kedvezett, hanem adta azt mi érettünk, mindnyájan, mimódon nem adna az Ur Fijának mindeneket? Mi ragaszkodunk azon két isteni sakramentomhoz, a melyekről [biztosan tu([juk. hogy Jézus rendelte azokat. Mi mindennél többre becsüljük az Isten igéjét, a Szt. Lélek közlőjét, lelkünk égi mannáját és az örökélet kenyerét. Ezen igéhez tartjuk mi magunkat. Hitünknek és erkölcsi életünknek csalhatatlan zsinór mértéke. Ezen ige nem változik, örökké igaz marad, ha az ég és a föld elmúlott; emberi tekintély hagyomány és okoskodás pedig sokszor megváltozik és élet helyett halált okoz. Ezen isteni 'tudó- mányt, a bibliát rejtette el szorgosan a római egyház a hívek szeme elöl, nehogy abból áldást, világosságot és életet merítsenek., Ennek olvasását liltotta az egyház és tiltja mai nap is. A helyett, hogy az igét tisztán és szabadon hirdette volna,, haszontalan és ostoba kérdésekről vitatkoztak hittudósai. Sz, Mária szemeiről, orráról, fejéről, Krisztus testi alakjáról, a bocsánatos és halálos bűnök ezer fele neméről. És a szegény hivő nép addig a sötétben botorkált, hogy lelkének vallási szükségletét kielégítse, egyik kegyhelyröl a másikhoz zarándokolt, térden csúszott a faragott és festett csodatevő képek előtt, szent áhi • tattal hallgatta azon csodákat, a melyek sohasem történtek meg, és a melyeket az élelmes szerzetesek és papok gondoltak ki, hogy konyhájuknak a zsíros jövedelmet biztosítsák. 1870ben emelte dogmává a római egyház a pápa csalhatatlanságát hit és erkölcs dolgaiban. Arra hivatkoztak, hogy már Péter maga hirdette volna Siciliában az ö csalhatatlanságát és hogy Sz. Mária megerősítette azt csodákkal. Bennünket ezen különös dogma már nem igen érdekelne, ha a római pápa már most csalhatatlan tekintélyével nem növelné au.on nagy űrt, a protestantismns és a katholicismus között. A vatikáni zsinat-és a csalhatatlan pápa újból kiátkozott bennünket, protestánsokat és ünnepélyesen szólítja fel Jézus Kr.t, Máriát és a szent apostolokat, azok megsemmisítésére és kiirtására, kik a hit dolgában vele egyetérteni nem akarnak. De római egyház sem törődik már a dogmák jelentőségével. Mindenesetre el kell ismerni azokat is és nem szabad nemet mondani. Az engedelmesség gyakorlására és mint asketikus készülék az ész megalázására igen alkalmasak. A keresztyén életet és buzgóságot a kath. egyház nem a dogmákból meríti. Ez eszközöltetik a szentségek és jócselekedetek, rózsa füzérek, pápai áldással biró érmek, csőn- tocskák, skapulárék, kereszted, ‘különféle hatással biró szenteltvizek és megáldások, az Isten anyja és annak sokféle megjelenése által, kutakban, erdőkben, fákon, barlangokban, Jézus és Mária testi szivének kultusza által, A legtöbb ezek közöl még nincsen hitcikkelynek elismerve és az egyház el is halasztja a mig lehet, de kétségtelen dolog, hogy ilyesmik ápolják é* fejlesztik a hitet. íme, keresztyénség dogmák nélkül. íme kér. hallgatóim, látjátok,milyen távol áll a protestantismus [a kath. egyháztól. ^ Ez sarkaljon bennünket a mi evangéliumi kötelességeink megismerésére és lelkiismeretes teljesítésére. A pusztatagadás, az örökös protertálás még nem elég. A mi kér. Imeggyözökésünk és hitünk, szeretetünkjés türelmünk ösztönözzön és képesítsen bennünket áldozatokra, hogy Krisztus országát tiszta tanítással és keresztyéni életünkkel terjesszük. Az {átkokra feleljünk szeretettel, a rágalmakra és üldöztetésünkre keresztyéni türelmünk kel és imádkozzunk azokért, a kik nekünk bárminemű ellenségeink. Legyünk egy szív és egy lélek. Szűnjék meg kozöt‘ünk a pártoskodá^, a .viszály kicsi dolgok miatt, hiszen mindannyian Jézusé vagyunk és ö általa atyafiak. Úgy fényi* jék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiket és dicsőítsék, a ti mennyei Atyátokat, ^ * Engedjétek meg kér. hallgatóim, hogy végezetre ismét csekélységemről szóljak. Hálákat adok az Istennek, hegy mindezek megismerésére eljutottam, és az isteni kegyelem hívásának engedve, belső meggyőződésemet követhettem. Lemondva a világ tiszteletéről, a melynek a kath papság örvend, a kényelmes életről, mostani szegénységemben és szenvedéseimben boldogabb vagyok mint az előtt. Az Ur Isten számtalanszor megsegített, azért áldom is az ö jóságát mindvég gig. Átkarolva az Isten igéjét,*a bibliát, mely életem és mindenem Krisztus által,, bátor szívvel ismétlem Pál apostol szavait: ,,De ha mégis, avagy a mennyei Angyal hirdetne néktek valamit azon kivül, a' melyet néktek hirdettünk, legyen átkozott. Amint először mondánk most ismét' másodszor is mondom: Ha valaki néktek- hirdet valamit azon kívül, a melyet vet • tetek, átkozott legyen. “ (Gal. I. 89.). Mi nem félünk a jövőtől, nem is féltünk téged Jézusnak egyháza; a hü pásztor vezet téged és óv téged, a ki minket el nem hagy. Uram neveljed a mi hitünket (Lak. 17. 5.) Amen. Utazás négy világrészen it. — Nánássy Lajos. — De ha Mohamed vonakodott belépni Damaskus város területére félvén, hogy igy elrontja azon örömteljes meglepetést, mely a meny gyönyörűségében várakozik reá : egy másik férfi másként gondolkodott. Ez belépett Damaskus kapuin, kezében vérparancsesal, szivében az ádáz gyűlölet dühöngő érzelmeivel felruházva mindazon rossz tu’ajdon Sággal, a mit a farizeusi neveiéi nyújtani képes vala. Ez a férfiú í tar&usi Saul volt. Ismerjük a következményt, tudjuk, hogy épen Da maskusbau jelent meg előtte az általa addig gyűlölt Názáreti; épen Damaskusban rázta le a zsidó szer- tartáskodás zsibbasztó békéit s emelkedett fel lélekben ahoz, ki lélekben és igazságbau kiván egyedül tisztelteim. A lelki átalakulás egészen megtöri, térdre esik, nem lát, nem hall semmit; igy nyújt példát arra, hogy az ó embert mi is megöldököljük s feltámaszszuk magunkb n az ujat.S e perctől fogva már a miénk vagy Krisztusnak óh legnagyobb apostola : szent Pál, nekünk adott damaskusi utad.Hosz- szu, beláthatatl m azon ősvény- melyre ez alkalommal léptél; bizonyára nem tudtad akkor még, hogy Thessalonikából elkergetnek, List- rában megköveznek, Filippiben meg ostoroznak, Athénben kigunyolnak, Korinthusbán lenéznek, Efezus^»an megrágalmaznak a Krisztus nevéért: Damaskusból még nem láttad a sötét utcákat, melyeken éjjeleidet kell tölteni bujdokolva, sem az el rejtett hajlékokat, hol munkás kezeid hosszú leveleket vetuek papírra az öazkeresztyénség számára, sem a dühöngő tengert, mely téged hány vet missziói utadban; elvolt rejtve szemeid előtt Rómának sötét piaca is, melyen vértanúi fejed a porba hullt: de mi mégis boldogok vagyunk a te damaskusi utadért, mert ez dicsőséget hírnevet hozott Krisztus evangéliumára. Kézen fogva vezetik végig a ma is meglevd „egyenes utcán“ 6 Ap. csel. 9 : 11, arabul derb el musztakim), a keleti kapu közelében levő Anániás házába, melynek hagyományos helyén ma latin szertartásu templom van építve; odább délre pedig azon helyet mutogatják a város kőfalán, a hol az apostol kosárban leereszkedve menekült meg az öt üldöző zsidók elöl, (Ap. esel. 9:35,) Mielőtt Damasknstól búcsút vennénk, meg kell emlékeznünk egy olyan jelenségről, a mely sehol sem tűnt fel annyira, mint épen e városban. A forró kiima miatt ugyanis minden tizedik ember szembajban szenvedett s a keresztyéneknek szembetegek részére berendezett kórházai állandóan telve vannak. A Pál apostol szeme világának elvesz lését is ilyen módon magyarázzák egyesek. A GENEZARETI TÓ FEJjÉ. Juüns 21én szombaton reggel 6 órakor előre megrendelt, külön vonaton indultunk dél felé Samach ba, mely a Tibériástó déli partján fekszik. Utunk tikkasztó melegben, a Hauran beláthatatlan pusztáin vitt keresztül. Egyedüli változatosságot a gyakran feltűnő karavánhad s a druzok megjelenése képezett. E népfaj teljesen napbarnított, akárcsak a mi cigányaink, szép fehér fogsor ragyog elő szájokból nevetés alkalmával, a férfiak magas, karcsú ter- metüek. Szegényes berendezésű sátorok árnyában heverésztek az öregek, az ifjak pedig nyájaik tere* lésével voltak elfoglalva. Délután vadregényessé kezdett válni a tájék s nagy kanyarulatokat téve a sziklás mészhegyek körül, a mélyben a galileai tenger hullámait pillantottuk meg. Gyorsan kiszállottunk a vonatból s kellemetlen hőséget szenvedve vártuk, hogy utunkat csónakon folytassuk tovább a galileai tengeren át Tiberiásba
