Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-22 / 46. szám
MH ; -v, . , •* AXXBIIAI ItitTil Reformátusok Lapja (Hung.-Am. Ref. Sentinel) BmsEszn: KALASSAY SÁNDOR pittsbnrgi ref. leiké»*. fciiiez a lap szellemi részét illető kzleméEyek küldendők. Lakik: Johnson Aye. Hung, Ref. Church. Telefon szám 279Hazel. Helyettes szerkesztő : Virág István daytoni lelkész. Kiadóhivatal : v Bates 'Str. Old Hung. Kel. Church, Pittsburgh .P» Ide keldEdfik sí égj letieitesnetek, egyházi és világi hírei. Telefon Ezám 2&6 J. Schenley. Az előfizetési dijjak H 0 R N Y Á K aN DRÁS címére küldendők 4St* Second Avenue Pittsburgh, Pa. A lap előfizetési ára: Amerikába 2 dollár, M-agyarorezágra 2.H)c. A lap tissta jövedelme református egyházi célokra íordittaiik. o o o Hungarian-American REFORMED SENTINEL. Published every Thusday by the Hung. Classis of the Refor mcd Church in l . 8. At Bates Str. Old Hung. Ref. Church. Pittsburgh, Pa Editor: Rbv. ALEX. KALASSaY, Pastor of the Hung. Kef. Church at Pittsburgh, ra Örömhír. November 25 re. Jaj a nagy borihatóknak és a kik serények a részegítő italnak töltésére. Mértékletességi leczke. Ezsaiás.5. r. 11—26. v. ARANYIGE: Az én b-temet meg sanyargatom és rabság alá adom. (I. Kor. 9. r. 27. v.) A vasárnapi iskola olyan a szeszesitalokkal szemben, mint a pásztor .a nyájra törő ragadozó vadállat ellenében Minden úton és módon kies folyóvizek mellé kell vezetni a lelkeket, hogy a világ nemtelen csábításai félre ne vezessék azokat. A teendő ez : inteni és tanitani: a veszélyes élvezetekről jó póldaadással leszoktatni a fogékony ifjúságot. E végből a mértékletleu élet szomorú következményeit is-fel kell tüntetni, mintegy elrettentés céljából. Az Ezsaiás próféta könyvéből a mai napra választott lecke ideje : valószínűleg Ahaz király uralkodása, a mikora nemzeti nagyság után kifejlődött a fényűzés, a bálványozás és a mérték!* tlenkedés. Ez úgy 742-ben kezdődőit, Kr. e., vagyis Róma alapítása után in-tizenegy évvel. A4 esemény szintere Judea és Jeruzsálem volt. A nép Isten kertjéhez van hasonlítva. Ezért igen sokat fáradozott a Jehova, mint a kertnek az ura. S visszonzásul elvárhatta a szép termést, gyümölesőzést. E helyett a nép a boldogulás éveiben el- világiasodott. Joás király idejében már sikerült az assyr királynak adófizetésre kényszeríteni az éjszaki országot, Izraelt s nyilván látszott, hogy Judea is erre a sorsra jut. S mégsem volt elövigyázó, sőt annál inkább rohant a bűn és mértéklet- lenség karjaiba. Ekkor emelte fel szavát Ézsaiás, hogy a romlást feltartóztassa. Ostorozta a nép bűneit, lefestette azt a bűnt, amely emészti az éjszaki ország népét s a mi Jeruzsálemben napról-napra nőtt. Látásokkal, jövendölésekkel felmutatja azt a szép képet, amilyennek kell lenni a népnek, másképen meg nem maradhat. Elmondja, hogy mit tett Isten a zsidó népért. A föld legszebb helyén adott neki hazát ; körülvette azt a törvény és vallásos szokások védbástyáival s különös gonddal védte ezt a népet ellenségei ellen. Mint gondos BzölöBgazda, beplántálta az ö szent igéjét, az ö parancsolatait. De oda' helyezte a szölöprést is, vagyis az ö tiltó szavát, hogy így az a nép meghozza a kívánt jó gyümölcsöket. Rendelt részére tanítókat, prófétákat is. Megadta a népnek a kívánható boldogságot. Ezért viszonzásul elvárhatta az engedelmességet, a helyes istenitiszteletet, a vallásos és feddhetetlen életet : mert ezek a lélek gyümölcsei- De az ízletes fürtök helyett fanyar, éretlen gerezdek termettek a szőlőn. Az arabok ezt farkas^zölö- nek nevezik, Ezek azok a bűnök, amikről szólnak a próféták. S megoüntette az Ur a háládatlan népet ; széthányatta a szölökerttt. Ott volt előttük az éjszaki ország sorában a tü- ’kör, -abban láthatták a saját magok sorsát is. S a legnagyobb bűne volt — mint a többi bűnnek is a szerzője — az iszá- kosság. 1 Ez eloltja a józan ész világát s akkor az ittas ember hanyathomlok rohan oda, a hova balga sorsa viszi. Nincs benne kor- mányzó, amely ,,megállj“-t kiáltana, mikor az örvéhy szélére jutott. S mint nézik szánakozólag azok, akik .még abban az italtól betegben is az embert sajnálják. A könnyelműek pedig gúnyolják s azzal meg újabb bűnre bírják. Szája olyan lesz, mint egy katlan, csak úgy szórja a káromló szavakat, keze pusztítja a vagyont, lábbal tapossa a családi élet legszentebb törvényét. Jaj a nagyihat4knak s ak;k serények a részegítő italnak töltésére. A részegeskedö sokkal nehezebben gyógyul ki ebből a betegségből, mint más bűnben szenvedő. Az, aki mindent ellop, ami keze ügyébe esik, elhagyja azt, ha a haladó idő elveszi lábainak a gyorsaságát; a hazudozó. ha látja, hogy senki sem hisz neki pirulva hadja el vétkes szokását; a rágalmazó, a hi7elgö, a kétszínű is elöbb- utóbb kigyógyul ebből a gyarlóságából, még az is, akinek kedvelt szokása a bosszuállás — megszabadulhat ettől: de nem igy van van a részegessel. Ha fiatal korában csak néha-néha volt ittas, férfi korában gyakrabban lesz italos s öreg korában ritka nap józan. S nincs olyan hivatal, aminek a részegség szégyene ne lenne, nincs olyan kitűnő tehetségű ember, hogy érdeméből a részegeskedés le ne vonna. De nincs olyan szegény alacsony sors, hogy annál még mélyebbre ne sülyesethesse az ital az embert. Mennyi gonoszságnak lett inár forrása a mértékletlen, a rendetlen élet ! Az iszákos maga mocskolja be az egész ház becsületét, melyet pedig neki kellene védeni. Szomorú lehet az a ház, ahol a családtagok gyűjtögetnek,ra család feje pedig pusztít a részegeskedéssel. Egy láthatatlan féreg rágja az ilyen család boldogságának a fáját. S a bukás' nak elöbb-utóbb be kell következni. Jaj azoknak a szülőknek, akiknek ilyen meggondolatlan rossz példája romlottá, elfajulttá teszi az egész családot. De ne adjanak a szülék még részegítő italt sem a gyermekek elibe. Mint a fiatal plántának, csemetének, úgy s gyermek testesnek is a life viz a legjobb s legegészségesebb itala. A szeszes ital gyöngíti az ember szervezetét s igy lesz az áldás, a mi mértékletesen élvezve táplál, dobzódás által teher és átokká. Meg ne részegedjetek, sőt inkább, mint akik felébredtek az álomból, vigyázzatok Néhány szó a gyermekeknek. Egy kocsi oldalára, valamelyik város1 ban a hirdetések közt ez is fel volt ra' gasztva : A saloon üzlet nem virágzik emberek nélkül, mint a malom nem őrölhet búza nélkül, vagy a fürészmalom nem fűrészelhet ha nincs gerenda, Higyjétek el .gyermekek, bogy * leg’ több mulasztást az ital miatt követik el a különböző foglalkozású munkások. Egy gépész, mint a gépész-szövetség egyik derék, hü tagja, ki is mondta, hogy nem lehet egy percig sein igazi gépész az. aki megszokta az iszákosságot. Az a szövetség előbb igyekszik kigyógyitani, ha ilyen jelentkezik tagnak, csak azután veszi fel a tagok sorában. Egyik Pennsylvania állambeli kis városkában polgárgyülés volt a fölött, hogy legyen-e ott italmérés vagy nem. Sokat beszéltek már róla, mikor a hátulsó padsorokból felállt egy összeszáradt női lény, aki rongyos ruhában szinte szánalom volt nézni. A sok bánattól gyönge hangon igy kiáltott, mialatt kezeivel ide-oda hadoná zott: Nézzenek rám ! Tudják, hogy ki voltam én egykor ! Enyém volt legszebb gazdálkodás a városban. Azt is tudják, hogy milyen áldott jó férjem volt. Tudják, hogy volt nekem öt derék fiam is. Hova lettek ? Doktor, ön tudja megmondani a legjobban. Ott feküsznek az iszákosok temetőjében. Miért ? Mert arra lettek a falu népe által tanítva, hogy inni szabad, csak túlságosan sokat ne igyanak. S ok soha sem tudták megkülönböztetni, hogy mi a túlságos sok. Kik ezért a felelősek ? Te is, te is, te is I s ezzel a jelenvoltak legtöbbjére ujjal mutogatott, mert önök azt mondták, hogy abból az italból, a méregből, a kevés orvosság. De nem voltak jobb példaadók, mint tanítók. Látnom kellett, hogy sülyed családom, előbb szegénységbe, aztán gyalázatba. Hiába kértem, hiába esdekedtem, a község gondolkozása más volt. Itéimérésnek lenni kellett. Ez vitte ki az enyéimet, egyiket a másik után a temetőbe. Nézzetek rám, az utolsó menedékhelyről, a szegények házából vánszorogtam fel ide, hogy intsem önöket, hogy ha azt megengedik, saját magokat adják el. Én nem sokára oda állok Isten elé, ítélő birám elé, ott találkozunk s én ott vádolni fogom azokat, akik gonosz vezetők voltak, önöket mind. így beszélt s ezzel elájult. A gyűlés elnöke feltette a kérdést : legyen-e italmérés a városban s az egyhangú válasz ez volt: Nem kell! Egyházi és egyleti élet Ref. Egyesület. Hány ismerősöddel beszélgettél a múlt hét folyamán az Egyesület érdekében ? Hánynak ajánlottad, hogy álljon oda, a hol kötelessége hívja? Hánynak mondtad, hogy gondoskodjék övéi jövőjéről ? Ha még nem beszéltél egygyel sem akkor tedd meg azt minél előbb. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. * Ezen lap múlt heti számának az első oldalán, a lap szerkesztője azt az indítványt teszi, hogy a lap szerkesztője, bár ki legyen az, mentessék föl a lelkészi teendők végzése alól és legyen utazó misszionárius. .Nagyon szép eszme, de én még meg toldom valamivel. az a missionarius nem végezné jól dolgát, ha az egyesületnek is volna missionariu«a. Persze, hogy az pénzbe kerül, de nem kerülne sokba, ha a már szervezett egyházak azáltal Igyekez nének eleget tenni egyházunk iránti kötelességüknek, hogy közösen tartanák föl a missionáriust. Részemről ajánlanám, hogy az egyesület járuljon hozzá a fizetéséhez annyival, a mennyi két ^egyházra esnék. Hiába ! Ha nem megyünk az üzlet után, az üzlet nem fog hozzánk jönni. * Örömmel jelezhetem, Jhogj a Heti Szemlét sikerült megnyernünk arra, hegy Egyesületünk hivatalos dolgait közölje. Nagyon jutányos árakat számit, a miért is nagyt. Kuthy Zoltán esperes szerkesztő urnák e helyen is köszönetét mondok, j Béna lestrészeK és a m $ összes fájdalmai elmúlnak, a merevség és győngeség néhány erősebb bedörzsőlés után elmúlik azonnal, ha Dr. RICHTER féle í n ín használjuk. Ez állandó háziszer sok országban reuma, csipöfájdalicak. zsába neuralaije, nyak és mellfájdal, mák, fej és fogfájás ellen. Minden gyógyszertárban 25 és 50 c. F. BD. RICHTER k GO. 21S IFearl St. JSTeizr "STorls: Adja Isten, hogy egyesületünk megkapja a méltó pártfogást a csatlakozott egyházak körében is, mert hiába hivnak bennünket akár igy, akár úgy, mégis csak egyek vagyunk mi; amerikai Magyar Reformátueok, a kiknek pedig közös kincsünk a mi drága egyesületünk. * Igen sok tagtársunk nem sokat törő’ dik vele, hogy befizette e reá eső kivetést annak idejére, pedig abból sok baj szál- mazhatik, ha rendetlen az ember. A napokban is elhalt egy tagtársunk,- a ki a szept. 20án lejáró kivetést nem fizette be és szeptember 24én meghalt, Törvényeink szerint minden jogát elveszítette és nincsen olyan biró, a ki neki a hagyatékot megítélné, pedig az egésznek az oka nem volt más, mint a gondatlanság. Jó lesz a gondatlanoknak tanulni a. szomorú példán es nem a legutolsó percre halasztani a fizetést. ** * Egyesületünk alelnöke nem jhelye- selte, bogy a legutolsó kivetés $1.50. A mint mondja, más szövetségeknél 10-.15 haláleset is van hátralékban, még sem vetnek ki egyszerre annyi sokat. En meg azt mondom, hogy először $1.50 nem soll. Tessék csak megkérdezni egy életbiztosító társulat ügynökét, hogy mennyit számit évenként ny.Jcszáz dollár biztosításért? Másodszor pedig rend a lelke mindennek . Az elhalt tag özvegye azt szeretné, vagy az volna reá a legjobb, ha a temetés utáni héten felvehetne a hagyatékot, nem pedig, hogy öt, hat hónapot várjon. Nincsen annál jobb reklám, mint ha fizetéseinket pontosan teljesítjük. * Miért nincsen egyesületünknek olyan helyeken osztálya, a hol tömegesen lak’ nak ref. testvéreink? Nagy hálára kötelezne, a ki egy Indianapolis Ind. lakó ref. atyánkfiának a címét velem közölné, valamint egy Woodbridge N. Y. lakóét is. * Ha valahol többen vannak ref. testvéreink, a kik nem tudnak egyesületünk felöl, forduljanak bizalommal hozzám és én szívesen adok felvilágosítást minden, kérdésükre. A viszontlátásig Molnár István, elnök. PITTSBURG, Pa. Az elmúlt vasárnap a rósz idő miatt a vidéki istenitiszteletek nem voltak meg tarthatók. A leánk következő vasárnap a következő sorrendben tartatnak is teni tiszteletek. 1. Reggel fél nyolc órakor rendes havi isteni tisztelet Gladden: ben, a Traveskyn, Bishopon, Rei«- singben lakó test vérekf számára. 2. Reggel 10 órakor vasárnapi iskola.
