Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-22 / 46. szám
TIL árfolyam. PITTSBURGH, PA. 190« NOVEMBER 22 46 ilMEEIZiill MÜG-TÜH Az Egyesült Államokbeli Ref. Egyház Magyar Kgybázmégyéjéak hivatalos közlöny^. Megjelen minden csütörtökön, Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR KKF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELMI! AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian Classis of the Ref. Church in USk Bates St. Old Hung. Ref. Church Knterep as Second Class Matter -Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act ok Congress of March 3, 1879 Két nemes cél. A ref, egyesület tiz éves jubi- leumi ünnepélyével kapcsolatban, sőt már megelőzőleg is e lap érdé- mes szerkesztője áftal az amerikai magyar reformátusság figyelme egy magasztos intézmény létesítésére, nevezetesen egy amerikai magyar református árvaliáz felállítására iránvitfatntr. Az eszme kétségtelenül oly őémes, s tegyük hozzá mindjárt, szükségszerű is, hogy azt a feledékenysóg vagy közöny pos' ványában elmerülni hagynunk nem ■g :abad. Szivem hangosabban dobbant, midőn olvastam lapunkból, hogy milyen íölséges módon kívánja egyesületünk leróvni a hála adóját gondviselő jó Istenünk azon ezernyi áldásáért, melyben tiz küzdelmes év során részesítette intézményünket, oltalmazta özvegyeinket és árváinkat. A megfutott pálya határállomásán a jótékony szeretet temp* lomát kiváuja fölépíteni, melynek homlokzatán méltán fognak ia' gyogni e szent igék: ,,Eddig segi' tett minket az Dr !“ Egyesületünk soha nem állott inkább hivatása magaslatán, nemesebb, magasztosabb célt soha nem tűzött maga elé, életképessé' géuek megkapóbb bizonyságát soha nem szolgáltatta, a kételkedőket, i az egyesület jövője iránt bizalmat- lankodókat jobban soha meg nem győzte, mine mikor most, Isten kegyelmébe vetett rendületlen hit' tel, megvetette alapját az amerikai magyar ref. árvaháznak ! Kell e ennél beszélőbb bizony- ság arra nézve, hogy ez az egyesület a jótékony, segitö szeretet munkáját valóban az anyaszentegy ház oltalma alatt, az Ur Jézus Krisztus evangéliuma szellemében akarja végezni és gyakorolni ezutánra is ?! Leheoünke kicsinyhitüek abban a tekintetben, hogy ezen derék intézményünk valóban nagyra van hivatva ? Oh ha még most is vannak református egyének, kin tőlünk távol tartják magukat, ha vannak, kik egyházunk ezen szeretett munkája iránt sem tudnak] lelkesedni, azok valóban nem tudom, mikor és hol mutatjuk meg azt, hogy ők apáik szent vallásának méltó letéteményesei ? Üdvözöljük, Amerika minden részében élő magyar reformátusok, a mi derék Egyesületünket a nemes munka kezdeményezésének terén és szivünkből Ígérjük, hogy minden erőnkkel, tehetségünkkel, áldozat készségünk minden megfeszített ere* jével, adományainkkal és szivünk buzgó imádságával segituni fogjuk diadalra juttatni a szent eszmét. Bocsásson ki az egyesület gyújtó iveket, bízzon meg az egyes plézeken lelkes* férfiakat, kikről feltehető, hogy az ügy érdekében készek fáradozni, zörgessünk a jó szivek ajtaján Idvezitönk szent nevében, keressük meg egyházainkat, egyleteinket és kérjük fel azokat, hogy nem fösvénykedö | szükkeblúséggi 1, hanem az ügy szentségét, fontosságát átérzö és komolyan mérlegelni tudó bőkezű áldozatkészséggel hoz zák meg a tőlük telhető nagy áldó zatote szent ügy oltárára. Emelkedjünk annak tudatára, hogy mi magyar protestánsok nagyra vagyunK hivat 7a e protestáns szellemű országban. Mi vagyunk az Evangelium sója, a világ világossága melynek a gyertyatarlóban kell fénytanié. Ne rejtsük azért véka alá a kezünkbe adatott fényt, mert különben azt má* ragadja kezébe tőlünk, és megelőz bennünket e téren is. És a mi fő fő fontosságú dolog, ez intezméi felépítésénél fogjunk kezet, legyünk egy értelemmel mindnyájan. Szeressük az eszmét, az ügyet sokkal inkább, semhogy feledui nem tudnánk bármely sérelmünket. Hagyjuk a veszekedést másoknak dicsőségül. Ml építsünk. Erősítsük Sionunk falait. Imádkoz zunk és dolgozzunk és akkor ne féljünk, Isten kegyelme meg fog sokasodni további munkánkon is, melyet az ö dicsőségéért, országa diadaláért végezünk. * Ve * Ezzel összefüggő s jelentőségében nem csekélyebb értékű eszmének tartom a Harsányi István brid- geporti lelkész által e lap múlt számában oly szépe megokolt leiké szí nyugdijintézet tervezetét is. Tényleg úgy álÜa dolog, hogy a „nem csatlakozott lelkészek“ a hazai egyház által nynjtotta minden kedvezményből ki vannak zárva s igy egy árván maradt papi család a szószoros értelmében a legnagyobb nyomorúságnak van kitéve a család fő elhunyta után. Kétségtelen dolognak tartom magam is azt, hogy minden egyház örömmel hozná meg e tekintetben a szükségeltető áldozatot : mindazonáltal ilyen intézmény nem • lehet empán a lelkészek, mint privát emberek, hanem a közegyház actiója s mint ilyen és épen e miatt is, egészséges és megbízható alapon csak úgy áll, ha az egyházmegye tekintélye és controlirözása alatt indul meg és szerveztetik. Végre is gyülekezeteink vagy igy, v gy amúgy már szervezve s fokozatos egyházi hatóságok alá vannak tömörítve, s illő is, okos dolog is, hogy ilyen messze ki-iató fontosságú intézmények tervezésénél ne hagyjuk számításon kivül azt a fórumot, melynek közreműködését igénybe venni egyházi jogérzékünk s törvénytiszteletünk dik tálja A lelkészi nyugdíjintézetnek, Harsányi István bridgeporti lelkész által felvetett eszméjének felkarolását s az eszme kivitelét tehát az Amerikai Magyar Ref. Egyházme gyétől várjuk, értve ez alatt a Ref. Churchbeli egyházmegyét. És pedig minél hamarabb kibontjuk a zászlót, annál jobb. Hálán dók vagyunk mi lelkészek is. Nekünk is szól a jézusi intés: „aki övéiről gondot nem visel, alábbvaló a pogánynál. “ Ha egyebet nem tehetünk, rakjuk le az alapot. Kérjük fel egyházainkat, hogy mielőtt ez évi száma dásaikat lezárnák, illesszék be an inak keretei közzé a lelkészi árva gyámintézet részére adandó ez évi .25 dolláros adományukat. Ha rövid időn belől testet nem ölt az eszme, nincs elveszve a befizetett pénz. Minden egyház visszakapja azt. Ha létesül az intézmény, a megalapítás dicsősége azon egyházak derék elöljáróit illeti meg, kik megértvén úgy az idők jeleit, mint nemes szívok sugallatát, elsők voltak az alap lerakásánál. Mint egyházmegyénk pénztár- noka hiszem, hogy nem lépem túl hatáskörömet, midőn kijelentem, hogy a nemes célra begyülendö adományokat, számítva tudniillik az egyházak hozzájárulására, az egyház megyei pénztárban külön alapként kezelni kész vagyok mindaddig, mig az egyházmegye e tekintetbek állást foglal. Bár saját egyházamnak még ez idő szerint elég terhe van, de úgy gondolom, hogy mindenkor nemes szivünek bizonyult homesteadi présbyteriumunk a kellő felvilágosítások megadása után, szintén nem fog vonakodni a nyugdíjintézet alapitói közzé áilani. Tegyük hát ez ügyet is megfontolás tárgyává s most, mikor a legszebb alkalom van rá, a szeretet ünnepén adjunk lendületet e, két nemes ügyne-k, rakjuk le az árvatiáz és a gyámintézet alapját. Ezzel teszszük örökemléküvé az 1906iki karácsonyi szent ünnep napokat! Harsányi Sándor, ev. ref. lelkész. Hz llrnah lapuja. Elmondta a So. Bend, Ind. i templom szeutelésén Harsányi István, bridgeporti ref. lelkész. A 1 a p i g e : 118. Zsolt. 20 y. Ez az Urnák kapuja, melyen ax igazak mennek be, Szeretett Testvéreim! Messze földről jöttem el tihozzátok. Nem ragyogott előttem fénylő csillag, mint hajdan Bethlehem pásztorainak: nem vezetett tüzoszlop vagy* tündöklő felhő, mint hajdan Izrael népét a pusztában és mégis itt vagyok ti közöttetek. Elhozott, elve zérelt az igaz szeretet érzése, mely előtt nincsen távolság, nincsen korlát, hiszen erős az, mint a halál, kemény mint a koporsó. Oh, ha tudnátok, mint égett a vágy szivemben kiolt hatatlan lánggal, hogy szemtől-szembe láthassam e buzgó gyülekezet kicsinyeit és nagyjait ifjait és véneit, kik — úgy e bár — mindnyájan testvéreim vagytok az Ur Jézus Krisztusban. Mint óhajtottam szivemre ölelni e kicsiny sereg buzgó Timotheusát, ki a Biblia szavai szerint elhagyta az ö apját, anyját, testvéreit, hogy kövesse a Megváltónak nyomdokait, hogy felépítse az Urnák hajlékát! És most, a mikor csakugyan itt vagyok, lelkemen erőt vesz az elfogódottság érzete. Nehány perccel előbb, a mint kint állottunk a templom ajtajában, szerettem volna oda kiáltani esde- kelre, sürgetően :. Nyissátok meg nekem az igazságnak kapuit, hogy azokon bémenvén, dicsérjem az Urat ! Megvagyok arról győződve, hogy ez az érzés ma közös mindnyájunkkal. Ha körül nézek e gyönyörű gyülekezeten, mely ma először éne» A monongahela völgyének legrégibb pfeaztovábbitó intezete, eszközöl pénzküldeményeket gyorsan és pontosan a világ bármely réazébe.-PénzkM« ♦deményeink pecséttel ellátott borítékban lesznek a címzettnek kézbesít?^ MÉliÉiÉfli ,;-a ■-, ^rl,tA&. ••
