Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-08 / 44. szám

VII. évfolyam. PITTSBURGH, PA. 190«. NOV BMBÉR « Az Egyesült Államok egyház Magyar Egyházmégyéjénk hivatalos közlönye. f*:-'1 Megjelen minden csütörtökön, Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIYATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian Classis of the Ref. Church in U S. Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3. 1879 Uj ref. templom. Építő lelkész : CSÉCKE ISTVÁN. A jövő vasárnap nagy ünnepe lesz a South Benőben, Ind. állam ban lakó magyar reformátusságnak. E napon avatják í'el az Isten imádására szánt hajlékát. South Benőben már régóta égett a vágy a mi testvéreink szivében, hogy közöttük is predikáltassék édes anyanyelvűnkön az örök evau- gyelium s legyen hajlék, a hol örömben és bánatban össze gyülekez zenek Isten imadásara. Nem csodáljuk ezt a hö óhajtást a mely annyi szép áldozat által ime valóra vált. Nem, mert South Benőben, a mely egyike a legkompaktabb magyar kolóniáknak, a töként Soj)ronmegyéböl száriwíizott magyar római katolikusok, már régóta gyülekezetté szervezkedtek és temp­lomot építettek. Természetes dolog, hogy a református magyarokat sem elégí­tette ki az időnként való lelkész szolgálat : hanem igyekeztek, hogy mint szervezett gyülekezet, a mely­nek saját temploma és lelkésze van, építgessék az Isten országán. Isten valóra váltotta ohajtásu­k&t ! A múlt évben a Reformed Church in the U, S. pártfogása mellett önálló gyülekezette szervez­kedtek s tiszt. Csépke István szemé' lyében lelkészt kaptak. Az uj lelkész megérkezése vég­telen örömre hangolta a magában kicsiny, de lelkes sereget. Azonnal megkezdődött a tervez- getés, miként lehetne felépíteni egy egyszerű templomot 1 A tervezgetést tett követte. Az egyháztanács minden követ megmoz gatott s a lelkész pedig gyűjtési útra indult s bejárván a magyar kolóniák nagyobb részét, bizony szép összeget gyüjtött össze ternplo mának a javára. Mi, a kik tudjuk, mit jelent ez a szó ,,kollektálás“ , igazán tudjuk megbecsülni azt a sok fáradságot, kilincselést, a melyet a southbeudi lelkész végezett. Ezért a templomavatás napján első sorban is öt üdvözöljük, ki kicsiny egyháza élén állva nem kiméit se időt, se fáradságot: hanem apostoli buzgósággal igyekezett arra. hogy South Bendben is legyen egy templom, a hol magyar nyelven predikáltatik az örök evangyelium. Nem szabad elfeledkeznünk azonban azokról sem, a kik munka juk véres verejtékének cseppjeit adományozták e nagy cél megvaló­sítására. Ama bátor sereget üdvözöl jük, a mely bizonyságot tett arról, hogy gyönyörűség azon a mezőn munkálkodni, a hol a szét szórt csontok megelevenednek. Mindenek felett pedig az Isten nek legyen há'a, a ki diadalmat adott a southbendi testvéreknek is a Jézus Krisztus által s a templom, a melyet vasárnap felavatnak legyen erős vára a magyarságnak s oszlopa az evangyeliumi szabadság­nak ! Lapunk legutóbbi számában bö híradással voltunk az amerikai magyar református egyesület jubi leumi nagygyűlésének lefolyásáról. De lehetetlen, hogy még egyszer vissza ne térjünk erre a tárgyra Egyesületünk különben is az az intézményünk, a melyről eleget be szélni soha nem lehet. Mindenütt, mindenkoron, minden egyes tagnak elő kell ezzel hozakodni, hogy min­denek halljanak a mi dolgainkról és senki ne mondhassa, hogy azt sem tudom vaa e Református egyesület ? Az egyesület jubileumi gyűlése minden esetre korszakot alkotó volt. Az *j alapszabályok, most miután egyesületünk ki nőtt a gyermekkorból, ifjú erőt öntenek szervezetünkbe s az eddigi tartóz­kodó álláspontot * a tetterő váltja fel s a segélyezés módozatai oly mérvben terjesztettnek ki, hogy hasonló kedvezményeket ma egyet­len szövetség, vagy biztositó intézet se nyújt. Pár évvel ezelőtt nem ment[volna bele egyesületünk ilyen radikális Módosításokba, de hát minden idő iek meg van a maga szelleme. Most az a szellem kerekedett felül, a mely abban a jó reménység ben van, hogy a módosított alapsza bályok, főként a segélyezés nagy mérvű kiterjesztése : növelni fogják a tagok számát. Mi hisszük is, hogy ez a remény ség meg nem szégyenül. De mintán a tag szerzésre nézve nem történt intézkedés, maguknak a tagoknak kell arra törekedniök, hogy e reménység valóra váljon s a jövendő konvenció legalább is 5000 tagot találjon egyesületünk kebelé­ben. Most itt van az alkalom, hogy kiki betöltse hivatását s ha minden egyes tag csak két tagot szerez a jövö konvencióig, akkor már meg erősödünk. A tagoknak a mi szervezetünk szerint mint egy önmaguk iránt való kötelességük az, hogy igyekez zenek minél több tagot szerezni. Mert minél több a tag, annál ke ve sebb a kivetés. Pl. ma 200ü tag után 40 cent a haláleseti kivetés úgy négyezer tag után már csak 20 cent volna. És ez mindig igy kevesbedik. Ezért kell arra igyekeznünk, leiké széknek és világiaknak egyaránt, hogy minél többen lévén, annál kevesebb teherrel gyakoroljunk minél több jót. De nem csak azért, hanem ama körülménynél fogva is, hogy itt tétetett le az amerikai magyar ref. árvaház alapja, egyesületünk jubi leumi gyűlése valóban korszakalko­tó volt, Az árvaház eszméjét újévi szá­munkban vetettük fel először. De senki nem válaszolt reá. Felhívó szavunk úgy tetszett, elvész a pusztában. De hála Istennek csalódtunk. Voltak egyesek, a kiknek szivét rezgésbe\hozta az a gondolat,hogyha már egy közös magyar árvaháznak a létesítését megakadályozta az a körülmény, hogy római katholikus atvánkíiai önmaguk szerveztek egyet úgy nekünk sem szabad tétlenül, összedugott kezekkel néznünk az események folyását, hanem meg kell tennünk az első lépést arra, hogy ezen a téren se maradjunk el, hanem gondot viseljünk a mi árvá­inkra is. Egyesületünk gyűlése meg tette az első lépést, 1000 dollárt ajánlott fel eme nemes célnak a megvalóai— tására. Most már megállanunk nem szabad. Miután pedig csak egyesü­letünk az az intézmény, a melyben & három felé szakadt reformátussá^ együtteseu van képviselve : Egyesü­letünk vezértestülete a leghivatot- tabb arra, hogy e téren is megtegya a további teendőket. A legelső dolog pedig az, hogy a, vezértestület küldjön szét gyűjtő iveket az egyházakhoz, református egyletekhez s az egyesület osztályai­hoz 8 mindenhova, a honnan vala­mit remélhetünk. Hívjuk fel minde­neket, hogy karácsonyunk, a szere­tet ünnepének alkalmából, minden­ki emlékezzék meg az árvákról és elhagyottakról. A gazdag hozza el dollárjait, a szegény centjeit, hogy az amerikai magyar református árva ház állíttassák fel minél előbb s ezen munkának a végrehajtása által is terjedjen általunk Istennek országa. Ilyen jelek között fogván egye­sületünk a második évtized munká- j íhoz, bizouyára velünk lesz Isten­nek áldása a jövőben is, a mint volt a múltban, Ha az első évtizedben 100 ezer dollárral segítettük az árvákat és özvegyeket, megújult erővel fogván a munkához, a jövö évtizedben még nagyobb eredményeket érhetünk el. Adja Isten, hogy úgy legyen !-------------------m m ^-----------------­Sokan fvállalkoztak arra, kogf a földnek legészakibb részét, as északi sarkot megkeressék. De es még eddigelé nem sikerült, mert as időjárás olyan, hogy az ember bizonyos földrajzi fokoH felül alig képes megélni. Pedig kitudja, mini ismeretlen földrészek lehetnek a sarkok közelében ? Epen az a vágyr hogy ezeket, az esetleg létező nj földrészeket, szigeteket fedeasók ! fel, támasztott újabb és újabb hősöket, a kik életük árán is töre­kedtek eme nagy ismeretlennek a, felfedezésére. Legújabban, mint azt annak idején megírtuk, Peary E. Róbert tengerészkapitány vállalkozott arra a nagy feladatra, hogy megkeres«« az északi sarkot. Másfél évvel ezelőtt indult útnak, s igy egy I A monongahela völgyének legrégibb pénztovábbitó intesete, eszközöl pénzküldeményeket gyorsan éa pontosan a világ bármely részébe. PánzküL »deményeink pecséttel ellátott borítékban lesznek a címzettnek kégbegttv

Next

/
Oldalképek
Tartalom