Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-13 / 36. szám
VII. évfolyam. PITTSBURGH, PA. 1906. SZEPTEMBER 13. 36 szám. Az Egyesült Államokbeli Ref. Egyház Magyar Egyházműgyéjéuk hivatalos közlóuye. ■ “ Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, I Magyarországba: 2 dollár 50c. Z AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian Classis of the Ref. Church inU-S. Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3. 1879 Mire e sorokat olvassák lapunk barátai itt e nagy szabad országban, -egy másik ország szive, Magvaror' szág fővárosa különös érzéstől jön nemes felbuzdulásba. a szülőhazába látogatóba ment gyermekei kedves és maradandó ajándékot vittek a közédesanyának, s az otthon élő testvérek összegyűl nek, hogy tanúi legyenek az ajándék átvételének, jobban mondva be mutatásának. S mit is vittek, kik is vitték, s miért vitték? Csekély az ajándék,ha a^ amerikai sok százezer magyar nagy számával és pénzes voltával mérlegeljük Ahoz. képest először is mégegyszer olyan értékű szobrot kell vala min j táztatni és öntetni s másodszor leg! alább vagy kétszázezer koronás alapítványt kell vala letenni Budapesten az amerikai magyarok pénzé bői, hogy annak évi kamatait nagy nemzeti célok kivitelére az amerikai magyarok érdekében használja fel az a közanya, a mindig bánatos Hunnia! Térjünk azonban napi rendre a kérdés felett. Ennek már utána vagyunk. Az a szörnyű nagy egyetértés, a mely az amerikai magyarokat összetartja nem engedte meg most sem, hogy nagyobbat, nevéhez méltóbbat alkosson az amerikai magyarság. A kik haza mentek s a mit a mi nevünkben is vittek, szívesen lesz- nek fogadva. Budapest díszbe öltő zik, sok egyszerű apa anya,Jjteetvé r, a kiket egy pár szál összeköt itt künn élő szeretteikkel, ünneplő ru hát öltve, ha költségeskedve is fel- mennek a fővárosba. Mégis igaz lesz az, hogy mikor szívesen látott vendég érkezik, hátin ezek még gyermekei is. hogyne öltözne hazánk is ünneplő ruhába. Igaz, hogy bizonyos tekintetben ama bibliai történet ez, midőn a föld különböző országaiból Jeruzsálembe sietett a zsidóság, hogy részt vegyen a nagy ünnepen és igy megnyugtassa zaklatott lelkét, de az ismétlődni látszik, a mi szintén még van Írva, hogy a megtért fiúra adott örömajándékot irigyelte a nagyobbik testvér. De csillapuljon le' ennek a nem hozzánk illő fepéskedésnek még a legutolsó hullámgyiirüje is most, a midőn megtért az, a kiről azt hitte az apa, hogy elveszett Az Amerikai magyar hazájára nem veszett el. Ha a szomorú megélhetési viszonyok odahaza és a jó Isten tudja : mi, kihozta ip a mi véreinket Amerikába, ha Isten is ugv akarandja: ezek nagyobb rész- beu visszatör.ekednek. S hogy itt tartózkodásunk : küzdelmes munkánk alatt jobb szem mei nézzenek ránk e szabad Amerika népei: a magyar Amerikából muta tott egy jelt, felkötötte homlokára, mint az imádságos izraelita, hogy Kossuth mellett az a Washington arra intse nap nap után, hogy a szabadság, á jog állam kiépítésében m'indig segítségére volt. segítésére lesz a magyar népitek Hadúr, magyarok Istene! Eddig kevesebben beszéltek róla, ezután többen fogják tudni azt, a mit hivatva lesznek elmondani oda haza a mi amerikai magyar testvéreink. Mondják is el, oda állva arra a talapzatra, honnan a néma szobor hirdet nagy nemzeti erényeket,mond ják el, hogy mi tette szabaddá, boldogulni tudóvá és gazdaggá s hatal mássá az Egyesült államokat ? A polgárerény ezek közt a munkakedv s a mélységes vallásosság. A ki azért, mert az áldatlan versenyben nem tud érvényesülni, csüg gedteu végzi dolgát s neheztel társára, ki lankadatlanul halad előre : az tanuljon a Washington népétől. Ma jómódú, holnap vagyonát elveszti, de munkakedve, reménye nem hagyja el s újra lábra áll. Amerikai magyar tudj lanka- datlánul dolgozni, de többet ésszel, mint erővel, Hogy deákosan mond‘ juk : Sapienti pauca ! S ha mi cem mehetünk is haza látogatóba, higyjük el, hogy az otthon levők nekünk is szószólóink lesznek, úgy szivböl, szivünkből szivünkből fogják köszönteni azt a gyermekei után siró anyát, hogy az pillanatra lolderülve homlokon csó kalva öleli szerető és szeretett gyermekit. Hogy kik mentek haza, én előttem nem az a fökérdés, hanem azt kérem a jó Istentől, hogy a miért mentek, sikerrel megoldhassák. Legyen kedves otthon úgy a kéznek, mint a szívnek az ajándéka s a hol csak megfordulnak, virágot fűzve a magyar dicső emlékű nagy jainak emlékoszlopaira: hirdessék azt, hogy a magyar Amerikában is magyar marad, merj; mint a múltban úgy a jelenben s jövőben is ez a jelszava : Istenért, hazáért, szabadságért! Milyen legyen a fél- , segély ? Lovass Lajos, egyesületi tag, a Pittsburg, és Yid. M. Ref. S. és Egyh. Egylet jegyzője, az alábbi sorok közlésére kerté fel lapunk szerkesztőjét: ,,Az amerikai magyar reform, egyesület tagjainak !' Tisztelt tagtársak ! Egyesületünk évi nagygyűlése már közeledik. Közeledik az idő, a mikor egyesületünk jövője felett összejövünk tanácskozni; ennélfogva kérem az osztályokat, kérem a tag- társakat, hogy a nagygyűlésen meg jelenő delegátusaikat hasznos indítványokkal, egészséges eszmékkel lássák el, a kik nem nézik a személyt, a személyes érdeket,-hanem igenis nézik az egyesület jövőjét. Az 1905ik évi nagy gyűlésen hozott módosítás, a melyben az lett kimondva, hogy egy kéz, egy láb, vagy egy szem elvesztése még nem von maga után félsegélyt: ez egyike a legrosszabbaknak. Mert nézzék, itten vagyunk Amerikában, egyik részünk a föld alatt, a bányákban- másik részünk pedig a fojtómeleg gyárakban dolgozik f úgy az egyik, mint a másik munkában a szerencsétlenség minden percben fejünk felett lebeg. Nem tudjuk melyik pillanatban sül ki vagy üti ki valami a szemünket, nem tudjuk, hogy mikor roncsolja össze kezünket vagy lábunkat valami s ha ezek egyike megtörténik, ugy e, hogy hasznavehetetlenek leszünk ? Némelyik nagyobb gyárban — igaz, az ottan sérült munkásnak adnak olyan munkát, amit testcson- kulással is elvégez, de olyan helyen aztán olyan is az a munka, rosszabb a kolduskenyérnél; éreztetik vele minden pillanatban, hogy öt 'csak kegyelemből fizetik, mert hasznavehetetlen. Aztán meg vannak kisebb gyárak, a hol a csonkult embert egyáltalán nem is használhatják, aztán meg a majna vagy a külső munkások : hogy fogják meg azck a pick vagy a sufli nyelet, mikor csak egy kezök van ? Hol kapnak ezek munkát? Megkapják az egyesülettől a száz dollárt úgy e. s mire sérüléséből felgyógynl, akkorra az a száz dollár már elfogyott. Nbhát most mit csinál az a munkás, aki az amerikai magyar ref. egyesületnél biztosította sorsát ? Nincsen annyija- hogy a szülőföldjére visszamehessen, a hol talán van egy kis birtoka, a miből talán könnyebben megtudna élni. mint itten az idegenben kolduI lássál : nincs annyi annyi pénze, a j mivel itten valami kis üzletet kezr dene, amiből naponként egy pár garas cseppenne, Akkor minek állanának be honfitársaink, amikor tudják, bőgj az ő sorsuk, jövőjük csak száz dollárra van biztosítva? Mert igy csakis ennyi, a jelenlegi mődo, sitott alapszabály szerint. Hisz azok, akiknek az 1905iki alapszabály a félsegélyt megadja, azoknak 99 százaléka meghal, azok után már egész segély kell Mi tehát csak fizetjük az egyesületet s még sem vagyunk biztosítva, csakis halálunk után az örökös. Aztán van egy más módosítás.: a tagoknak pénzzel való szerzésére. Ezt is egy igen rossz módosításnak tartom, a mely az eg esületre nézve sértő is, hogy egy egyesület tagjait pénzért szerezze. Ez.en módosítás helyett én a következőket ajánlom tagtársaim figyelmébe. Először : Egy kéz, egy láb, egy szem elvesztésre állítsuk vissza a félsegélyt, de az egy szem elvesztésre csak akkor adjuk meg a félsegélyt, ha a szem kifolyt. Akkor tudjuk, hogy az a szem már sohasem fog látni, mert vaunak a kik a segély fölvétele után szemöket meggyógyítják, de ha a szem kifolyt, nem lehet gyógyítani. Másodszor : a tagszerzésre nézve legjobb mód volna az, ha az egyesü“ let azon tagjai, a kik hosszas ideig betegek s egyletekhez tartoznak, azoknak a heti betegsegélyt $2.$0röl öt dollárra egészítse ki, addig az ideig, amíg az egylet alapszabályai rendelik. Megjegyzendő azonban, hogy ezen segélyben csaKis azok részesülnek, akik az egyesületnek s Drill fop r r< pp • am I finn [ti MppvI Dn ItU i Dot 10 1 U ILLU Julii (J muiVuuuPUl 1, ill A monongaheia völgyének legrégibb \.fenztovábbitó intezete, eszközöl pénzküldeményeket gyorsan és pontosan a világ bármely részébe. Pénzkúl ményeink pecséttel ellátott borítékban lesznek a címzettnek kézbeaifcv I
