Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-06 / 35. szám

3

NEW YORK, HAZLETON. WILKES-BARRE.

Unit Jams

Magyar bankár és közjegyző.

Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfin, a ki egy császári és királyi konzulátusi űgyuvőséíj vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisztérium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható,

HPéxtzelset küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja.

XiCa,jöjegj"3r'eäK.et elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajótársulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért.

ICiállit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket 3 bármilyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően.

A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben Ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cim :

John Németh, 457 Washington St., New York. ^

■ imma.t»»uirj^u'mnait» j*.« wwwunu amrxj wmk mm rrinw ■■ ■mi—m- A Pittdburgi Magyar Önképzőkör szépen sikerült műkedvelő szini előadást rendezett szeptember hó 3án — Labor day-n — a Forbes str.-i Turner Hallban. A nagy termet zsúfolásig megtöltötte a Pittsburg és környéki magyarság, s a ,,C i g á n y“ énekes népszínmű szereplői valóban rá is szolgáltak e nagy érdeklődésre. A darab szereplői mindvégig jól játszottak, sőt egyik másik szereplő jeles alakítást is Dyujtott szerepében. Nincs terünk bővebben Írni ez előadásról, annyit azonban megemlítünk, hogy úgy a nő- mint a férfi szereplők — rendező* töl a súgóig — nehéz feladatot teljesítettek s e feladatot — az önképzö kör derék műkedvelői — könnyen oldották meg. Ez az előadás vol- Pittsburgban a legsikerültebb mint den tekintetben s — mint halljuk — az erkölcsi siker mellett szép anyagi hasznot is hozott az önképzőkör pénztárának. Üdvözöljük a pittsbur gi magyar önképzőkört nemes törekvésében.

— Chicagóból egy nagy zsivány, egy bank elnök elszökött, átjutott Moroccoba — Tangieiba. De ott elfogták s most kiadja az az állam s az Egyesült államok egy hadihajóra felvezettetve visszahozatja.

— Felelős e az amerikai vőlegény azért, ha ki nem fizetett számlával veszi el a menyasszonyát ?

Erre a kérdésre egy pittsburgi bíró azt mondta, hogy igen. Az eset úgy történt, hogy egy fogorvos olyan nőt vett el, a kinek egyik lába fából volt; egy évvel ezelőtt készült, kevés idővel azelőtt, hogy férjéhez ment. így a számla nem volt kiegyenlítve. A térj azt mondta, hogy ö a falábról az esküvő előtt nem tudott s igy azért nem is fizet. A biró meg azt felelte, hogy a nő a falábbal együtt az ö felesége s a számlát a férj uramnak ki kell fizetni kereken 100 dollárt.

HÁZAI HÍREK.

— Egy különös hittérítő. Szamosujvá- rott naponkint eljárt a nagytemplomi misére egy császárkabátos alak, akinek nyakában nagy feszület és több kisebb- nagyohb érem fityegett. Látszólag mindig ájtatósan imádkozott, úgy hogy csakhamar az terjedt el róla, hogy hittérítő. A gyerekek kezet is csókoltak neki valahányszor találkoztak vele, nemkülönben nemkülönben illendően emeltek előtte kalapot a hívők öregebbjei is. Egy szép napon azonban két dési rendőr kisérte a hittérítő urat a szamosujvári járásbírósághoz, ieánykereskedés gyanúja alapján.

A 10 éves Stehr Anna tepnap a nagy forróság miatt szerfelett megszomjazott és azért egy pohár vizet akart magának a lakásuk konyhájában elhelyezett vízcsapból ereszteni. De szomjúságba azonnal elmúlt, mikor a konyha földjén Stehr Martint, apját eszméletlen állapotban találta, A 36 éves ember szájában a gázcső csak úgy ontotta a gyilkos légszeszt. A kis leány ijedt kiáltozására berohantak az 1866 JGreene A ve minden lakói és csakhamar a német kórház ambulance kocsija a ház elé robogott. Dr. Rosen- hardt mentöorvos nemsokára magához

térítette az öngyilkost, ki azonban semmiképen sem akarta meg vallani tettének okát s midőn meghallotta, hogy kis leánya mentette meg életét, azt átkokkal illete. A íossz apát a börtönbe vitték, hol talán kigyógyitják öngyilkossági gondolataiból.

— A kézdivásárhelyi tanuló ifjúság nagyszabású ünnep keretében leleplezte azt a díszes márványtáblát, mely Szacsvay János és id. Molnár Josiás székely tüzér- hadnagyok és társaik dicsőségét hirdeti, kik a szabadságharcban 20 ezer font lőport készítettek Gábor Áron ágyúihoz. A nagyszabású ünnepet Fekete András megnyitó beszédevezette be, mely után Kicsid Árpád elszavalta Molnár Emil lapszerkesztő ódáját. Az ünnepi beszédet dr. Nagy György orsz, képviselő tartotta, aki a múlt lelkesítő képeinek felidézése mel lett a jelen politikai helyzetről is megemlékezett és nagyhatású beszédben összetartásra, önzetlen munkára buzdította a polgárságot. Végül Nagy Károly árvaházi gazgató lelkes beszéd kíséretében átvette

i z árvahi falába illesztett márvány em- éktáhiát.

— József főherceg, mint az első honvédhuszárezred parancsnoka, az ezred altisztjei javára 25 ezer koronás alapítványt tett, melynek kamatai évenként augusztus 9én kerülnek kiosztásra. Kétszáz koronát kap a legérdemesebb, tényleges szolgálatban maradó altiszt, aki legjobban viselte magát s szolgálati éveinek lejárata után ‘legalább még négy évig szolgált. Száz koronát kap az ezred két káplárja vagy két nagyobb rangú altisztje, akik kifogástalan viselkedésükkel érdemesek a díjra. Ötven-ötven koronát kap az ezred két tizedese és két huszárja, kik fedhetlen c-löéletüek, kitűnő minősítéssel bimak s a magyar nyelvet tökéletesen beszélik. A alapítvány kamatait már augusztus 9én osztja ki a főherceg, aki a kamatokat magánpénztárából fedezte, meit az alapítvány’ kamatait csak a jövő év augusztus 9én lehetett volna kiosztani.

— Éhinség Biharmegyében. Szomorú instancia é kezett a minap Biharvármegye alispán i hivatalához. Öt község esedezik segélyért, hogy a határukat ért elem csapások miatt vetőmag és kenyér nélkül maradt lakosokat mentse meg az állam a fiiztos éhínségtől, mely őket fenyegeti. A május hónapi pusztító viharok néhány község ^termését teljesen megsemmisítették, úgy hogy még vetőmagnak sem termett. Vetőmagra és élelemre Bélfenyéren, Feketegyörösön és Kocäuban van szüksége a lakosságnak, még pedig legalább is 531 mm. vetőmagra,"Rippa, Mocsár és Kucsoba közegekben peuig száztíz család van, mely a biztos éhínség előtt áll. A községek segélyalapja oly csekély, hogy abból a tönkrementeknek segélyt nyújtani nem lehet. Ezért arra kérik most ezek a községek az alispánt, eszközölje ki, hogy részesítse az állam némi segélyben őket. Ha pedig segélyt az állam nem nyújthat, engedjék meg nekik, hogy könyöradomá- nyok gyűjtésével tengethessék el életüket.

— Egy szerencsétlen tébolyodéit leányt szállítottak a minap a nagyváradi elmekórházba. Deák Flórának hívják a szegényt. Az érmihály falvai vonaton utazott Nagyvárad felé s a csinos leány útközben hirtelen megörült. Mindenáron ki akart ugrani a robogó vonatból. A fülkében lévő utasok azonban idejekorán megakadályozták a végzetes lépésben. A szerencsétlen leányt orvosi rendeletre beszállították a nagyváradi tébolydába.

s ami legjellemzőbb, minden tárgy fényes, pompás, kihívó.

Száraz, alacsony, sovány arcú és beesett szemll ember ült egy asztalnál. Irt; rémitö közönyös arccal, föl sem pillantott, mikor Pál belépett.

Pál érezte, bogy most vagy soha! Ebben a percben el fog dőlni sorsa. Egy másod percig várt, de az ügyvéd azt mutatta, hogy nem vesz róla tudomást.

Vakmerőén, amilyen vakmerőséggel régen csatába rohantak ősei, sima. fesztelen lépésekkel egész közel ment az ügyvéd asztalához s jónapot kivánt.

Erre már mégis felnézett a fiskális. Epés arccal meredt rá Pálra s lélektelen udvarias szóval mondta:

— Kihez van szerencsém ?

— ... Pál vagyok ; de a név mellékes, szólt rá Pál, mintha csak barátjának csevegne valami anekdotát. — ma érkeztem Budapestre reggel 6 órakor egyedül, nem volt itt egyáltalán senki ismerősöm. Megvallom, a doktor ur hírét sem voltam szerencsés hallani idáig. És most, 10 óra 13 perckor itt vagyok s bejelentem az ügyvéd urnák, hogyha rám bízza a Korláth ügyet, a legrövidebb idő alatt tisztába hozom.

Az ügyvéd elámult. Ilyen arcátlanságról még neki sem volt fogalma idáig. Előbb bámulva, aztán meglepetve, végre érdeklődve nézte a hatalmas szál ifjút, kinek arca szépen kipirult a belső tüztöl s mégis fagyos közönyösség csengett a hangjában.

— Maga vagy bolond, vagy gazember.

Pál fagyosan vágott vissza:

— Nem én, csak tudom, hogy doktor urnák rám van szüksége. Olyan emberre, aki egyformán tud tárgyalni a grófnéval is, a suszternéval is. Mert hiszen jóformán az összes érdekeltek, asszonyok. Itt csak személyesen lehet tárgyalni, nem bíróság utján.

Az ügyvéd felállott. Dühösan nézett és szikrázó szemmel a Aura, kinek még most sem rendült meg a nyugalma. Szólani akart, de nem tudott, mit. A nagy bolyhu szőnyegekben elveszett a lépés zaja. Végre odaállott az ablakba és nézte a szemközti ház malterból készült, követ hazudó díszeit.

Pál elnézte az eszes, ravasz arcot, melynek koronként minden izma megremegett, de nem lehetett róla egyebet leolvasni, minthog igen jól esik neki az ablakon kinézni. Elemezte magában az ^igénytelen alakú embert s törte a fejét, hogy micsoda szerencsének köszöni ez a szerencséjét.

Aztán körülnézett a szobában. Hatalmas könyvszekrények voltak a falaknál s bennük mindenféle könyv külön a számára tervezett diszes, pompázó kötésben.

Egy félóra múlva az ügyvéd kaesázó lépéssel visszatért az íróasztalához. Leült. Száraz, reves hangon odaszólt Pálnak.

— Az okmánj ait.

Ez belenyúlt a zsebébe s kivette az egész csomót.

Az ügyvéd sokáig nézegette szórakozot an. Végre szinte álmos, fátyolos nézéssé rápillantott s igy szólt;

— A szobája jtt van jobbra. A Korlátn ügy a második szekrény, harmadik polc.

Rál úgy vette, mintha egész természetes volna a dolog.

Az ügyvéd is irta tovább a megkezdett dolgát.

Mig Pál a pör aktáit kereste kifelé, egy oldalajtón fiatal hölgy lépett be. A legtökéletesebb tüneményes, pikáns szépség. Csbhos, ingerlő alak ; ragyogó finom arcbőr; kéjes, álmodó kék szemek s ideges, ingerlékeny, kissé érzékies magatartás.

/

Az egész leány kihivó, túlságosan drága öltözetben, amely vagyont ér.

Odalebegett apjához s egy szó nélkül elébe tett egy levelet. Az ügyvéd végig olvasta s aláírta.

Pál féloldalt fordult fejjel oly mohón nézte a szépséges szép leányt, mint valami mesebeli tüneményt.

— Papa! —- szólt hirtelen a lány, de rögtön abba hagyta, mert papirzörgést hallott. Ekkor vette észre Pált. Ez már ekkor nem nézett reá, hanem közönyösen végezte dolgát. Kivette a papirnyalábot s rá se nézve a leányra, nypgodt lépéssel átvitte a n^ásik szobába.

Ott letette az asztalra, leült s diadalmámortól ragyogó arccal gondolta :

— Minden az enyém! Az egész világ!

És szeme előtt ott ragyogott a leány

képe:

— Megvan a királyném is!— suttogta.

Folyt. köv.

AIapittatottl885. Közjegyzői iroda. Meghatalmazások és mindennemű közjegyzői okiratokat szakértelemmel kiállítunk. Oonsulátusi hitelesítéseket beszerzünk. Tanácscsal ingyen szolgálunk. Biztos — Gyors!