Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-25 / 4. szám

o ,,Reformátusok Lapja“ választatod meg. Költség kímélés szempontjából világi lap nem lett választva. A tisztviselők egyhangúlag újra megválasztattak, ami a legszebb jele annak, hogy az egylet elismeréssel van működésük iránt. Ezen az éven legyen a jelszó: az an-yagi megerősödés s ez úgy érhető el, ha mindenki eleget tesz köteles ségének s a betegsegélyek kio«ztá -ánál lehető nagy szigorúsággal jái el az egyletnek minden osztálya. Vajha ebben az évben elérnénk az 500 tagot. Nem lehetetlen — azért csak előre! A minden kegyelem Istene töltse be ezt az óhajtásunkat.. . Ezzel a kívánsággal fejezem be évi jelentésemet s kérem annak elfoga dását s a könyvek átvizsgálására egy bizottság kiküldését. Kalassay Sándor. 1. Anyaosztálynál - 2014.98 2. Monongahelai osztálynál 807.78 3. Willoeki osztálynál 296 40 4. Bronghtoni osztálynál 246 55 5. Wiisetii osztálynál 350.89 6. Buffalói osztálynál 194.25 7. Starjunctioni osztálynál 232 20 8. Traveskyni osztálynál 205 2« 9. Slatingioni osztálynál 104 00 10. Lordi osztálynál 129 0: 11. New Castlex osztálynál HO 01' 12. Eleanorai osztálynál 143 00 13. Beaverfallsi osztálynál - 88.50 14. Vanmeteib-n 46.25 4468 51 Az egyes osztályok a következő kiadásokat eszközölték: 1. Anyaegylet 1666 28 2. Monongahela 250.59 3. Wiilock 28125 4. Broughton 229.66 5. Whitsett 349.70 6. Buffalo 173 18 7. Staijunction 224.75 8. Traveskyn 179.15 9. Slajington 77.80 10. L rd 126 24 11. New castle 102 81 12. Eleaiioia 99.61 18. Beaverfal’s 81.88 14. Van meter 35.00 3877.90 Egyletünk tagjainak a létszáma 380. Vajba minden tag behozna a? egyletbe egy tagot, hogy jövőre 500 tagot számlálhatnánk. Vagyon mérleg. 1. Bankban 320.27 2. Készpénz az osztályoknál és a központban 591.11 3. Zászlók (8 drb.) ’ 960.00 4. Felszerelések 50.00 Összesen : 1921.38 A jelentés felolvasása és elfoga­dása után Schlesinger Ignác, Ivanca Dániel és Varga János a számadás átvizsgálására kiküldettek s a fő­könyvet lezárták. Uj tagul felvétetett Lechniczky Kálmán ; Szakács Lajos pedig az eleonorai osztálytól átvétetett. Be' rentes József átvétele addig függő- ben maradt, a mig ügyét volt osztá lyávaJ rendbe nem hozza. Erre úgy ö, mint a willocki osztály tisztviselői utasittattak. Az alapszabályokban a következő fontosabb újítások történtek : 1. Ha valaki külső sérülést szen­vedett, egy hétig tartó betegség után is kap segélyt; de belső bajokra nézve az alapszabály régi intézke dése marad érvényben. 2. A tagok törvényes feleségei után 50 dollár fizettetik; de ha egy tag hal meg, úgy örökösei 100 dollárt kapnak temetési költség gyanánt Amaz a Közpénztárból, ez pedig ki vetés utján fedeztetik. így feima tagja egyletünknek, 900 dollárra van biztosítva. 3. Az egyesületnek minden tag tartozik tagja lenni, a kik a követel- ményuek nem tesznek eleget, tagok nem lehetnek. Ezeket a módosításokat és határo­zatokat ajánljuk minden egyes osz­tály figyelmébe. Az indítványok közül mint legfon­tosabbat felemlítjük, hogy 1906. j u- 1 iu s 1-ig a felvételi dij 18 tói 45. évig $1.50 le end. Ha pedig egyszerre öt tag áll be 18 és 45 év között, julius elseje után 2 dollár felvételi dijat fizetnek. Hivatalos lapul egyhangúlag a i és vil tef. 1585. évi jelentése. Az 1905. esztendő, melyet Isten szent nevének segítségül hívása mel lett kezdtünk meg, s melyet most Isten iránti hálával rekesztünk be : a mi homesteadi és vid. ányaszent- egyházuuk életében, történetében a taradhatlan munkálkodás s az an nak nyomán tapasztalható gyümöl esőzés, egyházunk megerősödése, elöhaladása esztendejének mondható. A legnehezebb időkön keresztül menvén a küzdelmes múltból meri ; p tapasztalatra hivatkozva, el­mondhatjuk immár, hogy a mi egy­házunk e helyen kiállotta a tűz próbát, bebizonyította fennállási képességét, szükségességét, s előre tekintve a jövőbe. Isten jóságába bizvT -remélhetjük, hogy a követke 2Ö esztendők is Isten jókedvének esztendei lesznek reánk nézve, szi- lárdulást virágzást hozva egyhá zunkra. ősi hazai egyházi szokás szerint, a hálás és kegveletes megemléke­zés, részint buzdítás, egyházunk ol­tárára teendő áldozatkészség serken­tése céljából ó esztendő utolsó esté­jén a szószékből felolvastatott és most nyomtatva is kibocsáttatik a lelkipásztornak ezen jelentése az 1905. évi egyházi adatairól, történe­téről. 'I. Istentiszteleteink látogatottsága. Mindenek előtt Örvendetes jelen­ség gyanánt emlitem meg, hogy homesteadi és vid. egyházuk hívei általában véve szeretik a ' mplomot — örömmel gyülekeznek össze min deu alkalommal Isten szent igéjének hallgatására a templomba és hogy vannak többen, kik majdnem min­den alkalommal jelen vannak Isten nek házában. Egy lelki pásztornak szivét boldog érzéssel tölti el az a tudat, hogy Istenfélő és templomot szerető népnek prédikálhatja az Evangyéliumot! * Ez a legszebb elismerés, mit a hí­vek neki adhatnak ! Ellenben mi lehetne lehangolóbb egy lelkipász­torra nézve, mintha üres templom falai között, avagy épen érzéketlen holt, száraz csontok előtt kellene neki prédikálnia ? ; Mi örömmel teszünk róla bizony­ságot, hogy a homesteadi gyüleke­zet tagjai szivében él az Ur házánál-. Sieretete s az Isten igéjének hallga tísa utáni szent vágyakozás. Feljegyzésre méltó tényként erű ütjük meg itten azt is, hogy úgy közönséges, mint alkalmi isteni tisz telteinkre látható lelki örömmel jönnek el róni. és gör. katk. test véreink is, minek egyik magyaráza- fát abban találjuk fel, hogy a ma gyarg. 1 atholikusság helységünkben a püspök merev magatartása miatt, beláthatlan időig nem építheti fel templomát s nem akarván bele ol­vadni tót egyházak kebelébe, fel ke resi azon templomot, melynek ol táránál magyar szivének szomjúsá­gát magyar Evangelium szent igéivel elégítheti ki. Gyülekezeti tagjaink templom szeretete tehát a fényoldal, melyről örömmel, dicsérettel és Isten iránti hálával emlékezem meg. De a fény mellett meg kell lát­nunk az árnyékot is. Bizony sokan vannak a mi vidékünkön is, a kik csak névleg vallják magukat refo ’ mátusoknak, a kik Istennel, az Ur ! Jézus Krisztussal s a keresztyén anyaszentegyházzal élő összekötte­tésben nincsenek, leikökre s Isten házára keveset gondolnak. Vannak, j kit a templomot csak nagy ünoe ! pékén keresik fel (nem vonatkoztat- j ván ezt megrovásképen a messzebb vidékiekre!;, egyébkor pedig nem is gondolnak lelkűk idvességére, halhatatlan lelkök örök javainak keresésére ! Innen van aztán, hogy sok ref. lélek szent vallásunk hit igazságaiból c:ak épen annyit tud, a mennyit egy egy ünnepnapon a prédikációból megtart magának s az egész esztendőn keresztül a temp­lom szent falai közt elhangzó több száz prédikáció szent tanításai az ilyen egyének előtt a pusztában el­hangzó szavak maradnak. Innen van, hogy erőteljes református köz- szellemről, hitvallási törhetlen hü ségröl máj már alig beszélhetünk. Ezek helyét elfoglalta valami se hév se hideg református gondolkodás, mely akár az unitarizmust is kész a reformátusság vallási fogalmával azonosítani. Annyira nem ápoljuk századok viharaiban erősségeinket képező, bennünket minden más fele­kezetiül megkülönböztető hitelvi sajátosságainkat, hogy készek va gyünk mindenre a mi nem katholi kns, ráfogni, hogy az református De hát hogy is erősödhetne sok ember az ö bitében, ha nem jár el rendesen a templomba, hogy ott megtanulja vallásunk örök igaz ságait ? Az ilyen egyéneket lelkipásztor! szeretetem minden melegségével ké rém, hogy ne maradjanak, ne élje­nek tovább az Ö hideg közönyössé- gökben. ne aludjanak a kárhozat mélységének szélén, mikor mi b-vjuk őket a kegyes Lábánr.al : embernek fi J niért állasz kint, mi­kor én te néked hajlékot készite 1 tem!“ Gyülekezetünk minden jó tagja tartsa szent és elengedhetien kötelességének, hogy az ilyen hit­közönyöseket a templomba járásra megnyerje. Isten ezt a munkát el várja mi tölünk. latunk. Sokan varrnak, kik minden felkérés nélkül is örvendező szívvel reszik le az Ur oltárára a tőlük kitel­hető szives adományokat saz egyház uindert szükségeire készek adakoz­ni. Szinte öröm azt föl jegyezni, hogy i homesteadi templomban nem hir­dethet ki a lelkész olyan templomi hiányzó felszerelési tárgyat, hogy annak megajándékozására öt-hat buzgó gyülekezeti tag azonnal fel ne ajánlaná magát. Bár mindezt dicsé­rettel kell kiemelnünk, de ugyanitt uem hallgathatjuk el azt sem, hogy bizony sokan vannak egyházunk, tagjai között olyanok is, kik nem igen dicsekesznek az ö hitük illatos virágainak ^felmutatásával. Sokan vannak, kiknek nevei talán egyetlen egyszer sem fordul elő egész év fo lyamán a kegyes adakozók névsorá­ban. Mi ez, ha nem a legvétkesebb hitközönyöaség * egyesek részéről. Azt mondja Pál apostol, hogy a hit jó cselekedetek nélkül megholt ál- at.“ Isten dicsőségére örömmel és- jó szívvel kell áldozni tudnunk, különben az Evangyélium hóditó munkájának terjesztését akadályoz zuk. Templomunkban a rendes vasár napi délelőtti és esíeli isíenitiszte- letek kivétel nélkül minden áldott vasárnapon megtartattak. Áldozás volt az anyaegyházban hat ízben, ugyanenüyiszer a mekeesporti leány egyháíbon 3 ízben, a föünnepeken a federali leányegyházban. Hazafias istenitisztelet volt október 6án s Karácsonyfa ünnepély és gyermek istenitisztelet dec. 24én, a mikora villanynyal világított és pompásan feldíszített hatalmas karácsonyfa alatt az örvendező gyermeksereg vezettetett el az Ur Jézushoz. II. Áldozatkészség j[Aüni az Isten dicsőségére aDya- szentegyháznnk fenntartására való adakozásokat, az áldozatkészséget illeti, itt is féDyt és árnyékot talál­ni. Ajándékozók az Ur asztalára. Szent áldozásaink alkalmával kenyeret és bort az Urasztalára aján dékoztak a) Homesteadon: Félböjtkor: Kiss István és neje Eszterházy Erzsébet, virágvasárnapi tót áldozásnál : a lelkipásztor, hus- vétkor : Géczy Zsigmond és neje Esterhai Mária, pünkösdkor : Fodor János és neje Szabó Zsuzsanna ; uj. kenyérkor: Szabó István és neje Tóth Erzsébet, uj borkor : kenyeret: Medve György és neje Jurcso Er­zsiké, bort: U. Tóth Ferenc és neje, Duqiiesne ; karácsonykor kenyeret: Jurcso István és neje, bort: Czombos Sándor Duquesneböl. b) McKeesporton : Husvétkor kenyeret: Siposs Meny­hért és neje ; bort: Szabó János és neje, pünkösdkor, kenyeret: Hadi János; bort: Sarkadi János, uj ke- tyérkor, kenyeret : Nyilas Gábor és neje, bort : Botor Balázs, nj borkor, kenyeret: Kelemen Juliska, bort: Dávid Imre, karácsonykor kenyeret és bort: Meskó József. Emléktárgyakat adtak templo­munknak : Kendi Ferenc McKeesportról egy templom padot 25 dollár­Göndör István Whitsettröl, egy templomi padot 25 dollár. Petruska János a templom tornác­ban levő csillárt 5 dollár. Sztas Jánosné, Hirkó Erzsébet egy hazai szövésű nagy asztali vá­szon térítőt ; Szűcs István algondnok a «zsoltár Á.oys,.gyggiilgssiQ &2Ü ..v

Next

/
Oldalképek
Tartalom