Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-07 / 22. szám
Nagy események Az elmúlt héten volt Alfonz spanyol királynak esküvője Ena batten bergi hercegnővel. Az esküvő, mint már említettük is királyi fényben folyt le. De mint mindennek a világon, ennek is meg volt a sötét olda la. Az anarchisták felhasználták az örömteljes alkalmat arra, hogy meg mérgezzék az ifjak életét. Bombát dobtak a lakodalmi menetbe, amely több egyént megölt s még többet megsebesített. A z ifjú királynak és nejének nem történt agyán baja, de mit ér, ha életük legszebb napja is ilyen gyászos tragédiának lett az okozója! ÖroRké rettegniük kell, hogy valamikép közelükbe ne fér közzék a gyilkos ellenség, aki nem válogat az eszközökben. A merénylő Morales nevű anarchista mintán a rendőrség nyomában volt öngyilkos ságot követett el. A nép azonban nem eDgedte megzavarni azokat a mulatságokat, s melyek a királyi nászszal egybe voltak kötve. Nem engedte el a bikaviadalt, a mely szombaton folyt le az Arénában. A nagyszerű, de kegyetlen mérkőzést óriási közönség nézte végig. Ismeretes olvasóink előtt, hogy az egyház és állam egymástól telje sen különálló testületek, s igy egymástól el ié választattak. Az egyház nem szól az állam dolgaiba s viszont az állam is a saját suverénitásának megőrzése melleit szabad vallásgya korlatot biztosit a felekezeteknek. Róma természetesen nem jó szemmel nézte ezt a knlönválát Megmozgatot minden követi hogy ezt megakadályozza, de hiába. A törvényt nem csak meghozták, hanem végre is is hajtják kérlelhetetlen szigorral. Ilyen körülmények között ült össze a napokban a francia püspöki tanács 8 hosszasabb tanácskozás után abban 'állapodott meg, hogy azt fogja ajánlani a Vatikánnak, a pápai udvarnak, hogy nyugodjék bele abba, a mit megváltoztatni, meg nem történté tenniük úgy szem áll hatalmukban. A közel múltban lefolyt választások a mellett hizonyi tanak, hogy a francia nép barátja a kormánynak s nagy szavazat többséggel annak intézkedéseit helyben hagyta. Ki hitte volna, hpgy Amerikában is valóra válik, hogy a hol a legna gyobb az anyagi boldogság, ott a legborzasztóbb a romlás is. A Roose veit erős keze bele Dynlt a trusztok életébe. Az olaj, a vasút társaságok most állanak a közvélemény itélö széke előtt. Ezekhez járul a legveszedelmesebb a hús truszt, a melyről az elnök által kiküldött vizsgáló biztosok, egyszerűen olyan hajme resztö dolgokat jelentenek, hogy az emberek el megy a kedve a hús evéstől. Ez a truszt nem elég, hogy az élelmi cikkekkel srófolta ki, túl magas árköveteléssel, a nép zsírját s hizlalta saját magát hanem drága pénzért rongy holmit adott, a mely betegségek csiráivai van telve s mérges kiemiai anyagokkal preparálva. Azt a jelentést, a melyet a Roosevelt emberei készítettek s a elnök terjesztett a kongreesus elé, lehetetlen zsebkendő nélkül olvasni. Bűzös dolgokat tartalmaz az. De most remélhető, hogy a törvényho zás megtalálja a módját annak, hogy ezeken a viszás állapotokon változtasson. Ohio államban még ma sincs meg <az egyezség a bányászok és munka adók között. Úgy látszik a munka adók kiakar jék a népet éheztetui, hogy igy kényszerűségből el fogad ják azt a békét, a melyet ők diktálnak. A kiébeztetés politikája azon ban mindig veszedelmes v,olt. Most is az ellenkező eredményt szüli: az elkeseredést, bosszú állást és elszántságot. Er:e mutat az a körül meny, hegy már véres össze ütközés is volt a rendőrség és a sztrájkolok között. Most a sheriff katonsaágot kért, a kormányzótól s Dillon vale vidékét e sorok Írásakor már katonaság tartja megszállva. Mi egyálta Iában nem vagyunk a munkaadók pártján. Jól tudjuk, hogy ka itt a pennsylvaniai bányákban meg lehetett adni az 1903 ikí árt: ott is meg lehet, de naég:s ké> jük testvéreinket hogy tartózkodjanak minden tűnte test öl, mert a véres eseményekért első sorban is őket fogják felelősek ké tenni. mirt már jeleztük, vannak ott komoly az amerikai viszonyokkal ismerős egyének és lelkipásztarok. Őket hallgassák és ne az izgatókat, kik a legelső alka lommal cserben hagyják a követőiket. Azt olvassuk a lapokból, hogy William Jenins Bryan, a demokrata pártnak két Ízben vereséget szenvedett elnök jelöltje utazásaiban Buda pesten is megfordulta ott tiszteletére a magyar vezérlő államféiiiaR ban- qnetet is rendeztek, a hol úgy Apponyi, mint Kossuth és Bryan is bészédeket mondottak. Bryan budapesti látogatása mindenesetre hozzá fog járulni ahoz, hogy orszá gnnkat, nemzetünket Amerika népe okosabban Ítélje meg a jövőben. Az Amerikai Magyar Népszavában érdekes eszmét penditett meg annak szerkesztője, azt t. i. hogy a Washington szobor leleplezési ünnepélyével kapcsolatban kéressék a főváros tanácsa, hogy egy utcát Washingtonról nevezzenek el Buda pesten. Remélhető, hogy a tanács teljesíteni is fogja ezt a kérést. Itt Amerikában alig van város, a mely nek Kossuth utcája ne volna. Nagy akadályok bizonyára nem állanak a megvalósítás előtt. Norvégia elszakadván Svédország tói mint azt annak idején ismertettük, királyt választott. Haakon király azonban még eddig nem volt megkoronázva, dacára annak, hogy I már. egy éve ül Norvégia királyi trónján. Most folynak nagy elő készületek a király és a királyné megkoronázására. A koronázás Dronlhemben fog megtörténni, a mely hely körülbelül 100 kilomé ternyire fekszik Krisztiániától, Norvégia fővárosától. Már most is négy a drágaság ebben a kis városban. Nem csoda, mert a koronázás nem minden nap történik. Ha a mértőkletességí egyletek nek meg van a maguk létjoga, úgy azt mondják a szeszfőzdék és és sörgyárak tulajdonosai, hogy nekik is joguk van a véd és dac szövetséghez Szövetkeztek is. Hiszen ma már Amerikában mindenki szövetkezik. A korhatárosok ezen- szövetsége, most tartja évi közgyűlését Cincinatiban s ott a kővetkező' érdekes határozatot noíták: i A részegség bűn. Az a korcsmáros a ki nem ügyel arra, hogy korcsmájában részegség ne történjek, s hogy korcsmája üdítő helye legyen a léleknek és testnek egyaránt, a hol minden tekintetben tisztaság uralko dik, nem tölti be jól hivatását. A korcsmárosság, a szeszgyártás épen olyan tisztességes foglalkozás mint bármi más. A bor és a szesz Istennek áldása, de sokan vissza élnek vele, mint az Istennek egyébb áldásaival is. Ki ne látná be, hogy a lelkiismerefe csititgatása ez a nyilatkozat. A szesz nem Isten áldása, hanem egy ama konkolyok közül, a melyeket a sátán hintett a tiszta búza közzé. Lapunk kiadása nagyon sok pénzbe kerül. Szeretettel- kérjük azért a- hátrálékos olvasókat, hogy a lapárát beküldeni szíveskedjenek. Nem volna szabad eltűrni a református magyarságnak,. hogy ez a lap évről évre- vesztességgel záródjék. A félév alkalmából most mikor a munka viszonyok mindenütt nagyon jót mennek: kérjük a testvéreket,, hogy lapunkról is emlékezzenek meg s fizessék be hátralékaikat és- küldjék be előfizetéseiket. TÁRCA. Erdössy Andor. elbeszélés;*, gályaiubság IDEJÉBŐL. lrt> ; 2F. 'T 6 t[K TÁrLOS. 16 (Folytatás.) nemzet fiaiból került ki. A gályarabok legnagyobb része valóságos rabokból, rabszolgákból állott- Némely nagyhatalom egyenesen utasította a törvényszékeket, hogy minél több embert Ítéljenek gályákra, e a ki odakerült, annak törvényes büntetésideje leteltével sem oldotta meg - láncait. Legnagyobb részők hiába töltött háromszor- négyszerié hosszabb időt a gályákon, mint a mennyire ítélve volt, addig nem szabadult meg, míg ki nem dőlt. A gályarabságra ítélteket a körülményekhez képest vizen vagy szára* ion szállítják. A tengeren szállításról egy hazai forrás ezeket mondja : ,,a rabok az hajó fenekére letaszittatuak, az lro lőtt el nem lehel hinni, mint meg szaporodott volt a tettveknek sokasága körülöttük, hogy majd meg emésztették; az irtózatos büdösség miatt is, mely a hajó szemetéből támadt vala, sokan kemény betegség be estenek.“ Nem kevésbbé kinos vált a rabságuk »zinhelyére szárazföldön hajtottak sorsa. Ezek torok bilincsekbe verettek, vagyis a „vasat derekakra és nyakakra kötve viszik vala“ s a nyaklóláncoknál fogva tizen tizen ketten vannak egy sorjába egymáshoz rabláncra fűzve. Útközben átlag felerésze elpusztul éhség, kimerülés és agyonveretés következtében. Egy ilyen szerencsétlenről olvassuk,hogy mikor kidőlt: levonák katonák a mi kevés rongyos ruha vagy köntös vala rajta és elveték ott temet etlen A kikötőbe érkező rabokat először is bevezetik t „rabok lajstromába, melyet méltán hívnak halál lajstromának is“ Egyszersmind megmotozzák őket „és annak a szine alatt, hogy olyan vasfüvet keresnek nálok inelylyel a békót kinyithatnék i.inden pénzétől megfosztják valamennyit. Azután egyenként tüzes vassal bélyegzik meg a rabokat, mint a barmokat szokás. A bélyeget a nyak tö alá, a hátgerinc legfelső csigolyái fölé ütötték. Azután szakállu* kát, bajuszukat s hajukat egészen leborotválják, csak a fejük búbján hagynak egy kis varkocsot, mint a töröknél szpkás. Ily állapotban hajtják be a rabokat a különböző tengeri hajókra, a hol emberfeletti munkát végeznek. A nagy tengeri hajókon sínylődnek aztán mint gályarabok. Valamennyien, hat-hatával az evezöpadokhoz vannak láncolva, s agy vonják az evezőt. A súlyos evező minden rántásra majd kitépi karjukat, fökép, ha az evezés hullámelőzö, vagyis midőn a hullámverésnél gyorsabb tempóban éri a viz színét a lapát, A munka néha 15—20 Sra hosszant tart naponként, mialatt a hóhérlópallér bikacsökkel veri véresre az aléldozó- rabokat. Egyébként halotti csend honol a gályákon, csak a viz egyhangú csobogása hallszik, a mint a lapát éri felületét. Mert evezés közben, hogy ne jajgathassalak, a rabok száját, fölpsckezik.* A pecek vagy fából,, ▼agy vasból van. Ez utóbbit a banditáktól tanulta el a „rend“ kormánya; azok használták a gyötrelme s körtét, mely gömbölyű vas, a torkon kapott rab szájába nyomva, ott magától felpattant, s öblösre peckelte ki az illetőnek száját. Evezés közben úgy été tik a rabokat, hogy a hajóstisztek egy percre kiveszik a peckeket s ecetes vagy borba mártott kétszer sültet tömnek a szájukba, Pihenés idején vályúban tálaltak fel minden evezöpad hat emberből álló személyzete elé- egy kis korpát, kását vagy babot. A kipeekelt szájú rabok úgyszólván elszoktak a beszédtől. A hajóra, lépő idegent huhuhul kiáltással üd- vőzlik, s estenden, a lefekvés idejét kutyaszerü egyhangú üvöltéssel,. ( #
