Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-29 / 13. szám
VII. évfolyam. PITTSBURGH, Pá. 1906. MÁRCIUS 29. 13. szán* r CHUNG ÁRIÁN-AMERI CAN REFORMED SENTINEL. ^ o.« Az Egyesült Államokbeli Ref. Egyház Magyar Egyházruegyéjénk hivatalos közlóuye. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési ár egyjévre Amerikába: 2 dollár, ““Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS . EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian-Americau Sentinel Publ. Co.. Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3, 1879 Mi a teendőnk ? Az Egyesült államokbeli refiormá ■tus egvház gondozása alatt álló ma gyár református gyülekezetek, a mint mi tudjuk,úgy határoztak,hogy a hazai egyháznak ama tői ekvesét, hogy őket segélyezze, köszönettel veszik tudomásul, de többféle nyomás okoknál fogva azt igénybe nem veszik s egyszersmind kérik a hazai egyházat, hogy a csatlakozásnak olyan formáját, a mely alkalmaztatott, ne erőszakolja, hanem az itteni segélyező egyházakkal összekötetés- ■ben tegyen meg mindent idegenbe szakadt gyermekeiért: Kétségtelen dolog, hogy a mi fe lettes hatóságunk bizonyságot tett ebben ,az esetben is krisztusi érzüle téröl. Sziveken beleegyezett abba, hogy Nt. Antal Géza ur asuperinten desekkel együtt járja be a gyülekezeteket s még csak azt se kívánta meg viszonzásul, hogy a hazai egy házhoz tartozó egyházmegye egyház községeit is meglátogathassák a su- perintendensek szintén Nt. Antal Géza urnák a kíséretében. Bizonyosra vesszük azt is. hogy a konvent tagjai épen ilyen krisztusi érzülettel fogják ezt a végtelen nagy fontossága ügyet tárgyalni: s meg vagyunk győződve arról,hogy a koir venti kiküldött öt hónapi itt tartóz kodása alatt olyan tapasztalatokat szerzett, a melyek azt bizonyítják, hogy. a csatlakozásnak az a formá ja, a melyben az részben végre hajtatott, sokkal több bajt okoz az amerikai magyarságnak, minta mennyi hasz not hoz a ha«.ai egyháznnk. Ez okból teljes szívvel reméljük, hogy az atyák fognak olyan módot találni, a mely hasznos lesz mind az amerikai, mind a hazai egyházaknak —s kielégit minden józan követelést Nem akarunk elébe vágni az ese menyeknek. Ideje vagyon mindennek ! Most azonban az a kérdés, hogy mi Amerikában élő magyar reformátusok — világiak és lelkészek nem volnánk e elég erősek arra, hogy valami egységet hozzunk létre s három egyházi fenhatóság alá tartozó egyházak között 1 Én azt hiszem igen, ha teljes jo akarattal s összinteséggel munkáljuk az egyesülést, ha nem csak az ajkunkon, hanem S szivünkben van a szeretet s ez irányítja minden cseleke ■deteinket, Nem kell az együtt érzés,az együtt munkálkodás szükséges voltát emle getnem e lapok olvasói előtt,Érezzük) tudjuk mindnyájan. Volt is már rá eset, hogy egy ilyen célra egyesültünk: de fájdalom csak rövid ideig tartott az egyesülés. Pedig minő hatalmas testület le hetne ez a mienk ! Mennyi erő.menyi képzettség együtt véve- így szét darabolva csak részben gyakorlunk befolyást az amerikai magyar kiz életre, — mig ha együtt volnánk, a miénk lehetne a dönj;ö szó minden nagyobb eseményben. De ez csak mellékes ok... A fő az, hogy az Istennek országa igy terjed hetne általunk olyau mérvben, a melvet méltán megvárnak tőlünk. Én azért a legsürgősebb teendőnek tartom most, — a mi e lapok hasáb jain már a múlt évben említve volt, hogy vagy egy bizottság neveztessék ki,a melyben mind a három árnyalat képviselői együtt legyenek, — vagy pedig a mi még jobb volna egy egyetemes gyűlés tartatnék, — a hol meg állapíttatnának azok az alap elvek, a melyek az egységes munkálkodást még abban az esetben is biztosítják, ha a három egyház a mostani módon folytatja tovább a magyarok között a missioi munkálkodást. Di\ Antal Géza utjának igy minden esetre meg lenne az az eredménye, hogy állandó békét teremtett, — a mi tulajdonképeu célja magának a csatlakoztatási mozgalomnak is. Kalassay Sándor. JMS 03Uűalél6lSl. Irta: Kalassay Sándor. Elmondatott: Pittsburghban -1906. március 25 én. Alapige: János 3—2. ,,Mester! tudjuk, hogy az Istentől tanítómesterül, mert senki nem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, csak ha Isten van vele.“ Testvéreim ! A böjti napok, a mi evangyeliuBí szerint reformált egy házunk felfogása, tanítása szerint arra vannak rendelve, hogy előkészítsenek bennünket a világtörténet legnagyobb drámájához, a/ megváltó keresztrefeszitéséhez és ahoz a vég te lenül boldogító, lelket megnyug tató eseményhez, a mely harmadnap múlva bizonyságot szolgáltat a mellett, hogy Jézus az élő Istennek szent fia, ki mint ember alá volt ugyan vetve a természeti törvényeknek, de mint Isten diadalmat vett a bűnnek zsoldja a halál felett. Igazán csak az követheti a Jézust, a ki igyekezik behatolni az ö éle tének nagy titkaiba, hogy igy/ telje sem megismerhesse Öt s igyekezzék tagjaivá lenni annak az országnak, a melynek alapja a szeretet. A mi nyomorúságainknak, s bajainknak, annak, hogy olyan sok bá nattal teljes nap van sok embernek az életében : oka az, hogy csak félig meddig ismerjük Jézust s teljes hí tünk és bizalmunk nincsen ö benne. Pedig megiratott, hogy a hit hegye két mozdíthat meg. Nem mondom én, hogy nem ismerjük a Jézus életének az eseményeit, s némely tani tásait: de,az bizonyos, hogy még ma se emelkedett fel az emberiség arra a magaslatra, a melyen állva a Jézust igazán ismerhetné meg és követhetné. Hogy valakit megismerhessünk, nem elég, ha külsejét látjuk, leikébe kell pillantanunk, hogy becsülésünk re érdemes legyen. Az, ki Jézusban csak az embert látja : az öt külső képen ismeri, s leikébe nem pillantott be. E nélkül pedig as Ö élete egy örök rejtély, a melyet megérteni, megmagyarázni nem lehet, e nélkül tanítása botrány és bolondság, mint volt a zsidó tudósok s a hii es görögbölcsészek előtt, S annak, hogy olyan sokan van nak, kik a keresztyénségnek — ennek az ember földi és jövendő boldogságát munkáló vallásos rend szernek ellenségei: oka az, hogy nem merültek el abba a mindeneket átalaki ó, megújító szellembe, a me lyet Jézusban adott Isten az ember világnak. Felületes vizsgálódás csak bonyodalmakat támaszt, s válaszfalakat emel. A tenger mélységeinek titkait esak a búvárok ismerik. A Jézus vallását is csak azok tudják igazán megérte dí, kik elmerülnek annak titkaiba. Nehéz dolog ez! Mindeneket elhagyni, minden más eszmét feláldozni s nem tudni mást, csak a Jézus Krisztust. Átmenni a gyötrődésnek, a lelki harcnak minden fokán; l épésröl-lépésre verni vissza a kisértöt, ki a legerősebben támad. Éjszakának idején jönni a Jézushoz, mint Nikodémus, hogy el ismerjük, hogy Isten van ő vele, s levetkezni az óembert s felöltözni világossághoz illendő öltözetbe, — nehéz dolog, de nem lehetetlen. Jertek azért testvérek ebben az órában és adjuk át magunkat a Jé. zusnak, s hogy őt jobban megtudjuk ismerni, elmélkedjünk ez alkalom tn.il csudatételeiröl s a mig de voaafkoző véleményemet kifejtem, ajándékozzatok meg- ismert szives figyelmetekkel. I. 1 Jézus országának a megalapításé hoz három eszközt használt fel, u. m tanítást,példaadást s csudatóteleket A zsidónép épen úgy, mintázó kornak bármely más népe, nag fogékonysággal bírt a csuda k iránt. Az ő szövetségnek csaknem minden könyvében olvasunk egy egy csudát, a melyek arra valói, voltgk. hogy Jehova hatalmát éí- erejét népe ele t nyilvánvalóvá, mit egy kézzel foghatóvá tegyék. Természetes dolog, hogy egy ilyen nép. a mely a vallásos gondolkozás nak még olyan fokán állott, hog csudákban kereste az Istenséget, - - az várta Jézustól is, hogy istenségé égi küldetését csudákkal bizonyít- i be. Es ha áttekintjük, a Jézusna : összes csudatételeit, a béipokl. , meggyógyitásától kezdve egészen t (feltámadásig, ast. látjuk, hoj. | Jézus csupán ebből a célból tett cs- jdákat. ( Nem üres maga mutogatás volt *-. célja csudatételeiben, hanem ,- hogy ö általa az emberek 1st* ismerjék meg, kinek hatalma ál d cselekedte ö is ama nagy dolgok a melyeket mi gyarló emberek n érteni nem tudunk .......... Kétségtelen dolog, hogy az ev gyelisták nem jegyezték fel mim n csudatételt, a melyet Jézus végrel, ,j- tott, de a feljegyzettekből világ,*s, hogy azok épen úgy, mint tanité-ai arra szolgáltak, hogy minél szí le sebb körben terjesszék az Isten: ek országát, a melynek megalapítása volt az ö életének a célja, És e célt el is érte ! Tanításait az emberek nem értették meg, de mindenüvé serege^eu követték, bárhova ment, s ha 1 ire futott, hogy valahova meg fog ér kezni, agy az egész nép elébe ment, hogy lássák csuda dolgait. A farizeusok nyíltan is felszólítják, hogy tegyen valami „jelt“, s Herodes Agrippa is azért volt kiváncsi ötét látni,,,hogy látna valami Jelenséget, a melyet ö tenne. “ Mikor a sokaságot öt árpa kenyérrel és két halacskával megvendégeli', mindenek azt mondják, „Bizony ez A monongahela völgyének legrégibb pénztovábbitó intezete, eszközöl pénzkflldeményeket gyorsan és pontosan a világ bármely részébe. Pénzkül- mécjemk pecséttel eMáfofljioritékban lesznek aloimzettnek kézbesítve WhhhKHnKÉkm
